Magyar külpolitika, 1930 (11. évfolyam, 1-7. szám)

1930 / 5. szám - A külföldön élő horvátok országuk függetlenségét követelik

1930 október MAGYAR KÜLPOLITIKA 7 zött fcaerepel, mire feltűnő betűk­kel felirta, hogy ő a „horvát" sajtó képviselője. Mihelyt távo­zott, az ívhez Lépeti Denitch, a szerb Avala távirati ügynökség' tudósítója és kihúzta Cflüár Írá­sát. Cihlar újra felírta előbbi so­rait. Tiz perc múlva Denitch újra kihúzta s ez a játék addig folyta­tódott, amíg a magyar s a német újságírók tudomást szereztek róla és erélyes közbelépésükre De­nitch meg'szégyenitve kénytelen voll elhagyni a termel. A külföldön élő horvátok országuk függetlenségét követelik A Nemzetek Szövetségének közgyűlési" alkalmával nagy szen­zációt keltett a horvátok genfi akciója. Kernyevitch Iván és Pa­veliteh Ante felhasználták az al­kalmat, hogy a kormányok hiva­talos kiküldöttjein kivül a világ­közvéleményének is a tudomá­sára hozzák a horvátok siralmas helyzetét. Kernyevitch hosszú memorandumot intézett Briand Aristide francia külügyminisz­terhez, melyben felhivta a Nem­zetek Szövetségének figyelmét a szerbiai állapotokra s főként arra, hogy a horvát kérdés megoldása nélkül nem teremthető meg az európai béke. Sokkal radikálisabb következ­tetésekre jutnak azonban azok az emlékiratok, amelyeket Pavelitch Ante horvát vezér juttatott az összes Genfben időző államfér­fiakhoz és sajtóképviselőkhöz. Pa­velitch a franciaországi, német­országi, belgiumi és amerikai hor­vát munkásság külön-külön me­morandumát és határozatát hozta Genfbe. Ezekben az ideijén föl­dön élő hurrát munkásság egy­ha/nguan megállapítja, hogy a már ezer éne önállósággal rendel­kező horvát nép <i nagy: világ­háború után kötött úgynevezett „felszabadHó" békeszerződésekkel elvesztette nemcsak egyéni, ha­nem állami önállásáiját is. A szerb kormíny mellőzte az állam­vezetésben a „szabadon csatlaké zott testvérnépet', a horvátokat, névelemzést vezetett be, melynek következtében az ősi horvát csa­ládneveket megváltoztatták, a horvát nyelvet kiűzték a közigaz gatásból és a hadseregből, a tör­ténelmi horvát közigazgatási be­osztást megszüntették, a horvát iskolákat elnemzetlenitették, s még a lelkiismeret szabad gya­korlását is meggátolták. A szerb uralom alatt sínylődő horvátok sorsa arra késztette a külföldön élő munkástestvéreikel, hogy az „Association Croate" belgiumi nagygyűlésén a Belgiumban élő 35.000, valamint az Amerikában élő egymillió főnyi horvát mun­kásság nevében kimondják, hogy semmisnek tekintik a Szerbiával való egyesülést' s megkezdik a.: Önálló horvát állam felállítása Iráni való munkálkodást. Hatá­rozatikig fordulnak tehát a Nem zetek Szövetségéhez, s kérik, mondja ki Horvátország önáliló­ságát, annál is inkább, mert a győztes hatalmak a világháború alatt a népek önrendelkezési jo­gáért harcoltak, s a békeszerződé­seket is ezen az alapon szerkesz­tették meg. A horvátok megpró­báltak testvéri viszonyban élni a szerbekkel, akik azonban a köze­ledésre Radics meggyilkolásával felellek, letartóztattak Matcsek horvál vezért, megkínozták. Tiz esztendő alatt rájött a horvát nép arra, hogy a szerbekkel való együttélés a horvát népnek teljes halálát jelentené, miért is, a né­pek önrendelkezési jogának alap­ján megkezdik a harcol az önálló. - mindenben, s mindig szabad Horvátországért. A Nemzetek Szövetségének feladata, hogy megoldja ezt a kérdést, mely ujabb háború csiráit rejti magá­ban. \ magyar probléma ma politikai probléma. Azt a látólcört, amelyet természetszerűleg, ha nem vesztettük is el teljes mértékben kül politikai leien, ite amely meggyen­güli a magyar nemzetben, meri kizá mini/ belpolitikai problémákkal foglal k.ozott, vissza kell szereznünk, még pedig nemcsak n magasabb rétegek ben, hanem az egyszerű embereknél, ii falvakban is, mert mindenkinek tudnia kell, hogy cselekvésének, gón­dolkozdsdnak, nyilatkozásának kö­vetkezményei vannak nemcsak bel­politikai téren, hanem külpolitikai le­ien is.' BETHLEN ISTVÁN GRÓF INNEN-ONNAN MacDonald a háborúról Ramsay MacDonald, angol mi­niszterelnök, nemrég a skót front­harcosok egyesületének ebédjén nagy beszédet mondott a háború ellen. Szarainál,- folyton fokozódó sikere volt, majd amikor élérke zett beszédének végéhez, igy szólt: — Azt mondják, hogy a háború, gyilkosság. Ez nagy tévedéw. Majd mikor az arcok csodálko­zóvá váltak, nagy tapsorkán kö­zepette a következőképp egészi­telti ki a mondatát: — Ismétlem, nagy tévedés. Mért a háborít nem gyilkosság, hanem — öngyilkosság. Egy kis statisztika A hágai nemzetközi statisztikai intézet nemrég kijzzétette lég­ii jobb adatait a f<>ld népességére vonatkozóan. Eszerint jelenleg az emberek száma valamivel több h ál milliárdnál, szemben az 1927­iki egy milliárd és 900 millióval. Ez a népesség földrészek szerint n következőkép oszlik meg: Ázsia 950 millió, Európa 550 mil­lió, a kát Amerika 230 millió, Af­rika 150 millió és Ausztriáin 7 millió. Egy olasz tudóp pedig, cini professzor, mar a jövőbe te­kint, amikor azt a kérdést vizs­gálja, miképpen fog aránylani Olaszorszá-g lakossága Francia­országéhoz harminc év múlva. Ki­indul abból, hogy 1921-ben a lát ország lakossága egyenlő va.lt, vagyis 38.9 millió. Ez az arány­szám szerinte a jövőben fokozato­san el fog tolódni Olaszország ja­vára és Franciaország hátrá­nyára, a következőképpen: Fr(nuiut)rsznij Olaszára! 1921 38.9 38.9 1931 39.5 43.5 1941 39.3 47.7 1951 38.4 51.6 un; i 37.6 55.6 vagyis mintegy harminc év múlva az olasz lakosság 18 millióval fogja meghaladni a francia la­kosság számát. Grandi PUsudskiról (i randi legutóbbi lengyelor­szági útja alkalmával megláto­gatta druskieniki-i kastélyában Pilsud'sky-t és két arát töltött a lengyel vezér társaságában. Mi­kor a lengyel újságírók meginter-

Next

/
Thumbnails
Contents