Magyar külpolitika, 1931 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1931 / 8. szám - A német külpolitika céljai. Brüning kancellár ellenfelei

1931 augusztus MAGYAR KÜLPOLITIKA 17 w e U 1 K Sirámok Jajok szállnak keletrőlbus sirámok nyugatról! Délről panasz kél, északról keserűséget hoz a szelő!... És a világpolitika in'ézői még mindig nem látják, vagy nem akarják látni, hogy tulajdonkép­pen hol keressék a sorv<asztó baj okát, mely Európa testét emészti... Azok a szerződések, amelyek a világháborút voltak hivatva le­zárni, olyan atmoszférában kelet­keztek, mikor még győzőkről és legyőzőitekről beszéllek. A levegő még teliive volt akkor vérgőzök­kel, melyek megülték azoknak agyát, akiknek tisztalátásra, poli­tikai higgadtságra és főleg ember­baráti szívre lelt volna szükségük! Ezek helyeit azonban a bosszú szállotta meg lelküket és olyan vandalizmust vittek véghez, a mi­nőre példa nincs a világtör­ténelemben! ... Országokat csonkítottak meg; népeket tettek hontalanná, ezer­éves tradíciókat döntöttek romba s az erős fundamentumra épített Európa épületét sivár romhal­mazzá változtatták... És mikor mindezt a nagyszerű munkát elvégezték, nyugovóra akartak térni, hogy pihenjenek babérágyukon!... De vájjon le­het-e ott pihenésről beszélni, ahol az örökös jajszó mindennapos? Ezerszer megmondtuk már, hogy nincs Európában addig nyuga­lom, rend, béke és gazdasági meg­nyugvás, míg hitelét vesztett szer­ződéseken nyugszik az államok biztonsága! Európa bölcs in­tézői a legújabb világrengető vál­ság hatása alatt már beláthatnák, hogy millió és millió ember égető, elüszkösödött sebét nem lehet papirrongyokkal meggyógyítani. — Ense recidendum inmedicabile vulnus!« — mondja Ovidius... Ezt vallja ma millió és millió ember, akik hitüket veszítve, in­kább a végpusztulást óhajtják, sem minthogy elsorvadjanak las­san, mint kórágyon a beteg... A kongresszusok, értekezletek, tanácskozások meddő kísérlete­zések! Itt császárvágásra van szük­ség! De aki a kést a kezébe veszi, hogy a császárvágást végrehajtsa, az ne csak ügyes operatőr legyen, hanem elszánt, erősakaratu em­ber, aki minden poklokon is ke­resztül viszi akaratát!... Ezt az embert ma egész Európa várja, ugy, mint a Messiást... Ez már nem a tizenkettedik óra, ez már az utolsó perc! Lángokban áll egész Európa!... A vészha­rangok kongása dübörög az em­berek szivében, agyában ...Ne ját­szanak tehát a tűzzel, hanem olt­sák el, addig, mig nem késő! ...Európa orvosai! Hozzátok fordul most mindenki. Dobjátok félre a diplomáciai formaságokat. Siessetek a zöld asztalhoz és ülje­tek össze... Nem kell sokat tana­kodni. Hallgassatok arra a benső szózatra, amely feltétlenül azt súgja nektek, hogy — teremtsetek rendet! Mondjátok ki azt az egy szót, amelyei az Ur kimondott: legyen világosság!, .. Sőt men­jetek tovább és mondjátok ki, hogy legyen béke! Legyen szeretet! Legyen megértés — és azután fel fog harsanni az egész világban az emberek ajkáról a hálaadó szózat. Reményi Endre Az óceánrepülők a Magyar Re­víziós Liga disztagjai. A Magyar Revíziós Liga legutóbb tartolt elnöki tanácsülésében Endresz Györgyöt és Magyar Sándort, a Justice for Hungary hős pilótáit és Szalag Emilt, a nagylelkű, ál­dozatkész magyart a legszentebb magyar cél érdekében tett szolgá­lataikért egyhangúlag disztagjaivá választotta. Ez alkalommal a Liga üdvözlő táviratot küldött Rother­mere Lordnak, mint a magyar igazság első harcosának s meg­köszönte azokat az adományokat, melyekkel a Lord a magyar