Magyar külpolitika, 1930 (11. évfolyam, 1-7. szám)

1930 / 1. szám - A népszövetségi szankciók kérdése

1930. június hó MAGYAR KÜLPOLITIKA 15 amerikai pénzpiac is, miután a tőzsdei láz a tőkék túlnyomó részét a hatalmas nyereségeket ígérő részvénypiac felé terelte. És hiába próbálkoztak a hazai intézetek újabb záloglevél-elhelyezési kísérletekkel, az erceiméin- egyelőre n e g a t í v volt s a magyar gazdasági élet m ind h a s z t a 1 a n várakozott az invesztíciós célokra alkalmas ziloglevél-kcicsanokre Mikor az elmúlt év végén mcjiis csak vége szakadt az amerikai hossz-őrületnek s a részvényesek pár nap alatt mintegy 8 milliárd cl o 11 á r t vesztettek az árfolyamok lezuhanásával, szinte az egész nemzetközi pénzpiac fellélekzett s mindenképpen indokoltnak látszott az a reménység, hogy a newyorki értéktőzsdéről menekülő óriási tőkék a közeljövőben az európai befektetési 1 e h e t Ő s é g e k felé fognak i Sm ét o r i e n t a 1 Ó d n i s ennek nyomán a kontinentális hitelkrízis feszültsége jelentősen engedni fog. És valóban, az első szimptómák arra vallottak, hogy a pénz áradata kezel visszahömpölyögni a kontinensre. Az Angol Bank, mely az aranykészletének megvédelmezése erdekében egyre-másra emelte a kamatlábat, gyors ütemben kezdte leépíteni most a hivatalos bankrátát s példáját követték az összes kontinentális bankok. Szinte egy csapással ismét a pénzb ö s e g jegyében kezd állani Európa s mindenfelé felélednek az emissziós kölcsönigények. Rövidesen azonban kitűnik, hogy a világpiaci tőke a. legutóbbi amerikai debaele ota szerfelett tartózkodó lett. A kontinentális pénzügyi és gazdasági vállalkozások prosperitását egyelőre nem ítélik meg túlnagy optimizmussal a pénzhegyek őrei s ezért túlnyomórészben csupán rövidlejáratú kihelyezések céljaira kerülnek előtérbe a szabad tőkék. Megindul tehát mindenfelé a nagy igyekezet aprima kezekért. Jön a nagy állami kölcsön. Az ország pénzintézetei szinte dúskálhatnak az utóbbi hónapok során a rövidlejáratú hitelek tömegeiben, anélkül azonban, hogy ezeknek egy szerény töredékénél többet vennének igénybe. Ismét csak eredmény telen kisérletek történnek azonban a nagyobb emiszsziós műveletek érdekében. Amerika még mindig nehézkes és d r á g a, az európai kontinens pénzügyi körei pedig a hágai, majd a párisi konferencia eredményétől teszik függővé a Magyarországgal létesítendő nagyobb tranzakciók megkezdését. A kormányzat pedig ugyancsak súlyt helyez arra, hogy az o r s z á g pénzügyi tényezőimindenekelőtt anagy állami kölcsön előkészítésén munkálkodjanak s csak utóbb hozzák t e t ő a I á a magángazdaság emisszióit. Kétségtelennek látszik, hogy a nagy állami invesztíciós kölcsön és az azt követő egyéb hosszúlejáratú külföldi kölcsönök mindenképpen alkalmasak az ország új pénzügyi jövőjének a megalapozására, főleg, ha megfelelően érvényesülni fog a lukrativitás elve az eszközlendő beruházásoknál. A terményértékesítés válsága. Az ország gazdasági életének másik elementáris problémája: a terményértékesítés volt az elmúlt üzletév során. Itt is Amerika húzta a keresztet a számítások fölé. A bőséges gabonatermés után az Unió és Kanada szinte ontotta a kenyérmagvakat a kontinensre s a hazai gabonakereskedelem csak a legnagyobb nehézségek árán tudott piacot találni a magyar búza számára. 1928 május 1-én még a gabona ára .54.10 pengő volt nálunk, s 1929-ben a legmagasabb ár 28.20 pengő, a legalacsonyabb 21 pengő volt a budapesti terménytőzsdén. Ugyancsak katasztrofális ársüllyedést szenvedtek a többi kenyérmagvak s a tengeri is. Az őstermelő lakosság bevételeinek jelentős megcsökkenése természetszerűleg kedvezőtlenül éreztette hatását az ipar és kereskedelem forgalmában is. Ugyancsak súlyos nyomásként nehezedett a hazai togyasztasi piacokra az adózási terhek egyre fokozódó nagysága, mely végeredményben 100 milliós bevételi többletet tudott előidézni a kincstár javára az előző adózási evvel szemben. A külkereskedelmi mérleg alakulása. Az ország gazdasági jövőjének közeli alakulása szempontjából természetszerűleg igen nagy jelentőséggel bir az a körülmény, hogy 1929-ben a külkereskedelmi mérlegünk jelentős mérvben megjavult. Ez a javulás ugyan részben annak az eredménye, hogy az importunk erősen csökkent éspedig az általános fogyasztóképesség sajnálatos visszaesése folytán, mindazonáltal remélhető, hogy a belső fogyasztás növekedése sem fogja a közeljövőben erősebb mérvben rontani az import és export arányát. Exportunk végösszege 1929-ben 1.042 millió pengőt tett ki az 1928-as év 819 milliójával szemben, míg az 1928. évi 1.189 millió pengő összegű import 1929-ben 1.065 millióra csökkent. Nem hagyható figyelmen kívül az a tény sem, hogy a hazai gazdasági élet az elmúlt üzleti év válságos jelenségeivel szemben viszonylag igen szívós ellenállóképességről tett tanúságot s korántsem történtek oly nagyfokú megrázkódtatások, mint például legutóbb a szomszédos Bécsben, a Bodenkrcdit ö s s z e o m l á s a a 1 k a 1 m á v a 1. Pénzügyi és gyáripari tényezőink a rendkívüli nehézségek közepette is minduntalan számos jelét szolgáltatjak az élniakarásuknak és biztosra vehető, hogy a viszonyok javulásat kellő iniciativ á v a 1 fogják megragadni a fejlődésük érdekeben. AZ ELSŐ MAGYAR ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÓ TÁRSASÁG május hó 17-én tartotta 1929. évi rendes közgyűlését, amely az 1929. évi nyereséget 19o.939.38 pengőben, az osztalékot pedig 15 pengőben állapította meg. Felelős szerkesztő: RAD1S1TS ELEMÉR DR. Szerkesztőség: Budapest, V., Parlament, XI. kapu. Telefon: Aut. 178—55. Nu lj'i a Hungária Lloyd irodalmi es konyvkiadc vállalat Igazgató: PAJOR MÁTYÁS. Kiadóhivatal: Budapest, V., Berlini-tér 6. Telefon: Aut. 118—27. Előfizetési ár: Magyar Külpolitika, Hungária Lloyddal együtt egész évre 3ö P Magyar Külpolitika külön egész évre 20 P Hungária Lloyd külön egész évre 20 P Nyomja a fővárosi Nyomda rt. (Felelős v. üuehon .1.)