Magyar külpolitika, 1930 (11. évfolyam, 1-7. szám)

1930 / 7. szám - Az északamerikai kultura jellemvonásai. A Magyar Külügyi Társaság tudományos szakosztályának ülése - vázlatos összeállítás, gyorsirási feljegyzések után. Ravasz László püspök előadása

12 MAGYAR KÜLPOLITIKA 1930 december Az északamerikai kultúra jellemvonásai A Magyar Külügyi Társaság tudományos szakosztályának ülése — Vázlatos összeállítás, gyorsírás! feljegyzések után )( Ravasz László püspök előadása A XVI. és XVII. századbeli angol nemes, kisgazda, kispolgár kezdte meg Észak-Amerika kolo­niálását. Egészen független társa­dalmi elem, amely azonban bizo­nyos mértékig forradalmi volt. Minden kivándorlás tulajdonkép­pen forradalmi, s ez volt az angol kivándorlás is, mert az akkori vi­lággal, történelmi elhelyezkedés­sel nem volt megelégedve. Éppen ezért egészen sajátságos lelkiséget vittek magukkal, s ennek három fő jellemvonását a puritanizmus­ban, liberálizmusban és kongrega­cionalizmusban foglalhatnánk ösz­sze. így keletkezett egy uj angol társadalom, amely puritán, libe­rális s egyben kapitalista jellegű. Ezek után az amerikai kultúrá­nak időbeli és térbeli méreteiről beszélt. Körülbelül 150 évig tar­tott, amig a kolonizációs formá­ban ez a világ elkészült, körülbe­lül 150 év telt azóta, hogy az el­szakadás megtörtént. Néhány százezer emberből 150 év alatt 120 millió emberré növekedett az Északamerikai Egyesült Államok lakossága. Egy kis helyi kolóniá­nak revolucionális összeállásából ma a világ kétségtelenül egyik legnagyobb nagyhatalma lett, amely Európát fenyegeti koloni­zálással. A gyors fejlődésből következik, hogy Amerika kultúrájának érve­rése gyorsabb, mini a mienk. Egé­szen más ott a kultúra növekedé­sének és elhatalmasodásának élet­ritmusa, mint nálunk. Chikago hárommilliós lakosú varosának alig van százéves háza, Pensylvaniában bányavárosok és 1 lányamegyék keletkeztek és a szénkrizis következtében pusz­tává vált az egész bányavidék. Az egész birodalomban alig van ház, amely száz évet ért volna meg. A térbeli méretei is mások en­nek a kultúrának. Egyetlen vá­rosban több a lakosság, mint Hol­landia, Svájc és Norvégia együt­tes népessége, vagy a Csonka-Ma­gyarország népessége; egyetlen házban több ember lakik, mint egy közepes magyar városban, egyetlen cég az alkalmazottak számára gazdasági erejének mé­reteire nézve nagyobb, mint egész Budapest, itt olyan méretekkel van dolgunk, amelyeket nem ha­sonlíthatunk az európai kultúrá­nak sokkal apróbb életformáihoz. Éppen ezért ez a kultúra na­gyobb tért nyújt az egyéni érvé­nyesülésre, mint a más kultúra és a sikert is másképpen adogatja, mint Európa. Ezt az óriási munkát, egyetlen nagy vállalkozást, ezt a monu­mentális gépezetet, amely olyan nagy területen végzi a maga al­kotó munkáját, egy ősi emberi erő, a pénz, anyagi javak után való vágy hajtja. És igen nagy eredménnyel végzi ezt a munkát. Ma a világ aranykészletének leg­nagyobb része Amerikában van. A világ legnagyobb tőkéje Ame­rikában van felhalmozva. Ma Amerikában több mint 42 ezer milliomosa van. 1925-ben az adó­alap, amely tulajdonképpen csak a kamatokra és a dividendákra szorifkozik, ötmilliárdról nyolc­milliárdra ugrott, tehát egy év alatt hárommilliárddal emelke­dett. A tőke szakadatlanul egye­sül és halmozódik, de azután kü­lön gazdasági autorkiákat teremt egy nagy cég keretén belül. Ford gyárát például az jellemzi, hogy saját erdeiből hozza a fát, saját bányáiból bányássza a szükséges ércet, saját hajóival, saját vasút­ján szállitja azokat, saját gyárá­ban gyártott szerszámokkal végzi a munkákat és ami talán egyike a legfontosabbaknak, a legnagyobb fogyasztói saját; alkalmazottaiból kerülnek ki. Tehát Ford lezárta a termelés és a fogyasztás körét egy külön gazdasági egységet te­remtve magának, úgyhogy szu­verén gazdasági államot alkot egy nagy gazdasági rendszer ke­relén belül, amelynek alig lehet valahol elvéreznie, mert a lánc be van kapcsolódva és szakadatlanul önmagát táplálja. Ha a lelkiséget nézzük, meg kell állapitanunk, hogy Ameriká­ban minden embernek minden gondolatát, egész energiáját, fan­táziáját lefoglalja a gazdasági munka, a pénzcsinálás. Az embe­reknek nincsen pihenőjük, pedig csend kell ahhoz, hogy a lélek ön­magával találkozzék s ezt a talál­kozást nem tudja megtalálni az amerikai ember. Az amerikai em­ber lelkiségéhez járul a gép pszi­chológiája. A géppel dolgozó em­beri valami szédületes hatalomér­zet jellemzi, mert azt hiszi, hogy a gép önmaga. Egészen más an­nak az embernek a lelke, aki autó­ban ül s azé, aki gyalog jár. Az amerikai ember lelkiségéhez tar­tozik az öntudat s hatalomérzet, amely a kezében lévő és hatalmát irányitó gép birtoklásából szár­mazott. De ez csak addig tart, amig a gép az övé, amig a kezé­ben van. Berlinben nagy ünnepet rendeztek Bolivár, a délamerilcai nagy szabadsághős emlé­kezetére. Az első sorban: Sidzikauskas litván, Sir Horace Rumbold angol, llerluf Zahle dán, Sackett amerikai és Pedro üosimo uruguai követ.

Next

/
Thumbnails
Contents