Magyar külpolitika, 1930 (11. évfolyam, 1-7. szám)
1930 / 3. szám - A varsói agrárkonferencia
4 MAGYAR KÜLPOLITIKA 1930 augusztus jegyében összegyűlt konferencián — hogy nyilvánvaló volt, az összműködést közös megállapodás előzte meg. Először is mindkét kisantant szónok nagy öndicséretek között emlékezett meg kormányuknak a kisebbségekkel szemben elfoglalt nagylelkű, liberális bánásmódjáról. Bennünket ez a porhintő, s a való tényeknek meg nem felelő kérkedés bosszantott volna, ha nem lehetett volna érezni, hogy a szirénhangokat senki sem veszi komolyan. Egyben, s ez volt a taktikaváltozásnak második megnyilvánulása, burkoltan, de mégis félre nem érthető módon, mindkét szónok támadást intézett Magyarországellen. Tilea szerint „egyes kisebbségek lojálisabban támogatják a kormányt munkájában, mint mások és ezt a tényt a kormányok kénytelenek figyelembe venni"', majd ellenőrizhetetlen számadatokat sorolt fel annak az állításának az igazolására, hogy „a magyaroknak és németeknek jelenleg több eszköz van rendelkezésiikre iskoláztatás céljaira, mint volt a háború előtt (!) és reméli, hogy egy állam sem fogja a jövőben a kisebbségi problémát arra használni, hogy segitségével felborítsa a békeszerződések megállapította rendet és ezzel veszélyeztesse a békét". Hrusovsky cseh delegátus viszont párhuzamot vont a között, mennyivel jobb dolguk van a kisebbségeknek Csehországban, mint azokban az országokban, ahol „a kisebbségi munkások nem képesek érdekeiket védelmezni, mert nincsen titkos választójog" és hogy „demokratikus országokban mindig jobb dolguk van a kisebbségeknek, mint a feudális országokban" (értsd: Magyarországon). Magyar részről ezek a vágások válasz nélkül maradtak, de nem a mi hibánkból, hanem mert a konferencia vezetősége nem adott módot arra, hogy magyar szónok soron kivül is felszólalhasson. Lukács Györgyöt, a vita magyar szónokát az első felszólalónak tették meg, elvágva ezzel a lehetőségét is annak, hogy reflektálhasson az utóbb elhangzottakra. Magyar részről a konferencia vezetőségének ez az állásfoglalása mégis nem lett volna sérelmezhető, ha ennek az állásfoglalásnak pártatlanul és egyformán érvényt szerez mindenkivel szemben. De nem igy történt. A vita végén összeszólalkozás támadt a lengyelek és németek között, amennyiben Stromsky lengyel delegátus beszédében erős támadást intézeti a németek ellen, panaszt emelvén, hogy 1,200.000 lengyel minden jogtól megf osztottan él Németországban, holott a lengeylországi németek részére a lengyel kormány a kisebbségi jogok teljességél biztosítja. A támadást Graebe len gyelországi német delegátus védte ki, leszögezvén, hogy éppen fordítottan áll a helyzet, ban, holott a lengyelországi németek örülnének, lm félannyi joggal bírnának, mini amennyi jogot biztosit a német kormány a németországi lengyel kisebbségi-észére. Eddig rendben lett volna a dolog, mert a kölcsönös enyelgés az előzetes feliratkozások rendjén történt. De ekkor az Unió vezetősége megengedte Dembinsky lengyel delegátusnak, az Unió régi szereplő tagjának, hogy reáduplázzon Stromsky támadására, majd, kénytelenségből, engedélyt adott a soronkivüli felszólalásra Heile német delegátusnak is, aki izgalomtól átfűtött beszédben mutatott reá, hogy csak a fantázia beszélhet 1,200.000 lengyel kiBécsen keresztül elutazott a magyar bizottság a varsói konferenciára. A magyar földmüvelésügyi minisztériumot Prónay György államtitkár, a külügyminisztériumot Winkler István osztálytanácsos fogja a konferencián képviselni. A konferenciára meghívást kaptak Finnországtól kezdve Bulgáriáig az (tszszes közbeeső országok. Ezek közül Litvánia már lemondta részvételét, a Lengyelországgal szemben Vilim miatt fennálló feszült viszonylat okából. .1 konferencia valódi célja: folytatni «;« kiszélesíteni a bukaresti, illetve a szinajai tanácskozások tartalmát. Bukaresiben tudvalevőleg az agrárállamok a közös értékesítés programjáról tanácskoztak, Szinajáiban, - ahol mi már nem voltunk jelen — vámkedvezményes terveket szőttek Jugoszlávia, Románia és Csehszlovákia között, amely tervek esetleg vámunióvá is fejlődhessenek. Eszmeileg azonban ott is jelen voltnak tekintették Magyarországot, amennyiben kimondták, hogy mi is csatlakozhatunk az ő terveikhez. A varsói konferencia a szinajai konferenciát akarja szélesebb területre átültetni. Közös kalap alá akarná vonni a sebbségi lakosról, legfeljebb raazurokról lehetne szó, de ezek népszavazáson Németország mellett nyilatkoztak és súlyt vetnek arra, hogy ne tévesszék össze őket a lengyelekkel, noha nyelvük némi rokonságban van a lengyel nyelvvel és különben is, tudomása szerint, meg vannak elégedve sorsukkal. Kz a kis incidens, amily tanulságos volt egyfelől, mert ország-világ elé tárta a kisebbségi problémának akut. voltát, meglehetősen kínosan érintette a magyar delegációt, amely az Unió vezetőségének eljárását alighanem legközelebbi csoportülésén szóvá is fogja tenni. Kiegészíti a képel az ukránok panasza, akik joo-o-al sérelmezték, hogy tiz év óta Ígérik nekik az autonómiát, anélkül, hogy akár Lengyelország, akár Oroszország teljesítené eme kötelezettségét és helyesen mutatott reá a nemzetközi gyülekezet előtt Stateff bolgár delegátus, hogy a kisebbségeknek jogaik érvényesítése érdekében kifejtett törvényes lépéseiket nem lehet illojális cselekedetnek minősíteni. Radisics Elemér. meghívott államokat. Sok reményt azonban a konferencia sikeréhez fűzni nem lehet, aminek okai a következők lehetnek : t. A meghívott államok nem homogénok. Ott van például az iparos cseh állam, amelynek érdekei homlokegyenest ellenkezhetnek az agrárállamok érdekeivel szemben. Olt vannak a balti tartományok és ott van maga Lengyelország is, amely államoknak agrárérdekei sem fedik teljesen a délebben fekvő agrárállamok érdekeit. 2. A lengyel program — minden cáfolat ellenére — többe-kevésbé Németország érdekei e}len irányul. Legalább is kérdéses, hogy az összes meghívottak egyértelműek leendnek egy Németország ellen irányuló nyilt felvonulás tekintetében. 3. .1 konferencia étlapját politikai fűszerek is izesiteni látszanak, ami aligha lesz egyformán kellemes minden résztvevő állam Ízlésének. A konferencia mindazonáltal el fog tarthatni 8—10 napig, ha ugyan előbb is nem fognak rájönni a résztvevők, hogy mitsem fognak veszíteni, ha gyorsabb tempóban fognak bucsuértekezletül: felé sietni. XA varsói agrárkonferencia.