Magyar külpolitika, 1930 (11. évfolyam, 1-7. szám)

1930 / 4. szám - Mussolini külpolitikája és a magyarok

6 MAGYAR KÜLPOLITIKA 1930 szeptember Ha a fasizmus külföldi hivei nem is vették át Mussolini tanait, de a nemzeti pártok mindenütt megerősödtek, még Ausztriában is, mialatt Lettországtól kezdve Spanyolországig és az Uj-Törökországig a fúsiszta politika alapjai, a kemény kéz kormánya, a fegyelem, a nemzeti célókért váló harc elve diadalmaskodtak,— mindég az illető ország vérmérséklete szerint való l'sIlmákban. És amint a franciákhirdette politikából lassan kiábrándultak a népek, a fasiszta Olaszorság tekintélye egyre növekedett, befolyása érezhetőbb lett a világpolitikában is. Mussolini a fasizmus uralomrajutásának pillanatában felismerte Itália akkori helyzetét: az izoláltságot és a kis-antant szerepét, amely a másik izolált ország, Magyarország körül akart szuronyos acélgyűrűt vonni. Célja már akkor az volt, hogy megtöri ugy Itália, mint Magyarország izoláltságát. Olaszország békél akar, hogy dolgozhasson és fiainak kenyeret adjon. Nem keresi a háborút, sőt igyekszik azt elkerülni: de nem teheti ki az országot meglepetéseknek és ezért fel kell készülnie a háborúra is, különösen akkor, amidőn mások állandóan erre készülnek. Előre látta, hogy a lefegyverzésről való szónoklatoknak éppen ugy nem lesz eredményük, mint annak a hivatalos ajánlatának, hogy Franciaország mérsékelje flottaépitését. Ezért tehát a béke biztosítására más eszközökhöz fordult és valósággal egész Európát behálózta baráti és békeszerződésekkel, melyeket mindenütt kimondottan nemzeti alapon álló kormányokkal kötött, akikkel más tereken is keresett — és talált — együttműködést. így született meg a Palazzo Chigi-ben a magyar-olasz baráti szerződés, majd Kemal Gázi UjjTörökországával és Görögországgal. A francia külpolitika — olasz diplomaták megállapításai szerint is — nemcsak hogy mindent elkövetett e szerződések meghiusitása érdekében, de egyenest rossz viszonyt igyekezett teremteni ugy Itália, mint Törökország, más oldalról Törökország és Görögország között. Mussolininek azonban az ősi ellenségeket, görögöket és törököket sikerült is kibékitenie egymással. Közben kiépítette a hidat Kelet felé — Albániában, amelyei az olasz érdekkörbe sikerült bevonnia, éppen | ugy, mint Bulgáriát, hogy végül a Brenner-kérdés tüskéit is eltávolítsa és Ausztriával is baráti szerződést kössön. Ezzel azonban inéi; nem fejeződött be munkája a külpolitika terén. Bár Angliával megértő együttműködést biztosított, felismerte a helyzetet itt is: Angliát többé nem érdekli olyan közelről az európai helyzet.-Viszont egyre nagyobb erővel emelkedik fel újra a germán óriás, hogy bele szóljon Európa sorsának intézésébe. Az olasz-német közeledésről már régóta suttognak a beavatottak. És most mintha ez is a megvalósulás előtt állana. Valamikor, évtizedekkel ezelőtt, Itália helyzetéi a Földközitenger és az Adria közé szorítva, ugy látták maguk az olaszok is, mint az egérfogóba zári egér sorsát. Azóta kiderült, hogy .Mussolini külpolitikája a lehetetlent is megvalósítja: az olasz sas a magasba repült és a magasból meszsze tárolóiba lát el... Ki tudja, talán Nagy Sándor álmait is látja onnan a felhők közül:' És ki tudja, hogy célja nem Nagy Sándor öröksége? A egyre szaporodó olaszságnak terjeszkednie kell, ha nem akarja önmagát fölfalni. 'Fellát kenyérről és — földről kell számára gondoskodnia. Merre terjeszkedhet ? Nyugat felöl az elfranciásitott Korzika és Tunisz mint revolver mered Itália szivének. Délen Tripolisz homokját igyekszik termőfölddé varázsolni a fasizmus. De ez lassú munka!... A legmegfeszitettebb erővel sem lehet egy esztendő alatt annyi termőföldet teremteni a sivatagból, amennyi elég kenyeret adna abban az esztendőben született olasz gyomroknak... Kelet felől — ott az Adria, régi olasz városaival, de mai jugoszláv határaival és az uj Balkánnál, amely felkúszott Itália északi halárainál,- közelébe is, amint erről a legutóbbi trieszti tárgyalások tanúskodtak, az „Orjuna" bűneinek feltárásával. És amint Nyugaton, éppen ugy Délen és Keleten is, Jugoszlávián keresztül, Itália mindenütt ott érezheti Franciaország kezét és — rivalitását, amely még a pánszlávizmust is felhasználja a maga érdekei számára. Az ut tehát csak Észak felé szabad. És ez az ul egyúttal a régi terv megvalósítása felé is mutat: a nagy, egész Európád átszelő hatalmas gát kiépitése a szlávizmus ellen, egy nagy, baráti és érdekalakulás létrejötte, amely minden veszedelem ellen, jöjjön az Nyugatról vagy Keletről, szilárd hullámtörőt jelent az Északi-tengertől le, egészen Tripoliszig. A gigantikus gát pedig jelentené Németország, Ausztria, Magyarország és Itália kollaborácjóját Európa sorsának intézésében. Ez a nagy koncepciójú terv hatalmas erőket szabaditana fel termelő munkára és ugyanakkor a pánszlávizmus veszedelmét is elhárítaná vagy legalább is lokalizálná. És bizonyos, nem véletlen az, hogy az egész olasz sajtó — amelyet külpolitikai kérdésekben mindég Kóma irányit — már jóideje a legmegértőbb szellemet tanúsítja Németországgal szemben és oldala mellé állott a legutóbbi nagy sajtó-kampányban is, amelyben a német revíziós mozgalomért csattogtak súlyos szablyák. És nem véletlen az sem, hogy míg a francia sajtó megdöbbenve figyelte a legutóbbi német választásokat és rémülten hördült fel annak eredményeire, az egész olasz sajtó megelégedéssel, a fegyelmezett örömnek példás meguyil vánulásával köszöntött)' Hitler pártjánál,- diadalát. Ez a diadal pedig ismét csak a nemzeti érzés és a nemzeti érzésen alapuló 2>olitika: tehát valahogyan a fasizmus elveinek előretörését jelenti, amiből joggal remélhetik Itáliában azt, hogy a pánszláv és egyéb veszedelmek ellen szolgáló nagy védőmü, az Északi-tengertől Tripoliszip kiépülő (gigászi gát, a megválősu láshoz közeledik. „Magyarország gazdasági helyzete talán a huj rosszul)!/ Európában, de egyszersmind a len re mén y teljesebb is. \ szomszéd kormányok magatartása következtében Magyarország valósággal el van szigetelve. De másrészt Magyaroi szág természeti erőforrásai oly gazdagok és a magyar nép képességei oly kiválóak, hogy a valóságos béke fokozatos megközelítésével Magyarország még iiiiíiy állam lesz. Némely más államokról pedig nem mondhatjuk el ugyanezt. Magyarországnak vannak lehetőségei: ez olyan nép, amely, hu némi segítségbi n részesül, maga meg tudja oldani /-< obiémáit." Herbert Hoovernek u hew-yorki magyarok ülésén mondott beszédéből.