Magyar külpolitika, 1931 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1931 / 8. szám - A gazdasági világháboru és a békerevizió - Gróf Károlyi Gyula

1931 augusztus MAGYAR KÜLPOLITIKA 3 ;/A gazdasági világháború és a békerevizió Irta dr. Fali Endre a Magyar Revíziós Liga ügyvezető igazgatója A gazdasági világháború eddig elképzelhetetlen és soha nem tapasztalt hevességgel folyik s nemcsak a társadalmak széles rétegeiben szedi áldozatait, hanem gazdaságilag eddig megingathatatlannak tartott államok alappilléreit rénditi meg. Az egész világ gazdasági struktúrája recseg-ropog a pokoli erők összecsapása pusztitja a gazdasági értékeket. Európa uj nagyhatalmi kialakulásáért s politikai és gazdasági hegemóniájáért folyik a harc. A politikai cél elérése érdekében minden emberi érték pergőtüzbe kerül, gazdasági, kulturális, lelki és etikai értékek semmisülnek meg. Az emberiség nagy harca végigszánt a szomorú magyar glóbuszon is. A magyar nép törékeny kis hajóját hatalmas hullámok csapkodják és elnyeléssel fenyegetik. Biztoskezü kormányost sepert el a hullám és uj kormányos ragadta kezébe a kormány kerekét, hogy a veszedelmes szirtek és aknák között felszinen tartsa a hánykódó hajót. A magyar nép azonban rendületlenül bizik abban, hogy biztos révben köt ki. A bizalomnak két szilárd támasztéka van : a doberdói magyar katona és a magyar nép hatalmas célkitűzése : a revíziós mozgalom. Ez a két horgony biztositja a nemzet hajójának szilárdságát. A hullámok kormányosokat seperhetnek el, uj kormányosok jöhetnek, de a magyar nép mindaddig erős lélekkel néz i az elemek küzdelmét, amig a két horgony szilárdan áll. A trianoni békediktátummal Magyarországot a trianoni sirba zárták s ellenségei a hazugság mérges, fekete ködével zárták el a magyar földet a világ elől. A magyar katona hire áttört minden kinai falon s a magyar revíziós mozgalom megbecsülést szerzett a magyar népnek a kulturnemzetek sorában. A revíziós mozgalom ismertté tette a magyar fájdalmat, megismertette a magyar népet, a magyar földet s a magyar törekvéseket az egész világgal. A magyar plobléma világproblémává vált. A nagy világküzdelemben ellenségeink természetesen elsősorban a magyar nemzet hajójának biztos horgonyait szeretnék felszedetni, hogy zátonyra jusson és ellenségei martalékává váljon. A magyar nép azonban az elemek harcában is megvédi horgonyait, mert tudja, hogy ezek segítik a szebb és biztosabb jövő felé. Az elmúlt tiz év története a legvilágosabban bebizonyította, hogy Csonka-Magyarország gazdasági szempontból vérszegény s az örökös küszködés martaléka. Hatalmas erőfeszítéssel és politikai ügyességgel ideig-óráig felszinen tartotta magát, azonban nyugodt és biztos gazdasági jövőt a trianoni határok között nem remélhet. A gazdasági szirtek és politikai aknák közül tehát csak a revízió utján juthat biztos révbe. Ebben a meggyőződésében a mostani harcok és gazdasági bajok mégcsak jobban megerősítették a magyar népet. S ha valaha szükség volt a revíziós mozgalomra, ma mindenekfelett szükség van rá, mert kormányokat s az egész magyar népet csak ez menti meg a minden oldalról fenyegető veszedelemmel szemben. A magyar nép lelkében s a magyar nép széles rétegeiben gyökerező revíziós mozgalom minden magyar célkitűzésének a tengelye. A magyar politika s a magyar gazdasági újjáéledés csak a revízió utján haladhat s aki ettől eltér, azt a magyar nép ösztönös ereje fékeálütja útjából. Gróf Károlyi Gyula Gróf Bethlen István tiz évet meghaladó időn állt Magyarország kormányának élén. Mikor kormányzásának érdemeiről, eredményeiről szólunk, első érdeméül tiz évnél hosszabb miniszterelnökségét kell említenünk. Tiz esztendei helybenmaradásával megteremtette az ország egységes vezetését, alkotmányos egyensúlyát. A forradalmak, ellenforradalmak, ellentétes és széthúzó hatalmi csoportok, csatázó világnézetek korában ez kétségkívül a legnagyobb érdemszámba megy. Számítsuk ehhez még azt, hogy Bethlen ezt csonka, vérző, vérzőn is harcoló, gazdaságilag összeomlott, belső meghasonlástól vonagló országban vitte véghez s akkor nem kell csodálkoznunk, hogy a nemzet tiz évig bizta magát vezetésére, tiz évig kérdezték még ellenzéki emberek is: — Ki jöhetne Bethlen után? Tiz év telt el. És győzelmes választási harc után, mely neki és pártjának nagy többséget juttatott, pénzügyi és gazdasági válság tornádója vitán, melynek végeztével ötmillió fontnyi kölcsönt sikerült szereznie az országnak, Bethlen egyszerre kijelenti, hogy fáradt és nem hajlandó tovább az ország ügyeinek vezetésére. Bethlen István, aki tiz év alatt sok különb vihart látott a mostaninál, most mégis abbahagyta a harcot. Miért? Nem a választások eredménye, nem a harminchármas bizottság ellenzékiessége, nem a parlamenti támadások, nem a gazdasági helyzet maga juttatta Bethlent erre az elhatározásra, hanem a történelem eseményei mögött rejtőző imponderabilis erők működtek közre gróf Bethlen István elhatározásánál. Tiz év alatt a megoldandó kérdések egész tömege halmozódott fel. Az egész európai és világgazdaság nagy megrázkódtatáson esett keresztül. A világ, mely tele van fölhalmozott és el nem fogyasztott javakkal, árukkal és munkáskezekkel egyaránt, elvesztette legbecsesebb javát: bizalmát. Senki Gróf Károlyi Gyula, az uj miniszterelnök