Magyar külpolitika, 1929 (10. évfolyam, 1-43. szám)

1929 / 43. szám - Az új cseh kormány miniszterei

Magyar Külpolitika 4 43. szám és nagy politikai okossággal megakadályozták, hogy a párt ezzel a helyzettel visszaéljen és elérték, hogy a párt minden diktatórikus velleitásról lemondjon. Ez a szociáldemokrata táborban is ellenzést váltott ki és azzal a következménnyel járt, hogy a munkásság egy része kivált a szociáldemokrata pártból és szembe helyezkedett vele, megalakítván egyfelől a független szociálista pártot és másfelől a kommunista pártot. A független szociáldemokrata párt azonban később, mikor a forradalmi mozgalmak elcsitultak, feloszlott, tagjai legnagyobb része a szociáldemokrata pártba tért vissza, egyesek a kommunista párthoz csatlakoztak. A szociáldemokrata párt azóta is lassan távolodik a puszta negációnak és a doktrinér marxismusnak amaz irányától, amelyen régebben a császárság idejében mozgott. Ezt erősen elősegítette az a körülmény, hogy ismételten kellett résztvennie különböző köztársasági kormányokban is teljes felelősség mellett, és ez nehezen volt összeegyeztethető a marxista demagógiával. A német szociáldemokrata párt ma mindinkább a polgári pártok balszárnyává alakul át, amely ma már minden tekintetben kormányképes és amely az alkotó munkára koncentrálja a maga erejét, akár csak az angol munkáspárt. Külpolitikájában kimondottan pacifista, a belső politikában erősen demokratikus, de az osztálytörekvések háttérbe szorításával. Vezérei Scheidemann volt miniszterelnök, Breitscheid, Hilferding, Braun stb. 7. A kommunista-párt A kommunista párt forradalmi jellegű, teljesen a moszkvai kommunista internacionálé befolyása alatt ajl, minden pozitív gondolattal szemben tagadó álláspontot foglal el és azokra az elemekre támaszkodik, amelyek a szociáldemokrata pártnak, amelyhez annak idején tartoztak, lassú átalakulásával nem tudtak vagy nem akartak lépést tartani és a demagóg frázisokhoz ragaszkodnak. Az uj esek kormány miniszterei A

z új kormányban, amely a köztársaság fennállása óta a tizenegyedik kormány — a polgári pártok 9, a szocialista pártok 6 taggal vannak képviselve. A tizenhatodik miniszterség élén pártonkívüli szakember, Englis Károly pénzügyminiszter áll. Englis igen gyakran ír cikkeket a Benes politikáját támogató Udrznl, Csehország újonnan kinevezett miniszterelnöke. brünni Lidové Novinyben. 12 miniszter cseh, két miniszter (Dérer és Szlávik) tót és két miniszter (Spina és Czech) német nemzetiségű. Az új kormány mögött nagy többség áll a parlamentben. Képviselve van a kormányban 46 cseh agrár, 16 német agrár, 39 cseh szociáldemokrata, 21 német szociáldemokrata, 32 cseh nemzeti szocialista, 23 cseh néppárti, 14 Kramár-párti cseh nemzeti demokrata és 12 cseh iparospárti, összesen 205 képviselő. A dolog mai állása szerint az új kormányt támogatni fogja a két lengyel és két cionista, és akik mint hospitansok belépnek a kormánypárti klubbokba. Az új kormány tagjai: Udrzsal Ferenc 1866 március 3-án született. Miniszterelnökié nveztetett ki először 1929 február 1-én a beteg Svehla helyébe és négyízben volt nemzetvédelmi miniszter, mely tárcát 1929 szeptember 18-ig vezette, amikor e tárca vezetésétől saját kérelmére felmentetett és helyébe Viskovszky Károly neveztetett ki. Udrzsal már a háború előtt előkelő szerepet töltött be a bécsi Reichsrat cseh csoportjában. Cseh agrárpárti, mint a következő három is. Viskovszky Károly dr. nemzetvédelmi miniszter 1869 szeptember 8-án született. Viskovszky, aki most másodízben nemzetvédelmi miniszter, a Svehla-kormányban az igazságügyminiszteri tárcát viselte. 1894-től fontos vezető pozíciója volt a csehországi országos gazdasági tanácsban. Először 1902-ben, majd 1908-ban választották meg az osztrák Reichsrat képviselőjévé. A fordulat után rábízták a földreform végrehajtását. Viskovszky 1925-ig volt az országos földhivatal elnöke, ekkor újra képviselői mandátumot vállalt és belépett a Svehla-kormányban, mint igazságügyminiszter. Bradács Bohiuuil, földmívelésügyi miniszter, most először tagja a kormánynak, 1881-ben, május 31-én született, régi földmívescsaládból. Bradács eddig a koaliciós-pártok nyolcasbizottságának volt elnöke. Szlávik György dr., (tót) belügyminiszter, a Cserny-féle hivatainok-kormányban földmívelésügyi miniszter volt, született 1890-ben. Tagja volt a forradalmi nemzetgyűlésnek és most, mint választott képviselő, először tagja a képviselőháznak. Sokáig mint zsupán, később mint kassai nagyzsupán működött. A Felvidéken Szlávik kinevezését általában Hodzsa Mii án győzelmének tekintik, azonban lehetséges, hogy Szlávik kinevezésénél az volt a döntő, hogy hosszabb ideig, mint közigazgatási hivatalnok működött és így a belügyi tárcára alkalmasabbnak látszik, mint Bradács.