Magyar külpolitika, 1931 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1931 / 9. szám - A győzők és a legyőzöttek. A magyar igazság és a kultúra

i!i:ti szeptember MAGYAR KÜLPOLITIKA hogy a napról-napra jobban tornyosuló teljes összeomlás veszélyét még fenyegetőbbé tegyék. A nagyobb gazdasági területek megalakításának utján nem meddő tárgyalásokra, hanem az első gyakorlati lépés megléteiére van szükség. Kézenfekvőbb, egészségesebb megoldás, olyan amely évtizedes tradíciók által épugy alátámasztatik, mint a gazdasági kérdések aránylag könnyű megoldása utján az osztrák-magyar gazdasági szövetségnél nincs. Okos és céltudatos előkészítés mellett ennek a közös gazdasági területnek megalkotása egy csapásra olyan kedvező változást jelent mindkét ország struktúrájában a külföldi államokkal kötendő kereskedelmi szerződések tekintetében elfoglalt pozíciójában, a szovjet dumping veszélyével szemben, amely előnyeiben fel sem becsülhető. Egyben megalkotná azt az első noyaut, amely körül kialakulhatna már gyakorlati alapon a végeredményben elkerülhetetlen nagy gazdasági területek megalkotásának további munkája. Laval és Briand ma Berlinbe érkeztek. A kísér lelies angol krízis hatása alatt, amely már egyáltalán nem hagyja érintetlenül Franciaországot sem, annak a világválságnak tükrében, amely elsöpréssé* fenyegeti az egész kapitalizmust, talán az eddigi nevetséges pepecselésen messze túlmenő komoly megoldások fognak a francia-német viszony tekintetében kerestetni. De az az érzésem van, hogy ha végre sikerülne megindítani ennyi kicsinyes rövidlátás után egy komoly megoldás lehetőségét elsősorban németfrancia viszonylatban, az Anschluss-kérdés még akkor is bé.te noireja fog maradni a francia politikának. Ha tehát pillanatnyilag, talán elsősorban cseh befolyás következtében egy osztrák-magyar vámszövetség előkészítése nem is talál az utolsó jelentések szerint arra a kedvező atmoszférára, amelyet ez a kérdés nemcsak magyar és osztrák szempontból és a világkérdés principiális megoldásának megindítása szempontjából is teljesen megérdemel, kétségtelennek tartom, hogy a meggyőzés erejével, megfelelő propagandisztikus eszközökkel és a kellő ut megválasztásával ez az egyetlen gyakorlati megoldás, amely gyorsan és eredményesen keresztülvihető. Apellálni kell a rosszul informált franciáktól a jobban informált franciákhoz. Meg vagyok róla győződve, hogy a lefolyt tíz rettenetes esztendő mégérlelte Paléologue politikájának győzelmét Delcassé politikájával szemben. XA győzők és a legyőzöttek yA magyar igazság és a kultúra Irta dr. Záhorszky Gyula kir. törvényszéki biró Az Árpádok korabeli őseink még a vezérek alatt azzal bizonyították be államfenntartó képességüket, hogy a szomszédos népekkel való harcias viszonyuk helyett azok létjogosultságát is elismerve, még idejekorán a békés viszony megteremtésére törekedtek. Ezzel kerülték ki az ókori népek sorsát, a megsemmisülést. A modern népek világháborúja megint győzőkre és legyőzöttekre osztotta a népeket. A népeket évekig sorvasztó küzdelmet az döntötte el, hogy ember- és hadianyaggal melyik fél »győzte« jobban és tovább táplálni a háborút. A központi hatalmak kevesebben voltak, hamarabb kifogytak belőle, ők kerültek ellenfeleik hatalmába. A »győzők most egy ujabb tusának voltak kitéve, melyet a legyőzött féllel való elbánásnál közlük és bennük egyrészről a modern kultúrának alapját képező krisztusi erkölcs és az előrelátó értelem, másrészről az antikrisztusi erkölcstelenség és az elvakító indulat vivotl meg egymással. Ebben a tusában az erkölcs és az értelem maradtalul annyiban, s az általános emberi szolidaritást sértették meg a győző államok azzal, hogy a legyőzött államokat egyenlő, tárgyaló felekként nem ismerték el, sőt meg se hallgatták, hanem anélkül, hogy nekik igazolni engedték volna magúkat,, arra fcényszerítették., hogy magukat a háború okozóinak ismerjék el., hogy ezen az alapon a háború következményeiért vállalják a felelősséget, hogy ezért a győzők háborús kiadásait térítsék meg, hogy a legyőzött államok egyenlő jogú, szabad állampolgárainak egyrészét elnyomott népeknek minősítették, hogy azokat megkérdezésük, — népszavazás nélkül, sőt egyenesen legnagyobb részük akarata ellenére kényszeritették a rájuk nézve idegen, de győző államok hatalma alá, s most már igazán elnyomott népekké tették őket, hogy a győző államok elnyomott népeit nem szabadították fel, hogy beleavatkoztak a legyőzött államok alkotmányába, gazdasági életébe, hogy lefegyverezték őket s végül, hogy a legyőzött államokat azok költségén ellenőrzés, sőt megszállás alatt is tartották. A krisztusi erkölcs és az előrelátó értelem érvényesülését jelentette azonban annak elismerése, hogy a legyőzöttekkel való elbánásnál nem szábad az általános emberi szolidaritás ellen véteni, hogy t. i. a legyőzöttekkel szemben nem szabad embertelennek lenni, a legyőzött népek létjogosultságát nem szabad megtagadni, a krisztusi erkölcs tanait s a már meglévő nemzetközi jogszabályokat nem szabad megsérteni. Az emberi szolidaritás elismerését s megsértését tehát ugy egyeztették össze, hogy a legyőzöttekkel való elbánásnál eljárásuknak a legyőzöttekkel való tárgyalás formáját, rendelkezéseiknek a kétoldalú megegyezés, — a szerződés formáját adták, a legyőzöttek szolgáltatási kötelezettségét a háború okozásért és következményeiért való felelősségre alapították, s jóvátételi kötelezettségnek nevezték el, az egyes legyőzött államok területi s alkotmányjogi integritásába való beavatkozás jogcíméül az elnyomott népek felszabadításnak elnevezését használták fel, a legyőzöttek megszállva tartását, lefegyverzését és ellenőrzését s ily módon való elnyomva tartását pedig a saját biztonságuk és a nemzetközi béke megóvásával indokolták. A győzők között olyan államok is akadlak, melyek a történelem meghamisításával, a hatalmukba jutott s rájuk nézve idegen területek történelmi emlékeinek megsemmisítésével, vagyis az őket terhelő bizonyítékok meghamisításával és megsemmisítésével igyekeztek védekezni az általános emberi szolidaritás megsértésének vádja ellen, melylyel őket nemcsak a legyőzöttek szenvedései, hanem saját lelkiismeretük is illette. Ez a nagy igyekezet igazolja azonban legjobban részükről annak felismerését, hogy az általános emberi szolidaritás megsér-