Magyar külpolitika, 1930 (11. évfolyam, 1-7. szám)
1930 / 6. szám - A délszláv abszolutizmus eltörölte a birói függetlenséget
1930 november MAGYAR KÜLPOLITIKA 7 A délszláv abszolutizmus eltörölte a bírói függetlenséget A bírói függetlenséget nagyjában már az első napjaiban eltörölte Zsivkovics kormánya, most azonban az október 27-én kiadó!I ujabb királyi törvény politikai perekben olyan újításokat hozott be, melyek valósággal nevetségessé teszik az igazságszolgáltatás menetét. A hatvanhat szakaszból álló törvény érdekesebb pontjait az alábbiakban adjuk. Minden külön magyarázat nélkül könnyen rájöhet az olvasó, hogy a nagy horvát politikai per kimenetele sehogy sem tetszett a belgrádi hatalmasoknak s ezért az ujabb pereket akarják jobban adminisztrálni ezzel á törvénnyel. Maesekékkel nem végezhettek, mert az érdeklődő külföldi, különösen angol sajtót, nem lehetett kizárni a főtárgyalásról. Most 'tehát ugy segítenek a dolgon, hogy a vádlottakat zárják ki a főtárgyalásról, hogy vallomásaik ne juthassanak be a világsajtóba. A rendőrség a legnagyobb kínzásokkal csikarta ki a vallomást a nagy horvát politikai perben a vádlottaktól s ezt a főtárgyaláson' minden vádlott hangoztatta, amikor _y issza vonta a rendőrségen és a vizsgálói)]ró előtt szintén rendőri felügyelet alatt tett vallomását. Ezután erre nem lesz alkalmuk, hanem egyszerűen a komédiává züllesztett formális főtárgyaláson a vádlottak távollétében ítél a bíróság, a rendőrség hamis vallatási jegyzőkönyvei alapján. A rendőrség megkapta azt a jogot, hogy eskü alatt hallgassa ki a vádlottakat és tanukat s igy még a tanuk sem vonliatnák vissza a főtárgyaláson kicsikart vallomásokat, mert akkor hamis eskü büntette miatt Ítélnék el őket. Az uj törvény érdekesebb szakaszai a következők: Az államvédelmi biróság az igazságügyminiszter közvetlen felügyelete alatt áll. Az igazságügyminiszter tetszése szerint szaporíthatja vagy csökkentheti az előző törvény szerint liz rendes és öt pótbiróból álló államvédelmi bíróság tagjainak számát. A gerincesnek mutatkozó bú-ót te hát bármikor rövid uton el lehet távolítani s minthogy a bíróság szavazattöbbséggel dönt, ezt a többséget bármikor biztosithatja magának a kormány. Az igazságügyminiszter esetről-esetre állapítja meg a főtárgyalás részére a helyiséget. (Tehát még kisebb termet is adhat, mint a Maesek-pernél, csakhogy még jobban kirekeszthesse a nyilvánosságot.) Ha a vád tárgyául szolgáló cselekmény több törvény határozatai szerint büntethető, mindig ;i legSzigGrubbat kell kiválasztani. Az államvédelmi bíróság illetékessége alá esnek ezután azok az egyének is, akik az államellenes cselekedetet külföldön kö vették cl. Eddig az államvédelmi tor vény alapján csak a IS éven felülieket lehetett büntetni, most az uj törvény (i. §-a leszállítja ezt á korhatárt a betöltött 1(> évre. Ez az intézkedés mutatja, hogy Horvátországban már a gyermekifjuságtól is fél a belgrádi tbszolut izmus. Eddig a leghosszabb szabadságvesztés 15 esztendei fegyházat jelentett Az uj törvény újra behozza a már öltörölt élethossziglani fegyházat. Min den vádlottnak ezután csak egyetlen védője lehet, hogy meg ne ismétlődjék az az eset,, amikor Horvátországnak úgyszólván egész ügyvédi kára önként védőnek jelentkezett, houv nyilvánosan kimutassa rokonszenvét a vádlottak iránt. A védő a periratokba csak a vádirat kiadása után kaphat betekintést. Szóval nem készülhet elő komolyan a védő, mert nem ismerkedhetik meg kellő időben a per részleteivel. A védő védencével a főtárgyalás előtt és alatt kizárólag a vizsgálóbíró jelenlétében beszélhet. A főtárgyalás folyamán még igy is csak akkor, ha már minden vádlottat kihallgattak. A 12. §. kimondja, hogy a rendőri nyomozásra érvényben maradnak az eddigi eljárások. Vagyis most már a király és kormánya nyiltan szentesíti azokat a kínzásokat, amelyekkel a zágrábi rendőrség csikarta ki az eddigi perekben a vallomásokat. A rendőrhatóság elsőfokú bírósági jogkört knp annyiban, hogy sürgős esetekben eskü alatt veheti ki a vallomásokat. Az államvédelmi törvény alapján eljárás alá vont vádlottakat őrizetben kell tartani. Az előzetes letartóztatás ellen panaszt csak az államvédelmi bíróság ügyészének külön beleegyezésével lehet emelni. A letartóztató hatóságok csak akkor adhatják át a vádlottat a bíróságnak, hogyha az államvédelmi biróság ehhez megadta beleegyezését. Vagyis most már törvény szerint korlátlan időkig tarthat a vizsgálati fogság a rendőri fogdákban. Legérdekesebb azonban a 17. §.: Ha a vádlott illetlenül viseli magát, a biróság a főtárgyalás egész idejéről kizárhatja a főtárgyalásról és ebben az esetben kihallgatása helyett csak a rendőri kihallgatás jegyzőkönyvét olvassák fel. Ezzel a szakasszal megkapta az igazságügyminisztertől kinevezett, tehát általa dirigált törvényszéki elnök azt a jogot, hogy mindennemű védelmet lehetetlenné tegyen és a kínzásokkal kicsikart rendőrségi jegyzőkönyv alapján Ítéltesse el a vádlottat. A következő szakasz szerint a biróság elnöke eltilthatja, hogy a főtárgyaláson olyan aktákat olvassanak fel, melyeknek tartalma az állam érdekei ellen van. A vádlott elitélésére elég egyetlen szótöbbség a bírói kar részéről. Az államvédelmi bíróságtól kiszabott büntetés ellen semmiféle fellebbezésnek nincs helye. Távollevő vádlottak ellen is le lehet folytatni a vizsgálatot, megtartani a főtárgyalást és meghozni az ítéletet. Talán mondani sem kell, hogy az uj törvény utolsó szakasza kimondja: ez a törvény visszaható erejű és minden olyan esetben alkalmazni kell, amelyekre még nincsen jogerős ítélet. Csak az érdekes, hogy az egész világsajtó szó nélkül hagyta ezt a törvényt. Az ő „demokráciájukat" egyáltalán nem bántja, ha egy állam teljesen és tökéletesen eltörli polgárainak minden politikai jogát és szabad prédájává ad oda bárkit a rendőrségnek és egy alkalmi bíróságnak, a jogszolgáltatás teljes eltörlésével s a fellebbezés kizárásával. Megcsinálhatjuk a békeszerződést, de ez a szerződés nem fog állandó békét teremteni, mert az önérdek futóhomokjára van felépítve. (Lansing Róbert memorandumából,', Van Ovcrhckc, brüsszeli eg<yetemi tanár előadása a Külügyi Társaságban,