Magyar külpolitika, 1931 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1931 / 6. szám - A soproni reviziós nagygyűlés. Herczeg Ferenc beszéde

1931 június MAGYAR KÜLPOLITIKA 7 A soproni revíziós nagygyűlés ;/ Herczeg Ferenc beszéde Impozáns keretek között alakult meg június he tedikén a soproni Revíziós Liga. A megalakulásra leutaztak Herczeg Ferenc, a Revíziós Liga országos elnöke és Fali Endre dr. ügyvezető-igazgató. Sopron város minden társadalmi rétege felvonult, hogy tüntessen a revizió mellett. A városháza közgyűlési termét a közönség zsúfolásig" megtöltötte. A nagygyűlést Thurner Mihály polgármester a következő beszéddel nyitotta meg: — Mi érezzük legjobban a rabságot, kik magyarul érzünk és gondolkodunk. Idáig juttatott bennünket a hazugság. Szomszédaink hosszú időn keresztül országról-országra jártak és szertehintették a hazugság és rágalom magvait. A hazugságok alapján Szent István birodalmát ötfelé szaggatták. Igaznak bizonyult az a nagy igazság, melyet Herczeg Ferenc a Hid-ban ugy fejezett ki, hogy > a diplomáciában a szeretet nem érvényesül*. A hazugság fegyvereivel szemben nekünk az igazság fegyvereit kell alkalmaznunk. Ennek a harcnak leglelkesebb tábora Sopron városában és Sopron vármegyében van. Sopron város példájából erőt és bátorságot merithetünk. Tiz évvel ezelőtt azt mondták, hogy Sopron város elveszett, az osztrákoké lett, mert ugy rendelkeztek a nagyhatalmak, azonban az igazságba vetett hit győzedelmeskedett és Sopron város nem lett az osztrákoké. Sopron város polgársága nevében igéri, hogy hűségesen követni fogja a revíziós zászlót és mindaddig küzdeni fognak, mig tovább nem szakítják azt a szakadékot, amelyet beletéptek a trianoni békediktátumba. Thurner Mihály nagyhatású beszéde után Herczeg Ferenc emelkedett szólásra, akit a közönség hosszantartó, meleg ünneplésben részesített. Reszédéi azzal kezdte, hogy meghatottsággal szólt Sopron város közönségéhez, mint olyan gyermekhez, aki halálos betegségben volt, az orvosok már lemondtak életéről s akit az anyai szeretet mégis megmentett az életnek. Épp ezért tisztában van azzal, hogy Sopron városában minden magyar férfi és magyar nő vallja, hogy a trianoni békediktátum a legbecstelenebb és legostobább okirat. Majd igy folytatta: — Az ó- és középkorban voltak véres háborúk, amelyekben népeket irtottak ki és voltak kegyetlen békeszerződések, de egyik sem volt oly becstelen és ostoba, mint a trianoni békediktátum. Recstelen, mert a hazugságok és félrevezetések készítették elő. Ugyanis Wilson háborús céljai a militarizmus megbuktatása és a népek önrendelkezési jogának biztosítása voltak. S vájjon Wilson ezt a célját elérte-e? Vájjon a békeszerződés megkötésénél érvényesültek-e ezek az elvek? Ellenkezően mindezek félredobásával a szerbeket megjutalmazták a szerajevói gyilkosságért, a cseheket az árulásért, de nem tudja, hogy mit jutalmaztak meg az oláhoknál? Talán a katonai bátorságot és vitézséget? S ha Csehszlovákiát nézzük, olyan államot alkottak, amelynek sem etnográfiai, sem történelmi, sem gazdasági létalapja nincs. Az egész Csehszlovákia tisztán csak egy hamis kártyás ügyeskedése. — Ostoba a trianoni békediktátum, mert a győztesek szempontjából tekintve, nem valósult meg az elgondolásuk, hogy a magyar nép belenyugszik sorsába. Csodálatos, hogy a népek saját mentalitásukat megtagadják. Franciaország sohasem nyugodott bele Elszász-Lotharingia elvesztésébe, egész politikáját a visszaszerzés gondolata vezérelte s ennek ellenére elhitték, hogy Magyarország öt Elszász-Lotharingiába belenyugszik. De ostoba a trianoni békediktátum azért is, mert azt hitték, hogy Kelet-Európában a kis és félmüveit népek militarista és imperialista törekvéseit a szuronyok hatalmára alapithatják Elhitték, hogy a hatmillió lelket számláló Csehország biztosithatja szuronyokkal uralmát hétmillió nemzetiségén és 70 millió lelket számláló német néppel szemben. Elhitték, hogy a négymilliós szerb nép uralkodhatik kilencmillió más nemzetiségen. De végül ostoba a trianoni békediktátum azért is, mert gazdasági egységek felbontásával Kelet-Európában gazdasági káoszt teremtett. — Ezzel szemben örök dicsősége a magyar nemzetnek, hogy elsőnek látta be a helyzet tarthatatlanságát, amely nemcsak Magyarországra, de egész Európára veszedelmes s elsőnek vetette föl a revizió gondolatát. A revíziós mozgalom célja: az erőszak és az igazságtalanságok helyett a jog és az isteni és A MÁJUSI REVÍZIÓS TÜNTETÉS A SZABADSÁG-TÉREN. Jobbra: Gino Gucchetti neves olasz publicista beszél.