Magyar külpolitika, 1930 (11. évfolyam, 1-7. szám)

1930 / 1. szám

***** klLPOLlTl KA KÜLPOLITIKAI, KÖZGAZDASÁGI ÉS IDEGENFORGALMI FOLYÓIRAT A MAGYAK KÜLÜGYI TÁRSASÁG, FŐSZERKESZTŐ: A MAGYAR REVÍZIÓS LIGA ÉS AZ FŐMUNKATÁRS: PÉKÁR GYULA INTERPARLAMENTÁRIS UNIÓ SZTERÉNYI JÓZSEF BÁRÓ hiva talos lapja XI. évfolyam Buda A magyar Változott formában, de tartalmilag azonos szellemben kapják olvasóink, hosszabb szünet után, a Magyar Külpolitikának legújabb számát. A változott forma tevékenységi körünknek gaz­dagodását jelenti, amennyiben lapunk ezentúl a „Hungária Lloyd" című angol nyelvű melléklettel jelenik meg, hogy száz százalékban eleget tehes­sünk annak a feladatnak, amelyet eredetileg kitűz­tünk, és amelynek kettős célja: egyfelől, hogy közérthető módon tájékoztassuk a magyar közön­séget a magyar külpolitikával kapcsolatos nagy­számú, szövevényes problémákról, másfelől meg­ismertessük a külföldet Magyarországgal, rendsze­res közlésével mindazoknak a jelenségeknek és eseményeknek, amelyek a magyar nemzet élet­képességét és törhetetlen élniakarását bizonyítják. A nagy nyugati nemzetek éppen a magyar áldozatkészségnek, a magyar önfeláldozásnak kö­szönhetik, hogy kultúrájukat mai fokára kifejleszt­hették, gazdasági szervezeteiket mai tökéletessé­gükben kiépíthették. Hogy még sem ismernek ben­nünket eléggé, hogy Magyarországot illetően any­nyi téves hír van forgalomban és hogy rólunk oly könnyű megtévesztő, célzatos közléseket elhe­lyezni a világsajtó hasábjain, annak számos oka van, amelyek közül nem a legutolsó az az utóbbi időkben annyiszor hangoztatott tény, hogy az el­múlt századokban Ausztriával való közjogi kap­csolatunk sajátságos egyoldalúságának következ­ményekép, mind diplomáciai, tehát politikai téren, mind pedig konzuláris, tehát gazdasági téren, ki­felé való vonatkozásban, csakis Ausztria lépett és léphetett az előtérbe, míg Magyarország minden erejét, politikusainak minden tehetségét belpoli­tikai kérdések megoldására, alkotmányának meg­védelmezésére volt kénytelen kizárólagosan for­dítani. Akinek valaha alkalma volt külföldiekkel Ma­gyarországról eszmecserét folytatni, vagy kezébe kerültek azok a könyvek, amelyekben külföldi írók és tudósok ismertetik országunkat, gyakran pest 1930. június igazságért. elcsodálkozhatott a legkomolyabb szakférfiaknak a tájékozatlanságán a bennünket érdeklő dolgok­ban. Nem túlzás, hogy a nagy nyugati nemzetek fiai nagy átlagban többet tudnak Perzsiáról, Kon­góról vagy a Csendes Óceán szigetvilágáról, mint a mi országunkról. Nem lehet tehát fontosabb feladatunk, minthogy változtatni igyekezzünk ezen az állapoton és pótoljuk azt, amit az előző évtizedekben ezen a téren elmulasztottak. Angol nyelvű mellékletünk tehát az angolul beszélő nemzetek fiainak millióihoz szól. És míg a magyar részben, az eddigi szokásnak megfele­lően, a politikai problémákat vesszük tollhegyre, az idegennyelvű részben minden politikától men­tesen akarjuk a világgal közölni, hogy bár a béke­szerződések úgyszólván derékban törték ketté az ország évezredes törzsét, a megmaradt terület magyarsága becsülettel, hittel és szívós kitartás­sal igyekezik az országot talpraállítani. Szemlél­tető képét fogjuk adni az alkotó munkának, ami itt a kultúra, közgazdaság és szociálpolitika terén folyik, meg akarjuk a világgal ismertetni a magyar közéletnek napfényes oldalait, kemény munkában eltöltött évek gyümölcsöző eredményeit. És talán ami a legfőbb, fel akarnók hívni a külföld figyelmét a kultúrális és közgazdasági összeköttetéseknek azokra a lehetőségeire, ame­lyeket ez az ország, még mai, megcsonkított álla­potában is szerencsésebb nemzeteknek nyújtani tud. A világ ma, különösen gazdasági szempont­ból, nagy, szinte egységes organizmussá vált, amely csak akkor működik kifogástalanul, ha egészségesek és kölcsönösen támogatják egymást az egyes részek is. Magyarország, földrajzi hely­zeténél fogva, ennek az organizmusnak igen jelen­tős tényezője és be akarjuk bizonyítani, hogy földrajzi jelentőségén kívül joggal helyet kér a napon, mert az országot megcsonkíthatták, de csonkítatlanul él az ország lakóinak magyar szel­leme, akarata és élnivágyása.

Next

/
Thumbnails
Contents