Magyar külpolitika, 1930 (11. évfolyam, 1-7. szám)

1930 / 6. szám - Svédek és magyarok

1930 november MAGYAR KÜLPOLITIKA t7 fejezetten a nagy állami kölcsön előlege gyanánt folyósították, te­hát a Rothschildék mögött álló nemzetközi pénzcsoport ezzel mintegy garanciát vállalt arra nézve is, hogy magát a nagy álla­mi kölcsönt is rövidesen rendel­kezésünkre fogja bocsátani. Bizo­nyára nem tévedünk, ha feltéte­lezzük, hogy Magyarország akár a mai időpontban is hozzájutha­tott volna a teljes állami kölcsön­höz, azonban bizonyos motivumok tanácsossá tették, hogy ez a mü­velet egy későbbi időre halasztód­jék el. Nem nehéz ugyanis elkép­zelnünk, hogy a nemzetközi pénz­piacon a legutóbbi ideges és ked­vetlen tünetek után egy nyugod­tabb és bizakodóbb hangulat fog kialakulni s ennek hatása termé­szetszerűleg megfelelő módon ki­fejezésre fog jutni a hitelfeltéte­lekben is. Józan nemzetgazdasági szem­pontból tehát mindenképpen in­dokolt, hogy a kormány egyelőre csupán annyi előleget vegyen fel a nagy kölcsön terhére, mely fel­tétlenül szükséges a hazai gazda­sági élet alátámasztására s ne fi­zessen ki egyetlen pengőt se meg­takaritható kamatdi fferenciákra. Mindezeken felül pedig igen biztató a szóbanforgó tranzakció abból a szempontból is, hogy a legközelebbi jövőben nyilván a mezőgazdaság is a teljes siker re­ményében kísérelheti meg a maga emissziós címleteinek elhelyezését — éppen a nemzetközi pénzpiac­nak országunkkal szemben leg­iiiólil) megnyilvánul! kitüntető bi­zalmára való hivatkozássál. Hol hibáztunk, mit kell tennünk? Dános Árpád előadása az ország gazdasági problémáiról Dános Árpád egyetemi m. tanár, az ismert gazdaságpolitikus és tudós közgazdasági iró kétségtelenül hatal­mas feladatot tűzött ki maga elé, mi­dőn egy Cobden-elóadás keretében rá akart mutatni azokra a lehetőségekre, melyek révén minden különösebb ráz­kódtatás nélkül s szinte önként adódó módon a javulás küszöbére lehetne eljuttatni az ország gazdasági életét. Egy egészen rövid előadás prohrusz­tesz-ágyába természetesen alig lehet beleszorítani ekkora probléma-kom-í, plekszumot s igy Dános Árpád csupán izelitőt adhatott előadása alkalmával áma könyvalakban is rövidesen meg­jelenő különleges elgondolásaiból, me­lyek révén az ország kátyúba ragadt gazdasági szekerét ismét a szárazra juttatni véli, mindazonáltal a rapszo­dikusan kiragadott ideái is meggyő­zően tolmácsolták a nagyszámú s elő­kelő hallgatóság előtt az illusztris elő­adó éles judiciumát, s hatalmas át­fogó készségét a gazdasági problé­mákkal szemben. Dános Árpád előadásának egyik leg­értékesebb része kétségkívül az volt, mely utalt a legfőbb gazdasági ba­jaink orgánikus voltára s kimutatta, hogy az egyes termelési- ágak mily in­tenzív együttélést mutatnak s a mező­gazdaság kritikus helyzeté mint bé­nítja meg a másik két fontos termelő­ágnak, az iparnak s kereskedelemnek a helyzetét is. Az agrár- és ipari váiság ellensúlyo­zására Dános megfelelő szomszédsági árucsere-szerződéseket javasol. E te­kintetben azonban aligha áll egyedül, hiszen ma már köztudomású, hogy Bethlen miniszterelnök berlini utja is többek között ennek a célnak szolgá­latában állott. Kétségtelen tehát, hogy maga a kormányzat is azon a nézeten van, hogy mielőbb ki kell építenünk a szükséges szomszédsági megállapodá­sainkat. Mi lesz azonban például Csehország­gal, melynek hangadó tényezői egye­lőre nem sok hajlandóságot árulnak ei arra nézve, hogy egy méltányos ke­reskedelmi egyezményt létesítsenek velünk? Es persze ott van Románia és Jugoszlávia is, mely államoknak ugyancsak erős érdekük, hogy mező­gazdasági termékeik számára egy sta­bil piacot teremtsenek. Dános egészséges optimizmusa kive­zető utat talál például a mai ipari krízisből is, de első fontos lépés gya­nánt a közmunkák minél erősebb ütemben való lefolytatását jelöli meg. Teljes igazat ad neki itt is a gazda­sági közvélemény, de arra nézve is ja­vaslatot kér, hogy honnan teremtse elő a kormány sürgősen a szükséges pár száz milliót és pedig a kellő mél­tányos, illetve racionális hitelfeltételek mellett? Teljes egészében aláírhatja viszont bárki is Dánosnak a kartellek állami ellenőrzéséről és a vámvédelem nem­zetgazdasági szerepéről hangoztatott fejtegetéseit, valamint a tatarozási munkálatok mielőbbi megindításának szükségességére vonatkozó megállapí­tásait s az a kívánalma is erős vissz­hangra számitihat, hogy a kormány alakítson egy direkt bizottságot a me­zőgazdasági termelésünk megfelelő át­szervezésére. A gazdasági közvélemény minden­esetre nagy érdeklődéssel várja Dános Árpád vonatkozó könyvének meg­jelenését, melyben bizonyára erős gya­korlati útmutatásokat fog adni elgon dolásainnk kivitele tekintetében. Svéd karrikatura „Páneúrópáról". — Hogyan is lehetne éptteni valami rendeset erre a telekre, mig ezt a düledező épületet el nem hordjuk?

Next

/
Thumbnails
Contents