Magyar külpolitika, 1930 (11. évfolyam, 1-7. szám)
1930 / 6. szám - Parlamenti választások Ausztriában
20 MAGYAR KÜLPOLITIKA 1930 november vei ment-e uralmuk megalapítása vagy vérfürdővel, mind olyan kérdés, melyre a tudomány csak később, vagy talán sohasem tud felelni. Annyi bizonyos, hogy még a kereszténység előtti korban kerültek oda, sémita eredetűek, Afrikából jöttek és összekeveredtek a régi lakosság egy részével. De ez a lakosság sem őslakó, csak sokkal korábbi időpontban került oda. Ez ha mita törzsekből állt. Az eredeti őslakók utódai máig is pogány négerek. A lakosság negyedik rétegét, mely számbelileg sokkal kisebb, a Csana-tó környékén élő havasi zsidó törzsek teszik ki, az úgynevezett falasa zsidók. Ezek is még a kereszténység előtti korban vándoroltak, talán még egyenesen Egyiptomból Etbiopia földjére és minden idegen hatástól elzárkózva, évezredeken át megtartották azt a zsidó vallást, melyet a többi zsidóság középkori reformjai nem érintettek. Az ambarák és hamiták első történelmileg ismert országa az axumi királyság. Ennek területe a mai Etbiopiának északi részére korlátozódott s hatalma csak később terjedt ki az ország egész területére, sőt egy időre Egyiptomra is. Axum városa, a régi országos főváros, most is megvan; II. Menelik császár trónralépéséig volt ez főváros. Mindenesetre egykorú a régi asszír és káld városokkal, megelőzte Jeruzsálemet és az ókor hires görötj centrumait. Ma már csak egyházi főváros, szent hely s feketebőrü lakói olyan formák között vallják a keresztény hitet, melyek nem nagyon hasonlítanak n többi keresztény felekezetek istentiszteletének alakiságaihoz. De nem Axum templomai a legrégebb keresztény istentiszteleti helyek a birodalomban. Régebbek a hires lalibellai sziklatemplomok, melyek közül tiz maradt meg. Vulkanikus sziklákat vájtak itt ki kisebb-nagyobb székesegyházakká, egész oszlopsorokkal, kórussal, oltárfülkékkel, szentéllyel. Ezek a templomok azonban szintén csak csecsemőkorukat élik a Szuai tó körül tömegesen talált oszlopokhoz, a menhirekbez képest. Van ezek között hat méter magas is, tele vésett ismeretlen jelekkel és hieroglifákkal. A terület csak egy kisebb részén tizenkétezer ilyen menhirt számlált össze Páter Azais francia hittérítő, a hires archeológus. Véleménye szerint itt született meg az az ősi kultúra, mely Egyiptomba átplántálódva, ma mint egyiptomi kultúra foglalkoztat annyi tudóst. Ezek közt az ősi maradványok között él a különböző törzsekből és faiokból álló lakosság, melynek őstermelő-része máig is ugyanolyan mezőgazdasági szerszámokat basznál, mint ősei több ezer évvel ezelőtt. Ekéje még primitívebb, mint amilyennel Palesztinában turkálták Krisztus születése előtt a földet. Háza formája sem változott semmit. Az ősrégi kultúrájú földmüveselem mellett a lakosság legalább fele állattenyésztő vagy vadászatból élő nomád félvad. Vannak azonban az országnak modernizált részei is. Ott van mingyárt az uj főváros, Abbisz Abába és az azzal vasútvonallal összekötött Dire-Dana, ez a modern, vízvezetékkel, villanyvilágítással, modern szállókkal és villákkal ellátott Irópikus város, melyben hatal mas császári palota áll az odávetődő idegen előkelőségek tiszteletére. Itt várják meg, míg megjelenhetnek a császári udvarnál. Az ősrégi primitív saját kultúrának és a modern technikai hatások összekeverődésénck ez az érdekes földje az eddigi zárkózottságból óriási lépéssel ugrik elő, amikor képviselője megjelenik Genfben a Nemzetek Szövetségének közgyűlésén. Császárai évezredeken át soha el nem hagyták országukat; Has Tafari, az uj császár, azonban esetleg ellátogat majd Európába is. Eddig Európából hozatták el maguknak, amire szükségük volt: a pénzt, mely máig is az osztrák Mária Teréziatallér, de most mar folyamatban van a külön ethiopiai pénz verése: .1 szakembereket, akik vasutat épitettek, világítást, vízvezetéket honosítottak meg s a hadsereget modernizálták. Az uj Abesszínia felépítői között tekintélyes helyet foglaltak .