Magyar külpolitika, 1929 (10. évfolyam, 1-43. szám)

1929 / 40. szám - Milyen elbánást igért Benes a kisebbségeknek 1919-ben?

1929 December 7 Milyen elbánást ígért Benes a kisebbségeknek 1919-ben? irta : TAMÁS ANDRÁS (Genf) A

békekonferencia munkájának okmánytárát érdekes memorandumok, levelek, szakvélemények, statisztikai táblázatok, jelentések és jegyzőkönyvek alkotják, melyek összeségükben rávilágítanak a háború utáni geopolitikai helyzet megteremtésének lelki, politikai és gazdasági motívumaira. Az okmánytár legérdekesebb csoportját alkotják azok a jegyzökönyvek, melyek az Új Államok Bizottságának (Committee of New States) üléseire vonatkoznak. A bizottságot nem is a Négyek Tanácsa, hanem a szűkebb-körű és nagyon bizalmasan tárgyaló Hármak Tanácsa állította fel 1919 május 1-én, azzal a feladattal, hogy paragrafusokba foglalja az új államok nemzetközi kötelezettségeit. Eme nemzetközi kötelezettségek közé tartozott a kisebbségek jogainak az elismerése is. A Bízottság május 20-án a csehszlovákiai kisebbségek sorsáról tárgyalt. A tárgyalást délután három órakor nyitotta meg az elnök a Quai d'Orsay egyik irodahelyiségében. Jelenvoltak Franciaország részéről: Berthelot, az Egyesült Államok részéről: Dávid Hunter Miller és Hudson, Angolország részéről: Haedlam Morley és Olaszország részéről: Stranieri. A titkári teendőkkel Kammer (Franciaország) és Carr (Angolország) bízattak meg. A csehszlovákiai kérdések szakértőjeként Leeper (Angolország) szerepelt. Berthelot elnök felolvasta az alábbi levelet, amit Benes a Négyek Tanácsához intézett. 1. A csehszlovák kormány — írja Benes — akként akarja berendezni új államának szervezetét, hogy nemzeti törvényeinek megszerkesztésében a svájci Köztársaság alkotmányában lefektetett elvek jussanak érvényre. Ezzel a Csehszlovák Köztársaság egy új Svájc lenne. Természetes, hogy a csehek (Bohémia) speciális helyzete tekintetbe vétetik. 2. Az arányosság rendszerének érvényesülésével általános szavazások rendeltetnek el, melyek biztosítani fogják a Köztársaság területén élő nemzetiségek részére valamennyi választott testületekben való arányos képviseletet. 3. Az ország területén levő összes iskolákat az állam tartja fenn. A különböző nemzetiségek részére külön iskolák állíttatnak: fel azokban a községekben, melyekben a hivatalos kimutatás szerint a növendékek száma ezt megköveteli. 4. A Köztársaság területén lakó nemzetiségek részére olyan közhivatalok állíttatnak fel, melyekben a csehen kívül a nemzetiségi nyelv is érvényesülni fog. 5. A bíróságok vegyesek lesznek s a németeknek jogukban lesz, hogy a legmagasabb fórumok előtt is használják nyelvüket. 6. A helyi közigazgatás a lakosság többségének nyelvén folytatja munkáját. 7. A Csehszlovák Köztársaság területén vallási kérdés nem lesz, ezen a téren tehát nem lesznek nehézségek. 8. A hivatalos nyelv a cseh és az államot külföldön Csehszlovákia néven fogják ismerni; a gyakorlatban azonban a német nyelv lesz az állam második nyelve, amit a közigazgatásban és a bíróságok előtt szabadon használhatnak, a központi parlamentben pedig ugyanolyan jogosultsággal fog birni, mint a cseh nyelv. A csehszlovák kormány törekedni fog arra, hogy a mindennapi életben és a gyakorlatban a köztársaság őszes lakosait kielégítse, azonban a cseh nyelv és a cseh származású polgárok részére bizonyos különleges helyzet biztosíttatik. 9. Mindezeket öszefoglalva megállapítható, hogy a jelenlegi állam, melyben azelőtt a németek előnyöket élveztek, megmarad azzal a különbséggel, hogy a németek élvezte kedvezmények és kiváltságok igazságos arányra szállíttatnak le (pld. a német iskolák száma csökkenni fog, mert sok iskola feleslegessé válik). Egy végtelenül (extremely) liberális rezsimet fog Csehország felállítani, mely a svájcihoz lesz hasonló. Páris, 1919 május 20. Benes levelének elolvasása után a Bizottság megállapította, hogy a cseh kormány által beígért rendszer sokkal több jogot fog biztosítani a kisebbségeknek, mint amennyit a készítendő kisebbségi szerződések elő fognak írni. Mindennek ellenére — úgy látszik még sem hittek a cseheknek — megszerkesztették a kisebbségi szerződéseket s alapelvül véve a kisebbségek jogainak nemzetközi garanciával való biztosítását, megszületett a csehek által későbben oly sok huza-vona után elfogadott kisebbségi szerződés. A francia külügyminisztériumban megkezdődtek a Saar-tár gyalások.^ A középen Pernet francia vezérdelegátus és von Simson, a német delegáció vezetője