Magyar külpolitika, 1931 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1931 / 6. szám - A magyar egyetemi ifjúság és a békerevizió

1931 június MAGYAR KÜLPOLITIKA 3 ben forog. De ugy a siker, mint a kudarc fői a népek akaratától függ. Ha az az eltökélt szán­dékuk, hogy a konferencia sikerüljön, akkor fog is sikerülni, mert biztosra veszem, hogy egyetlen egy nemzet sem akarja a háborút. Mint tengerésztiszt, aki végigküzdötte a világháborút és aki teljesen tisztában van azzal, hogy egy modern háború nem alkalmas eszköz nemzetközi viszályok elintézésére, el vagyok határozva arra, hogy minden erőmmel egy ujabb háborút megakadályozzak s meg vagyok győződve, hogy a fegyverkezés rögtöni csökkentése lényegbe vágó intézkedés les: ezen a téren. Az összes nemzetek a háborúról a legünnepélye­sebb formában mondtak le s arra kötelezték magu­kat, hogy a viszályokat ezentúl csak békés eszkö­zökkel intézik el, de a világ mindennek ellenére évi 900 millió fontot költ fegyverkezési célokra. Miért? Mert még mindig nem biznak egymásban a népek s félnek, ha szomszédjaikat fegyverben látják. Ezért a leszerelési konferencia a nemzetek háborúellenes nyilatkozatainak értékét legjobban fogja mutatni. Mert a leszerelés legbiztosabb esz­köz arra, hogy gyanakvás helyett bizalmat öntsön a népek lelkébe. Meg vagyok győződve, hogy az összes nemzetek még kellő időben be fogják látni, hogy a leszerelési konferencia sikere leginkább tő­lük függ. Lady Gladstone: A leszerelés kérdése az, ami engem és az an­gol delegáció tagjait érdekli legjobban. Az utolsó háború rettenetes tanulságai ellenére, sajnos, nem vagyunk teljesen tisztában azzal a szerencsétlen hely­zetlel, amellyel akkor találnánk magunkat szembe, ha a leszerelési konferencia kudarccal végződik. Nem is szeretek ilyen lehetőségre gondolni. Remé­lem, hogy egy komoly közfelfogás és egy erős hit az" emberiség magasabb ideáljaiban, döntő győzelmet arat majd a konferencián. Azon társaságok, amelyek közvetlenül vagy köz­vetve a Nemzetek Szövetsége munkájában érde­kelve vannak, számára igen hathatós támogatást jelentenek és a 15-ik konferenciának, amelynek si­keréhez a legnagyobb reményeket fűzöm, az lesz a feladata, hogy előkészitse a talajt a leszerelési kon­ferencia számára. Szégyenlem megmondani, hogy csak most jövök először Magyarorságra. Már sokat hallottam erről az országról és iránta a legbensőbb .rokonszenvet éreztem mindig. Tisztában vagyok azzal, hogy hazá­juk nagy nehézségekkel küzd és arról is tudok, hogy a revizionista mozgalom igen erős. De mi ango­lok ugy érezzük, hogy a szerződések erőszakos reví­ziója a kontinens jelenlegi viszonylagos rendjét fel­borítaná. Angolország különben a revízió kérdésében érdekelve nincs, mivel a revízió gyakorlati kiviteléből reá veszély nem háramolhatik. Remélem, hogy a kongresszus nagy lépés lesz egymás megismerésére és hogy egy életrevaló in­ternacionalizmus szellemét meg fogja erősíteni. Ez­zel a reménnyel és ezzel az erős hittel megyek Ru­dapestre. magyar egyetemi ifjúság és a békerevizió A magyar revíziós mozgalom vezetői ismétel­len hangoztatják, hogy ez a megmozdulás, nem egyeseké, nem csoportoké, nem néprétegeké, hanem mögötte a magyar társadalom egésze áll. A magyar revíziós akaratban, amelyet már minden világosan látó külföldi is a nemzetközi politika egyik legerő­sebb tényezőjének tekint, valóban egyesül és egye­sülnie kell a magyar társadalom minden tagjának faj, vallás és politikai meggyőződésbeli különbség nélkül. És az erőknek erre az összefogására nem­csak azért van szükség, mert ez a kérdés valameny­nyiünknek egyaránt húsába vág vagy mivel az ilyen törekvés csak akkor nyer igazi súlyt, ha az nemzeti, ha az ugy fűzi össze minden egyéb belső ellentéten felülemelkedve egy nemzet valamennyi tag­ját, mint egy láthatatlan és formák nélküli, de a lel­kekbe irott szerződés, hanem szükség van a nemzeti erők összefogására azért is, mivel a revíziós jmunkaoly sok irányú, oly sok különböző munkakört egyesit magában, hogy ebből a munkából' a nemzet min­den csoportjára és egyedére feladat hárul. És fel­adat hárul pedig elsősorban az ifjúságra, amelynek a nemzeti eszmék iránti fogékonysága az érték­mérője egy nemzet életerejének és amelynek szá­A NÉPSZÖVETSÉGI LIGÁK NEMZETKÖZI UNIÓJA BUDAPESTEN. Fent: Lady Gladstone (Anglia), Pékár Gyula, Baxa (Csehszlovákia), Heile (Németország) és Márffy-Man­titano Rezső. A kongresszus résztvevőinek egyik csoportja, közöltük lulngomó részben hölggdelegátusok.

Next

/
Thumbnails
Contents