Magyar külpolitika, 1929 (10. évfolyam, 1-43. szám)

1929 / 39. szám - Alkotmányreform Lengyelországban

1929 • 15 • November 30 nyi idegen valutája van, aztán egyórai, szemmelláthatólag hiábavaló ácsorgás után tovább megyünk Postumia felé. Amíg Postumia osztrák volt, Adelsbergnek hívták s nevét híres cseppköbai'langjáród világszerte ismerték. A cseppkőbarlang azóta olasz nevezetesség. Most is nagy plakátok hirdetik, hogy Olaszországból a társasutazásokra ide és vissza félj egyet ad a vasút. A lapossapkás szerb egyenruhák eltűntek, fekete olaszok sürögnek-forognak az állomáson, köztük néhány feketeinges fasiszta is. Itt is egy óra hosszat állunk, s míg a vizsgálat le nem folyt, nem szabad kilépni a vonatból. Jegyet nem lehet a vonaton kapni, ki kell szállni az állomásra. De szívesen megtesszük, mert az olasz- államvasút a legelőzékenyebbea, hetvenszázalékos kedvezményt biztosít az újságíróknak, míg a szerb egy fillért sem. Illetőleg ez teljesen szabadjegyet ad, de csak franciának, csehnek és egyéb olyan sajtó munkásának, mely ennek fejében hajlandó Zsivkovics abszolutizmusát dicsérni. Postumiától tizenhárom kilométerre már elágazásttalálunk. Itt csatlakozik a Fiúmé felől jövő vonat. Egyszerre érkezünk meg, a miewkről villámgyorsan leakasztják a közvetlen kocsit, a fiúméi utasok pedig kétségbeesve cipeszkednek csomagjaikkal, hogy felszállhassanak. Mindössze ikét percet állunk, hordár pedig nincsen, csak két vasúti szoJga segít az élelmesebb utasoknak. Másfélóra alatt benn vagyunk Triesztben. Közben a vonat hallatlan kietlen, meredek hegyoldalakon kanyarodik. A világháború emlékét mindenfelé őrzik még a ibe nem temetett fedezékek, az árkok és kőmellvédek, közben egy-egy kis temető. Kő, kő és kő, mindenütt ezen a kietlen Karszton. Végre fetűnik a szerencsétlen Miksa mexikói császár egykori híres kastélya, Miramare, mélyen alattunk, a világoskék tenger partján, haragos zöld ciprusok között. A tükörsima tengeren fehér vitorlák érik egymást: halászhajc.k várnak egy kis szelet, hogy kifuthassanak. Terméskövekből merészen összerakott primitív iházak és parányi 'kertek között kanyargunk le a szédítő meredeken s megkönnyebbülve sóhajtunk fel, amikor minden baj nélkül berohanunk a trieszti központi pályaudvarra. Etédi (Folytatjuk.) • HÍREK • A Külügyi Társaság igazgatósági ülése Uj tagok választása A Magyar Külügyi Társaság igazgatósága, Berzeviczy Albart elnöklésével, ülést tartott, amelyen több, a Társaság téli programmját és egyéb tevékenységét érintő ügy került tárgyaiásna.'Ezek között különös érdeklődésre tarthat számot az, hogy a Társaságban január hó folyamán van Overbeke brüsszeli egyetemi tanár és Draeger Hans német publicista fognak előadásokat tartani. A Társaság rendezte vidéki előadáscik során, december hó 8-án Győrött lesz felolvaso-ulés, a Városháza nagytermében, amikor Gratz Gusztáv, Eöttevényi Olivér és Póka-Pivny Béla fognak különféle külpolitikai témákról előadásokat tartani. A Társaság külpolitikai szakosztálya a nagyobb európai állaimok, valamint a minket körülvevő országok bel- és külpolitikai helyzetét tárgyilagosan ismertető előadás-ciklust rendez, melynek elsőjét Gratz Gusztáv fogja folyó évi december hó 12-én, Németországról megtartani, amíg ugyanezen hó 19-én Bajza József beszél Jugoszláviáról. A jövő esztendőben különféle előadók ajkáról sorrakerülnek a többi jelzett államokról szóló ismertetések is. Az igazgatóság örömmel vette tudomásul, hogy az általa szervezett Külügyi Szeminárium előadásaira