Magyar külpolitika, 1931 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1931 / 8. szám - A német külpolitika céljai. Brüning kancellár ellenfelei

1931 augusztus MJLGYAR KÜLPOLITIKA 19 Idegenforgalom és irredentizmus Irta: Hangéi László Az idegenforgalom problémája és a vele kapcsolatos ügyek mindinkább növekednek, fejlődnek és erőteljes dobbanással lépnek a mindennapi élet előterébe. Ez a szinle harsogóvá váló kiáltása az élni akarásnak kél talajba mélyiti gyökerét. Az egyik a ma nehéz gazdasági helyzete, mely minden külföldről érkező valutái külön súllyal ejl a mérleg serpenyőjébe, a másik pedig" az a boldog reménnyel kecsegtető komoly tény. hogy az ország idegenforgalma és az ezl szervező munka, az utolsó öt esztendőben tagadhatatlanul komoly fejlődésnek indult. Nálunk még nem tudják azt a széles tömegek, hogy minden egyes külföldi, akit tőke befektetéssel, fáradságos szervező munkával sikerüli áthoznunk a határon, az ország minden polgára számára jövedelmet jelent, mert az általa nálunk elköltött összeg, mint 10l)o,'o-os nyereség könyvelhető el. Igyekeznünk kell, bár minden szolgalelkűség nélkül, megbecsülni a külföldről hozzánk érkező idegent és mindnyájunknak arra kell törekednünk, hogy a figyelő szemmel széttekintő idegen, a legjobb benyomásokat szerezze Magyarországról. Nem szabad megfeledkeznünk ugyanakkor arról, hogy ez a külföldi még akkor is lökét jelent számunkra, ha pillanatnyilag nem is nyújt az egyénnek vagy a köznek anyagi hasznot, mert gondoljunk arra, hogy minden egyes külföldi, aki megelégedetten távozik hazánkból, a legolcsóbb és legerőteljesebb propaganda eszközünkké válik. Természetesen a külföldieknek élményt is látványosságot, hangulatot és emléket kell nyújtanunk, még pedig olyant, ami mélyen a lelkébe vésődik és amely hazánkat felejthetetlenné teszi számukra. A nemzet szempontjából az idegenforgalom kérdése elsősorban a nagy nemzeti harcunknak, fájdalmas vajúdásunknak, egyik értékes kilátásokkal biztató lehetősége. Különös érték számunkra minden külföldi azért, mert nemcsak az vszázadoknak misztikus ködét kell eloszlatnunk, mely Magyarországot a Balkánállamokkal egyenlően teljes homályba burkolta a Nyugat előtt, hanem azért is, hogy kipótoljuk azokat a hiányokat, amelyek miatt a külföld nagy tömegei még ma is annyira tájékozatlanok Magyarországot illetőleg. Szinte a fülébe kell harsognunk minden külföldinek, hogy szétvigye az egész világon a tényt, hogy Magyarországgal gálád igazságtalanságok történtek és történnek, mélyen a szivébe és lelkébe vésnünk, agyával érzékeltetnünk, hogy ezzel a melegszívű, értékes és nemes fajjal komisz és becstelen politikai manőverek folynak. Ez a magyar idegenforgalom legnagyobb feladata. Ezért kelt egyszer már végre az avult szólamokat félretenni és kemény ököllel, gyakorlati ésszel, de lelkesedni tudó szivvel küzdeni az idegenforgalom kitűnő eszközével, a magyar irredentizmusért. Ezen kis eszmefuttatásom leghangsulyozottabb pontja az, hogy ne szégyeljünk a külföldtől tanulni, hanem ahol valami hasznosat, valami értékeset és nálunk alkalmazhatóf találunk, azt tegyük magunkévá, sajátítsuk el és használjuk ki. A nyár folyamán bizonyos elfogódottsággal kerestem fel a száPHQNIX ÉLETBIZTOSÍTÓ TÁRSASÁG ALAPÍTTATOTT: 1882-BEH Magyarországi Igazgatóság: Budapest, Y.y Nádor-u. 9. Telefonszám : Automata 253—94 inunkra szomorú emlékű Kufstein várának romjait. Az osztrák idegenforgalmi élelmesség ezt az objektumol sem hagyta kiaknázatlanul és mig a várépületet és az abban elhelyezett helyi muzeumot pénzért mutogatják, addig itt valósították meg egyik legsikerültebb idegenforgalmi ötletüket. Ez az ötlet pedig nem egyéb, mint az egyik torony tetőszerkezete alatt otyképen elhelyezett nagy hangeréjü orgona, hogy annak hanghullámai a várból szétterjedve, messze vidéken hallhatók. Mig a sipok és az egyéb hangszerkezet a kis térfogatú és ódon toronyban vannak elhelyezve, addig a billentyűzete 100 méterrel lejebb a várudvarban nyert elhelyezést. Természetesen mindkettő csak belépődíj ellenében tekinthető meg. Röviden a mii tökéletesen sikerült és naponta nagytömegű és a legkülönfélébb nemzetiségű külföldi tekinti meg a müveket. Az orgona neve * Helden Orgel«. Nevét onnan nyerte, hogy a befolyó jövedelem a hadi özvegyeket, árvákat és rokkantakat illeti. Mély szomorúsággal szóltak az orgona hatalmas hangjai, mialatt a kufsteini vár udvarán ülve, csendesen elgondolkoztam és ekkor egy mindinkább elhatalmasodó gondolat tört fel bennem, melytől nem tudtam szabadulni és melyet, ha most egyszerű szavakkal elmondok, azt hiszem minden magyar meg fog érteni és magáévá teszi és szent a meggyőződésem, hogy az elgondolásból akarat, az akaratból tett és a tettből komoly valóság fog megszületni. Én otl a kufsteini vár udvarán ülve elképzeltem egy ahhoz hahasonló, de sokkal nagyobb hangerejü orgonát a budai vár falának valamely épületébe beépítve. Elképzeltem, hogy miképen fogja ennek az orgonának a hangját a budai vár visszaverni, hogy a Duna széles hátára kapva a hangokat, átvigye a pesti korzóra, be a házak közzé, be az emberek szivébe, meleg bizsergéssel a lélekbe, Északra és Délre, Keletre és Nyugatra, itt időző külföldihez, robotoló pesti polgárhoz, Trianon csapása folytán tétlenül lézengő értékes magyar erőkhöz, nélkülözőkhöz és panaszkodókhoz és mindenkihez, akinek ebben az országban valami fáj és a rádió által továbbitva az ideiglenes magyar végekre, a megszállt területekre és a messzi külföldre, és legyen ennek az orgonának neve az a név, amely szerintem az egyetlen lehet: »Trianon orgonája«." Ezen az orgonán más hang ne kelF

IUMÉBA ÉRKEZŐ MAGYAROK AZ EGYETLEN 30 ÉVE FENNÁLLÓ MAGYAR VENDÉGLŐBEN ÉTKEZNEK! P

SIHÁL JÁNOS, FIUME VIA VALSCURIGNA 10. Vendéglő a két eperfához ~ Ristorante ai due moreri.