-1 magyarok is. A három legszebb dolog a világon. Baráti és ellenséges irányzatú külföldi lapok egyformán sürün foglalkoznak mostanában a magyar eseményekkel. A Magyar Idegenforgalmi Érdekeltségek Szövetsége legközelebb kiállítást rendez a napi és hetilapokban megjelent legérdekesebb cikkekből, képekből, plakátokból cs kuriózum is akad. Csupán, mint ilyet reprodukáljuk a The Lady cimü illusztrált folyóirat egyik cikkéből azt, hogy „mi a három legszebb dolog a világon": 1. Tizennyolc éves korban megnyerni a tenniszbajnokságot. — 1. Boldognak maradni a házassági lustrumon tul is. — 3. Nyári este a D u n án Budapestre érkezni. A német diplomaták fizetésrendezése. A német birodalmi gyűlés az uj költségvetésben a következő fizetéseket fogadta el az egyes német követeknél: Legtöbbet kap a washingtoni követ, akinek évi fizetése 170.000 márka, 145.000 márkát kap a londoni és madridi, 140.000 márkát a moszkvai, 130.000-et á két római, 120.000-et a párizsi ésangorai nagykövet. A követek közül legnagyobb fizetése van a buenos-ayresinek 147.000 márka, tehát több, mint az északamerikait kivéve az összes nagyköveteknek. Aztán jön 88.000 márkával a pekingi, 87.000 a rio de janeiroi, 76.000-rel a varsói, 75.000-rél a berni, 74.000-rel a bécsi. A többiek évi fizetése 50 és 70 ezer márka között mozog. A fökonzulok közül legjobban fizeti a Német Birodalom a newyorkit G2.000 márkával. Á többi jelentékenyebb konzuli bivatal vezetője 40.000 márkát kap. Az összes külképviseletek fizetésére 21.7 millió márkát vettek fel a költségvetésibe. A dublini főkonzulátust ugyanakkor követséggé alakították át, minthogy az ir szabad állam is követséget állított fel Berlinben. TARTALOM: Az esőosepp és) a szikla 1 Hordósy Iván: Anglia bajai . . 2 Ahol komolyan magvalásitották a kisebbségi jogokat 3 Csehország Oroszországnak akarja átjátszani a Rutén földet . 4 Junger József: Az amerikai választások küliwlitikaí jelentősége . . 0 A délszláv abszolutizmus eltörölte a biröi függetlenséget 7 A lengyelországi választások . . 8 A német haditengerészét 9 Leffler Béla: Svédek és magyarok 10 Figyelő ....... .11 Etédi: Szicíliai emlékek IV. . . 13 Innen-onnan ..... 15 Közgazdaság .... . . . l(i Hirek .... 1!J MAGYAR KÜLPOLITIKA Külpolitikai, körgazdasági és id;genforga'mi folyóirat. A Magyar Külügyi Társaság, a Magyar Revíziós Liga és az Interparlamentáris Unió hivatalos lapja. Főszerkesztő: PÉKÁR GyULA. FŐmunVatárs: SZTERENVI JÓZSEF BÁRÓ Felelős szerkesztő: RADISICS ELEMÉR D.. S:crkcsitős:g: BUDAPEST, V., PARLAMENT, X!. KAPU. Teleion: Automata 178 -55. <d. u. József 362-29.) Kiadja : A HUNGÁRIA LLOyD IRODALMI ES KÖNYVKIADÓ VÁLLALAT. Igazgató: PAJOR MATVÁS. Kiadóhivatal: BUDAPEST, ÍV., VAMHAZ-KÖRUT 10. Telefon : Automata 845-97. Előfizetési ár: Magyar Külpolitika, Hungjria Lloydial együtt egész évre 36 P Magyar Külpolitika külön egész évre 20 P. Hungária Lloyd Külön egész évte 20 P. Légrády Testvérek nyomdai műintézet, Budapest, V., Vilmos császár-út 78. (Igazgató: Kertész Árpád.)
