Magyar külpolitika, 1931 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1931 / 9. szám - A kapitalizmus válsága. Gróf Károlyi Imre könyve [könyvismertetés]

6 MAGYAR KÜLPOIITIKA 1931 szeptember magyar politikai és gazdasági viszonyokról és el lehet képzelni, hogy a prágai »Central Eouropean Observer« nem pontosan a magyar érdekek szem­pontjából tálalja fel a magyar politikai és gazdasági élet eseményeit. Az angliai Népszövetségi Ligák Unió­jának felkérésére Londonban és Anglia különböző vidéki városaiban számtalan előadást tartottam a magyar kérdésről és mindenkor megállapítottam, hogy a főleg cseh propagandával sikeresen fel tud­nók venni a harcot, ha a külföldi propaganda fon­tosságát és óriási jelentőségét csak fele annyira ér­tékelnők, mint a csehek. Az előadásokkal kapcso­latosan általában azt a megállapítást teltem, ha mig Londonban az illetékes körök, de még a po­litikai kérdések iránt kevésbé érdeklődők is kevésbé jól vannak tájékozva, addig a vidék közönsége tel­jesen tájékozatlan a mi kérdéseinkben. Ezeknek a tapasztalatoknak eredményeképpen viszek magam­mal minden előadásomra két hatalmas falitérképet, amelyek közül az egyik Magyarország uj és régi ha­tárait tünteti fel. (Itt megjegyzem azt az igazán kü­lönös tényt, hogy a Budapesten kiadott iskolai tér­kép már csak az uj határokat tünteti fel, úgyhogy a régit Londonban kellett belefestetnem.) Viszek ma­gammal egy Európa-térképet is, amely Anglia és Magyarország geográfiai viszonyát szemlélteti. Hasonlóan az előbbi tapasztalatokon okulva, min­den kérdést megelőzve magam jelenlem be, hogy: — Mi magyarok nem vagyunk se németek, se osztrákok, se cigányok, hanem a fin-ugor népfaj­hoz tartozunk, európai nemzet vagyunk, amelynek külön nyelve, kultúrája és igen dicsőséges törté­nelme van. Mindezek, de különösen a trianoni béke hihe­tetlen pusztításai annyira megdöbbentették minden alkalommal a hallgatóságot, hogy amidőn a háború előtti és utáni Magyarország határait a térképen meghúzom, valóságos siri csönd van minden eset­ben és ámuló hitetlenség a hallgatóság között. Mindezekből látható, illetőleg következtethető, hogy az előadást követő vitákban milyen kérdése­ket intéznek az előadóhoz, eltekintve egyes jobban tájékozott érdeklődőktől, a közönség legnagyobb ré­szének fogalma sincs arról, hogy Magyarország ki­rályság-c, vagy pedig köztársaság. Hasonlóak a többi kérdések is, amelyekre természetesen az ember a leg­nagyobb türelemmel és nyugalommal igyekszik vá­laszolni. Nagyon nagy szolgálatot tesznek ezen a téren a Magyar Revíziós Liga kiadványai, amelye­ket a helyi szervezetek és iskolák könj-vtárai részére szoktam magammal vinni, valamint széttolható le­velezőlapokat, amelyek mindennél markánsabban szemléltetik azt, ami Trianonban történt. A Népszövetségi Ligák uniójának Angliában 3000 vidéki szervezete van Ezeket igyekszem lassankint bejárni és ezen ősz folyamán eddig már szintén számtalan nagy vidéki központba (Manchester, Glas­gow, Yorkshire stb.) kaptam meghivást és remél­hetőleg ez a munka változatlanul tovább folytatható, mert munkánkat a világesemények is nagyban iga­zolják és elősegítik. Fratelli Uccelli CAS A Dl SPEDIZIONI Fondola nel 1866 T r teste, (Via Trento 12.) X,A kapitalizmus válsága" Gróf Károlyi Imre könyve A