Magyar külpolitika, 1931 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1931 / 8. szám - A német külpolitika céljai. Brüning kancellár ellenfelei

1931 augusztus MAGTAR Kl;LPOLITIKA 15 így válogatta át a Slyefkó Halyina gyerekét is, a cseh iskolába. A Pável, a Misó vagy a Janóka büszkén el is dicsekszik vele otthon. Azonban Stycfkó, a Hatyina arra csak nagyot néz. Azután mérgesen megrázza a fején a darutollas parádéskocsis kalapot. — Abbul semmi se nem lesz, klapec! Maragya kiki a magad ziskolájba. Magyar a magyarba. Cseh a csehbe. Zenyim gyereked nem cseh. Semicsoda Hatyina se vótá cseh, soha! És a klapec, a kis Hatyina tovább is csak a magad ziskolájba járja. Ahogy a pán inspektor, a pán velko mozsnye meghallja, föl is fortyan. Hogy mer ez a kocsis szembeszállni a mindenható cseh állammal? Hivatja Hatyinát, az öreget, a községházára, törvény elébe. És kemény leckével ott táncoltatja Styefkó Hatyinát. — Majd adok én kednek! Né! Ahelyett, hogy megköszönné! ürüljön, hogy odavettük! A cseh iskolába! Az államiba! Hatyina azonban makacsul csóválja a fejét. — Az nem ugy -megvan, kireklásan. Zenyim gyereked bizony csak odajárja, a hova in akarok. Az enyim gyereked a zenyim, nem a tied. — Micsoda? — förmed rá a cseh hatalom. — Aztán miért járja oda? Nem szégyenli kend magát, hogy szlovák létére magyar iskolába küldi a fiát? Hatyina büszkén, nem, gőgösen veti föl a fejét. — Nem. Nem szigyenleg, kireklásan, pan velko mozsn}re. Mer a zenyim gyereked nem cseh, hanem magyar. Mikip a zapja, kireklásan. A Styefkó Hatyina. — Magyar? — nevet gúnyosan az inspektor. — Hiszen a neve is mutatja, hogy szlovák. Hatyina csak nem lehet magyar! Hatyina veri a mellét. — Mir ne lehetne? Az is megvan. Tót zember, magyar ember. Magyar-tót. Vagy tót-magyar. Az enyim nagyapád is az vót. A fiad is az lesz, pán velko mozsnye! Az inspektor ráordit. — Az nem lehet! Az ember vagy tót, vagy magyar! Mindakettő együtt nem lehet senkise! — Már az se ugy megvan, proszim peknye! — vitatja Hatyina. — Mer ha a pán velko mozsnye leheti csehszlovák, akkor a zenyim fiad is, akkor a Pável Hatyina is leheti magyartót, kirekláson... A derék Hatyinúnak csak félig volt igaza, azt hisszük. Ő lehet magyar-tót. mert csakugyan ilyen, csakugyan az volt a hetvenhetedik nagyapja is és az lesz a hetvenhetedik unokája is, akárhogy ugrál is előtte a pán velko mozsnye! Mert minden születelt Hatyina becsületes, hűséges, jámbor és istenfélő A magyar óceánrepülők ünneplése a Hősök emlékművénél dolgos ember, igazi Hatyina, akár szántóvető, akár parádéskocsis: igaz magyar és igaz tót, egyszerre. De a pán velko mozsnye nem lehet... igen, legalább is csehszlovák soha sem lehet, mert ilyen szárnyas madár sohase volt a világon és sohase is lesz! Az csak képzelődés, pán velko mozsnye! Fantom. Lidércnyomásos torzálom, ami a töltöttkáposztától származik, a mivel hirtelenében elrontották a gyomrukat, mikor falánkul megrohanták szép magyar völgyeinket! Odafönn, a susogó Vág és Nyitra mentén, a pisztrángtermő Garam körül, sőt a pásztortüzes Kopanyicákon is mást álmodnak! Azt, amit a Styefkó Hatyina. És azt fogja álmodni a Pável Hatyina is. Mindaddig, mig csak hajnalhasadásra föl nem ébredünk — valamennyien. A Felvidéki Egyesületek Szövet^ ségébe tartozó tagegyesületekről A Felvidéki Egyesületek Szövetséget 14 vármegye, 2 város, 2 szélesebb körű egyesület és 2 helyi csoport alkotja. Körében pedig bizottságok működnek. Ezen tagegyesületek, illetve bizottságok a saját autonómiájuk keretein belül is külön-külön jelentős munkát végeznek ugy a revizió szempontjából, mint a társadalom és kultúrpolitika, valamint a köz jótékonyság terén. Az Árvavármegyei Egyesület elnöke: dr. Klinovszky Lénárd ny. min. tan. A Barsvármegyei Egyesület: József kir. herceg, Auguszta kir. hercegasszony, József Ferenc kir. herceg és Anna kir. hercegasszony fővédnöksége alatt áll. Elnöke: dr. Konkoly-Thege Gyula min. tan. A Jegutóbbi évben is gyakran tartott hazafias és más ünnepi társasösszejöveteleket, bensőségesen megülte május havában a három évszázad óta mindig megtartott garamszentbenedeki fogadalmi emlékünnepet, továbbá két ifjú lakáspénzének fedezésére a Hunfalvy Internátusnak 200 pengőt adományozott. A Beregvármegyei Egyesület: Gulácsy Dezső ny. alispán, országgyűlési képviselő elnöklete alatt különösen a munkácsi várkerület körében fejtett ki jelentősebb működést. A Felvidéki Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Egyesülete: szakbizottságokra, várkerületekre, nagytanácsra osztva működik s ez évben hölgybizottságot is alakított. Osztályai vannak: Szegeden és Miskolcon. Elnöke: Gulácsy László közgazdász. Ez az egyesület nagyarányú tevékenykedést fejtett ki a tagok felsegélyezése körül és gyakran tartott nagyobbszabásu társadalmi, tudományos és hazafias összejövetelt. »Felvidék« cimen havi folyóiratot inditolt, nemzeti ünnepeken kivonulásokat rendezett és nyáron át táborozásba szállt. A Gömöriek Miskolci Egyesülete és Miskolci Ilclyicsoport: Dr. Szontagh Vilmos jogakad. tanár elnöklete alatt a Felvidék társadalmát havi összejöveteleken gyűjtötte össze s a trianoni gyásznap tízéves fordulóját nagyszabású demonstrációval Miskolcon örökítette meg. A Gömör- és Kishontvármegyei Egyesület: Putnoki Móric országgyűlési képviselő elnöklete alalt heti összejöveteleket rendezett, sikerült műsoros estéket tartott, a Hunfalvy Internátus részére 150 plengőt utalványozott, a Rimaszombati Hősök Emlékmüve költségeihez 50 pengővel járult hozzá s egyéb segélyezéseket is nyújtott s a Kormányzó jubileumán képviseltette magát. Az egyesület vezetőségének külön érdeme, hogy anyagi ügyéi igen rendezett állapotban vannak.