Magyar külpolitika, 1930 (11. évfolyam, 1-7. szám)

1930 / 5. szám - Románia Erdély ellen. Uj kormány Romániában

1930 október MAGYAR KÜLPOLITIKA 15 zonséget a szigetre vagy a hegyfok két barlangjába. Mindkét sziklabarlang belsejében piros koszorúként húzódik végig a korallóv. Az állandóan csapkodé hullámok hol eltemetik, hol mint valami virágfüzérek emelkednek ki az égkék vízből a világos piros csokrok. A csónakos kötelességének tartja, hogy az utazónak letörjön egy-egy darabot ebből az élő ékszerből; a missek és Fráuleinok meghatottan csomagolják el s másnap riadtan látják, hogy piszkos kis barna knszivacs darab maradt a piros korállcsokorból. Mig a vendégek nem győzik bámulni a természet szépségét, a birkás nyugodtan ebédel: belép a vizbe, lenyúl, kimarkol valamit a sziklák alól s ráteriti az evezöpadon egy rongyra. Azután kenyeret vesz elő és hegyes bicskájával sorra feszegeti fel a tenger ajándékát: a frutta di marét, ezeket az apró kis kagylókat. Szájához viszi, szórpent egyet, a missek gyomra felfordulni készül, azután jönnek uj missek és uj Fráuleinok, a bárkás a tengerbe söpri a padról az üres kagylóhéjakat és indul uj útra, korállt mutogatni. Innen az öbölből is visz fel egy éppen olyan rokonszenves sziklaösvény Taorminába, mint az állomástól. Egy órai mászás után érkezünk be a városkába. Alig van 4500 lakosa, de ezek ugyancsak büszkék lehetnek szülővárosukra. A város majdnem minden háza műemlék; bár laknak bennük, mégis a legtöbb épület a szicíliai műemlékbizottság ellenőrzése alatt áll és Palermóból minden évben kiszáll a társaság valamelyik tudós tagja, hogy számbavegye a házakat: nem rongáltak-e rajtuk valamit s nem kell-e valamely készülő romlást megakadályozni. A szük utcákon egymás mellett ógörög bazilikából alakított ház, melynek még megvannak eredeti oszlopai, normán paloták keskeny kettős ablakokkal, ablaktalan egykori mór háremek, lehetetlenül szük ablakú spanyol házak barokk díszekkel tulhalmozott uj épületek. Annyiban ujak, hogy alig háromszáz évesek. Megvan még részben a város erdőfala is a híres kapuval. A górög színházhoz az út egy szük kis utcán vezet; oldalt kétfelől deréknyi kaktuszok eregetik le hatalmas l.nsos leveleiket. Némelyik akkora, hogy elmehetne lepedőnek, ha véletlenül nem volna olyan tüskés. A város felett áll még a régi vár: a 2000 éves hajdani Akropolisz, mögötte pedig Molana, ennek a kis hegyi városkának össze-visszahányt romantikus házai nyúlnak fel. íőO méter magasan van s ma mái' autóutat vágtak hozzá. Régebben csak szamárháton tudott közlekedni a városka a túlvilággal. Útközben egy érdekes kis forrás mellett visz el az út. Egy antik szinészlárva kószáján jön ki a viz, ki tudja hány század- vagy ezredév óta. Az ember nemigen tudja, mit keressen fel hamarább ezen a környéken, ahol a távlat különben is anynyira csal. Ami közvetlen közelben látszik, ahhoz jó félórát is kell a legnyaktóróbb utakon kapaszkodni, ami pedig messzinek tűnik fel, egy-egy oldalúton csodálatos gyorsan elérjük Mig végigmegyünk a kis városkán, néhány templom kerül útba; mindegyik egy-egy ógörög bazilika helyére emelt középkori építmény. Egy másik középkori templomot modern színházzá alakítottak át; ez a Teatro Margherita, melyet elhagyva, egy gyönyörű Agave-parkon tul elérjük a görög színházat. Szicíliának több görög