óceán­repülők sikerét biztosította. Magyar revíziós nap Yonkersen. Az amerikai Hudson-mcnti ma­gyarság Yonkersen a szabad ég alatt revíziós napot rendezett, hogy bebizonyítsa azt, hogy nem veszett ki lelkéből a magyar haza szere­tete, hogy nekik amerikai magya­roknak is fáj a szivük, ha erre a letiport, koldussá tett csonka or­szágra gondolnak. A szépen sike­rült nap főrendezője dr. Harsányt Sándor yonkersi ref. lelkész, a Ma­gyar Revíziós Liga ottani szerve­zetének elnöke volt, ki a gyűlést istentisztelettel nyitotta meg s könnyekig megható ünnepi be­szédet mondott. Idegenben lakó, kenyerüket ott kereső magyar munkástestvéreink az ünnepély végén ezt a verset énekelték: Ma­gyarország édes Anyánk, — .1/­dásodat adjad reánk, — Nem tagadunk meg mi Téged, — /// is Magyar Kir. Folyam- és Tengerhajózási Rt. Igazgatóság: Budapest, V., Mária Valéria-utca 11. Képviseletek : München, Wien, Bukarest, Zimony, Belgrád és Szófia I. Személyforgalom: 1. Budapest—Pozsony—Wien. 2. Budapest —Mohács. 3. Budapest—Visegrád—Dömös —Esztergom. 4. Átkelési járatok: Buda­pesten és Visegrád—Nagymaros között. Szolnok—Csongrád, Csongrád és Szeged között. II. Teheráruíorgalom: Az egész Dunán és annak hajózható mel­lékfolyóin. élünk-halunk Érted. — Fiaidnak hő imája, — Szálljon áldás a hazára! Utána a Hudson folyó hullámai és partjai visszhangozták a Him­nuszt: Megbűnhődte már e nép a multat s jövendőt... Amerikai magyar egyetemi ta­nárok tanulmányútja Magyaror­szágon. Mr. James Shotwell, Lind­say Rogers és Joseph Chamber­lain, a columbiai egyetem nemzet­közi jogi professzorai a világhírű Carnegie Intézet megbízásából Kö­zép-Európába utaztak, hogy a helyszínen tanulmányozzák, mind­azokat a problémákat, amelyeket a párizskörnyéki békék a legyőzött államokban előidéztek. A kiváló professzorok több hetes tanul­mányútra érkeztek Magyaror­szágra, hogy az általános közgaz­dasági kérdések melleit megvizs­gálják a trianoni határmegállapi­tás következményeit is. A pro­fesszorokat Deák Ferenc a colum­biai egyetem nemzetközi jogi tan­székének asszistensc kalauzolta szakszerű irányításával. Reméljük, hogy a neves professzorok tapasz­talatai nagyban elő fogják mozdí­tani az amerikai vezetőkörök ama törekvését, amelyek a békeszerző­dések mielőbbi revíziójára irányul­nak. Egy francia újságíró érdekes előadása Miskolcon a magyar­francia kapcsolatokról. A Magyar Revíziós Liga augusztus 26-án este kilenc órakor alakitolta meg Mis­kolcon helyi csoportját népes gyű­lés keretében. Az alakuló gyűlésen hosszabb beszédet mondott George Roux francia újságíró. Megállapí­totta, hogy Francpiaország Euró­pában a békét a föderációs terv­vel akarja megvalósítani Ennek három nagy akadálya van: a né­pek egyenetlensége, a jelenlegi sta­tusquohoz való ragaszkodás és a német törekvések, amelyek a kis­ántántot is elsősorban fenntartják. Magyarországot eddig mindig né­metbarátnak tartották a franciák, de az első próba, a német—oszt­rák vámunió terve, arról győzte meg Franciaországot, hogy Cseh­országra és Romániára nem szá­míthat, ellenben Magyarország mindig önálló politikát folytat, amelyre Franciaország is számit­hat és építhet. Ennek következ­ménye, hogy Franciaország szim­pátiája ma ide fordult. Ezért ma sokkal inkább, mint bármikor, megvan Magyarország számára az a lehetőség, hogy Franciaországra támaszkodva csináljon magyar nemzeti politkiát. Ez az ut vezet el a Magyarországot ért igazság­talanságok megszüntetéséhez, a re­vízióhoz is.

Next

/
Thumbnails
Contents