klasszikus megállapítás szerint: vannak sza­vak, melyek felérnek egy-egy tettel, karolyi Imre gróf uj könyve »A kapitalista világrend válsága*, mely a napokban hagyta el a sajtót, erőteljes, mesz­szehangzó szavaival bizonyára derekas es nagysza­bású teltet reprezentál a mai gazdasági káoszból való kibontakozási törekvésünkben. Kettős szempontból is kivételes figyelmei éb­reszt a mü a szerző súlyos személyétől eltekintve. Amit mond és ahogyan mondja, egyaránt nagy­fontosságú. Amit mond, az tulajdonképpen logikus tovább­fejlesztése az Angol-Magyar Bank elnöki székéből nemrég elhangzott, köztéltünést keltő súlyos meg­állapításainak. A kapitalisztikus gazdálkodás, mely a civilizáció legmagasabb csúcsaira emelte fel az emberiséget a legutóbbi évszázadok alatt, jelenleg az önönmaija sírját ássa meg, ha a világ gazdasági ha­talmassiíijai össze nem fognak a termelés és fogyasz­tás mai zavarainak és a nemzetközi pénzpiac hitel­krízisének a megszüntetésére. Gróf Károlyi a most megjelent müvében szű­kebb területre, az egyes országok mai kritikus gaz­dasági helyzetére vonatkoztatja elsősorban a válságok analízisét feltáró gondolatait, ami által hatalmasan felfokozott feszítőerővel lépnek előtérbe a megállapí­tásai és javaslatai. Még inkább aláhúzza a mü jelentőségét az a körülmény is, hogy oly időben szól a nyilvánosság­hoz, midőn a nemzetközi pénzpiacokon egy szinte példátlan valutakrizis tombol s a fétisként tisztelt arany detronizációját kezdik követelni a rabszolga­sorsba jutott embermilliók. — Okosabb a várható eseményekkel nyíltan szembenézni, mint szemet hunyva várni a jövőre — emeli ki mindjárt a könyve elején Károlyi gróf s valóban könyörtelen nyíltsággal mulat azokra a sebekre, amik a kontinens népeinek gazdasági testén tátonganak. Nem moratórium kell a világgazdaság számára, — hangsúlyozza a továbbiakban — ha­nem a mai lehetetlen állapot radikális likvidálása, elsősorban az igazságtalan békekötések követ­kezményeinek eltüntetése, így a hadikárpótlások és jóvátételi kötelezettségei- teljes törlése. A békekötéseket magukat is sürgős revízió alá kell vonni s azoknak a bosszúállás szülte le­hetetlen rendelkezéseit a józan észnek megfelelően módosítani kell. Rendkívül megszívlelendő sorok azok is, ami­ket a szovjetveszedelem elleni védekezésről mond. .1 kapitalizmus óriási felelősséget visel a vállain — úgymond — amikor a munkanélküliek sok milliós tá­borát kitenyészti szemben a szovjet állammal, mely öntelten hirdeti, hogy minden dolgozó számára ke­nyeret juttat. — Ha fenn akarjuk tartani a kapitalista világ­rendet és a polgári társadalmat, — folytatja Károlyi — akkor gondoskodnunk kell arról, hogy erre az attrakcióra a mi munkásainknak, a mi szegényeink­nek szükségük ne legyen és rájuk a szovjetállam semmiféle vonzóerőt ne gyakoroljon. A forradalmak utján és erőszakkal bekövetke­zett átalakulás a kapitalizmus részére jóval nagyobb veszedelmet rejt magában, mint a konzekvenciáknak kellő időben történő, tudatos levonása, miután az előbbi eset a nyugati civilizáció teljes összeomlásá­val járna. Ez ellen pedig most, a tizenkettedik órá­ban minden emberileg lehetőt el kell követni — ál­lapítja meg Károlyi gróf ellentmondást nem tűrő határozóit szavakkal a könvve végén. K. M.

Next

/
Thumbnails
Contents