színháza maradt fenn. Ez a legnagyobb. A természtes sziklákba vágták be félkörben az üléseket. A rómaiak restaurálgattak rajta s az ő idejükből származik az oszlopos színpad és a színészek részére épített két páholy, valamint a boltozatos csarnok, melyet egy lerombolt górög templom alapjaira építettek. Kitűnő akusztikája van ennek a színháznak: még a leghalkabban kiejtett szó is elhangzik a nézők minden padsorába. Beülünk a sziklaszékekbe és a színpad oszlopivei között felmosolyog a tenger és a part narancserdeje, mögötte Isola Bellával. Másik oldalt egyik hegycsúcs emelkedik a másik felé, mindegyik szőlővel beültetve s az! egész felett lenyűgözőn uralkodik fiistkoronájával a hóboritotta Hegyek hegye, az Etna. A vezető elmondja, hogy Dyonosios elpusztította az ionok anyavárosát, Naxost, azután 390-ban Kr. e. megengedte a szikuloknak, hogy a Tauros hegyre uj várost építsenek. Ez Taormina, melyet néhányszor elpusztítottak hol a görögök, hol a rómaiak, hol a mórok, akik Müezzijah névre keresztelték át. Tőlük 200 év múlva a normannok hódították el, azután önálló lett, majd francia uralom alá került, volt spanyol birtok is, hogy örökség utján a két Szicília királyságának legyen egyik gyöngye. Különben mindez! jobban áttanulmányozhatjuk a múzeumban, híztál vezetőnk, de nem hiszünk neki. A német menyecske különben a prágai Schindler dr. szintén orvos felesége, benéz a kis múzeumba s lemondó gesztussal jön vissza, hogy nincs ott semmi középkori emlék, csak antik dolgok. Ezekből pedig nagyobb választékot kaptunk Nápolyban és kapunk még Syracusában, ahol több időnk lesz mindent megszemlélni. Etédi. „Határozott véleményem szerint a Kellog-paktum kizárja a háború lehetőségét. A paktumot aláírd nemzet nem viselhet semmiféle háborút abból a célból, hogy határait megváltoztassa. Viszont nem fosztliat meg egyetlenegy nemzetet sem attól a jogától, hogy határainál; kiigazítását vagy sérelmeinek orvoslását békés úton követelje." (Borah szenátor.) KÖNYVESHÁZ Revue des Études Hongroises A Baranyai Zoltán és Eckhardl Sándor együttes szerkesztésében megjelenő kitűnő francianyelvü folyóirat legutolsó számában, első helyen, Kovács Alajos rendkívül érdekes tanulmányát kózli a nemzetiségek helyzetéről a háború előtti Magyarországon. Hajnal István Eszterházy Pál herceg naplóját ismerteti, Jean Vallery Radot pedig az árpádházi királyok idejéből való egyházművészeti emlékeinknek szentel feltünéstkeltő érdekes tanulmányt. Valléry Radot a Népszövetség irattárának vezetője, tudós ismerője a gótikus építőművészet emlékeinek. Cikke voltaképpen könyvismertetés, amennyiben Gál Lászlónak „L'architecture religieuse en Hongrie du Xl.e au XIII siécle'' cimü, Párisban megjelent tanulmányát boncolja, alapos ismeretekkel felszerelten szállva perbe Gál egynémely megállapításával. Valléry Radot nagy szimpátiával foglalkozik egyébként Gál tanulmányával és e sorok írójának élőszóval is kifejtette, mennyire érdekelte Gál dolgozata és mennyire nélkülözi a francia irodalom ezeket az ónálló magyar tanulmányokat, amelyek mindennél jobban népszerűsítik a magyar kultúrát és ezzel együtt a magyar nemzetet a francia nagyközönség körében. A számot Bürner Sándor és Pataky László cikkén kivül a szokásos, rendkívül gazdag rovattár egésziti ki. Löhe, a nemet parlament uj elnöke, a szószéken.