Magyar külpolitika, 1929 (10. évfolyam, 1-43. szám)

1929 / 40. szám - A genfi sajtókonferencia. Miért nem váltak be lapszállitásra a légi járművek? - A konferencia programmja

1929 9 December 7 A D'Anunzió üzenetét tartalmazó levél címzése. Az üzenetet a Berzeviczy Albert vezetésével lent járt magyar delegáció kapta kézhez. A. genfi sajtókonferencia Miért nem váltak be lapszállitásra a légi járművek? — A. konferencia programmja A

napisajtótermékek szállítása egyike azon fontos kérdéseknek, melyek a nemzetközi életben nagy szerepet játszanak. A Nemzetek Szövetségének Tanácsa külön foglalkozott vele és felhívta az európai államok kormányait, hogy küldjék ki szakembereiket egy közös konferenciára, amely feladatául tűzné ki a gyorsszállítás kérdését. A konferencia ezen a héten ült össze, Magyarországot Hevessy Pál miniszterrezidens és Baranyai Zoltán követségi titkár képviselik. A kormánykiküldötteken kívül résztvesznek még a nagyobb szállítócégek kiküldöttjei, kik szakértői minőségben szerepelnek. A Messageries Hachette jelentéséből érdekes adatok tűnnek ki a sajtótermékek szállításának technikájára vonatkozólag. E vállalat adatai főként Franciaországra vonatkoznak és élénken rávilágítanak arra a nagy harcra, amit az újságok egymásközt vívnak, hogy híreikkel egymást megelőzhessék. Franciaországban a lapok szállítása négyféle módon történik: a) egyszerű gyorsvasúti küldeménynyel a határig, a határon túl pedig nemzetközi gyorsküldeménnyel, b) légiközlekedéssel, c) rendes posta útján és d) légiposta útján továbbított csomagküldeménnyel. Rendes vasúti szállítások alkalmazásánál a lapokat kiszállítják a vasúthoz és azokat innen kezdve a vasúti adminisztráció továbbítja. A szállítási díj nagyon csekély és 100 kilométerenkint 0 francia frank 0618 centimot tesz ki Mlogrammonként. Ezenkívül a távolság arányában csökken a díjtétel, ami annyit jelent, hogy a szállítás még a legtávolabb eső francia állomásig is kilogrammonkánt legfeljebb 33 centimesbe kerül. Ha azonban az újságküldemény átjut a határon, vámvizsgálaton kell átesnie, ami minden határon megismétlődik. Ez az eljárás viszont nagyon megnehezíti a gyorsszállítást és megakadályozza a lapoknak idejében való megérkezését. Amióta a légij áratok rendszeresekké váltak, felvetődött az újságszállítás légieszközökkel való lebonyolításának a lehetősége. E kísérletek azonban negatív eredménnyel végződtek és a nagy szállítócégek lemondottak a légijárművek igénybevételéről. Jelenleg a postacsomagként való szállítást alkalmazzák, mert így a csomagot csak a rendeltetési ország vámhivatala vizsgálja meg. A légipostát viszont különböző hátrányos körülmények miatt nem lehet igénybevenni. A nemzetközi csomagküldeményeknek rendes gyorsvonattal való szállítása nagy nehézségekbe ütközik, így például a francia lapok ezt a módot csak az Angliával, Belgiummal, Svájccal, Olaszországgal és Spanyolországgal való relációban használják. A többi államokba irányított küldemények díjtételei oly magasak, hogy ettől a szállítási módszertől el kellett tekinteni. Egy Bukarestbe címzett csomagküldemény például négy határon megy keresztül és négy különböző díjtétel terheli. Minden határállomásnál késedelmet is szenved, főként ha az illető államban nyilt vagy 'burkolt cenzúra létezik. A repülőjáratok alkalmazásának negatív eredménye onnan ered, hogy a pilótának elindulását az időjáráshoz kell alkalmaznia. A Páris—Londoni járatra vonatkozóan tervbevették, hogy a szállítmányt reggel nyolc órakor indítják útnak és az kb. 11 órakor érkeznék meg Londoniba. (Ugyanakkor a vasút és hajó kombinált rendszerét felhasználva, az újságok csak d. u. 4 órakor érkeznek meg.) A valóságban nem sikerült ezt keresztülvinni, mert különösen a téli időszakban nagy zavarok álltak be az indulás és érkezés időpontjában. A gyorsaság előnyét megsemmisítette a bizonytalanság hátránya, melyhez még az árak magassága is hozzájárult. Az első sikertelenségek nem gátolták meg a szállítókat abban, hogy más vonalakon ne próbálkozzanak. Itt azonban két újabb nehézség merült fel: a)