a budapesti rendőrfőkapitány, azok közül a magasabbrangú rendőrtisztek közül, akik a külföldi közönséggel, beosztásuknál fogva gyakrabban éríntKeznek, többeket bejelentett állandó hallgatókul a Szeminárium egyes fontosabb előadás-csoportjaiba. Az igazgatóság behatóan foglalkozott azzal a javaslatai is, hogy a vidéken — tagjainak bevonásával — rendszeres ciklusokat rendez a külpolitikai ismeretek terjesztésére. Ugyancsak széleskörű eszmecsere tárgya volt az is, hogy a külföldön végzendő propaganda tárgyában a többi hasonló célokat követő szervezettel bizonyos egységes programm iránt megállapodás jöjjön létre. Végül új rendes tagokul választották meg a következőket: Horváth Géza alezredes, dr. Ecker Ferenc ügyvéd, dr. Schncller Károly jogakadémiai tanár, gróf Hunyady Ferenc, dr. Hajdú József jogakadémiai magántanár, Niamessny Mihály ügyvéd, Nemes Frigyes jogtudor, Kelemen Sándor ügyvédjelölt és dr. Doroghy Kálmán ügyvéd. Zichy Ernő gróf felolvasása Dr. Zichy Ernő gróf, a Magyar Külügyi Társaság elnöki tanácstagja folyó évi december 4-én, szerdán este 6 ói-alkor a Társaság tanácstermében (V., Országháza, XI. kapu, magasföldszint) a_ Társaság kisebbségi szakosztályában felolvasást tart a következő címmel: A kisebbségek védelmének története az utolsó évtizedben. Friednch Felger előadása a politikai propagandáról A Magyar Külügyi Társaság külpolitikai szakosztálya november 26-án, kedden délután Pckár Gyula ny. miniszter elnökletével, a parlamenti tanácsteremben ülést tartott, melynek tárgya Friedrich Felger, a stuttgarti „Weltbücherei" igazgatójának németnyelvű előadása „Aus Entstehung der Welitkriegsbücherei — Bunte Eindrücke aus dem Gebiet der politischen Propaganda" című előadása volt. Előadó röviden ismertette a stuttgarti háborús könyvtár keletkezésének történetét. Megalapítója egy német nagyiparos, névszerint dr. Richárd Franck-Berlin, szervezője és vezetője kezdettől fogva az előadó. Ez a háborús irodalmi anyaggyüjteanény ma legnagyobb a világon és többek között a következőket tartalmazza: Egy körülbelül 65.000 darab könyvet és brosúrát tartalmazó könyvtárt a háborús és az azután következő évekből, 18 nyelven. Egy lujsággyüjteményt, mely valamennyi európai és tengerentúli államból 2150 újság háborús évfolyamait tartalmazza, köztük igen sok katonai, tábori és hadifogoly-lapot és körülbelül 5000 folyóiratot. Külön érdekessége e háborús anyaggyüjteménynek egy hatalmas hadiplakátgyüjtemény, amely úgyszólván az egész világból, mintegy 15.000 darab háborúsplakátot és képet foglal magában. Ezenkívül óriási levelezőlap-, fénykép-, valamint szükségpénz-kollekciók egészítik ki a gyűjteményt. Természetesen ennek a hatalmas anyagnak a gyűjtése, különösen a háborús években, sok nehézségbe ütközött, de segítségre voltak a semleges államokban működő, úgynevezett bizalmi emberek. Az orosz forradalom kitörésével kezdetét vette az orosz forradalmi irodalmi és egyéb nyomtatványok gyűjtése is. A gyűjteményt 1918 őszén 14 vagonban, 15.000 ládába csomagolva szállították el Berlinből végső rendeltetési helyére, Stuttgartba. Továbbiakban előadó rendkívül színes képekben vonultatta fel a politikai propaganda különböző eszközeit. Nincs olyan módja és megnyilvánulása a politikai és általában a nyilvános életnek, kezdve a sajtótól, amelyet a propaganda területének fel nem használt volna. Előadó a rendelkezésre álló anyag alapján igen érdekesen mutatta be az egyes államok, különösen Anglia, Franciaország, Amerika, Olaszország, Németország és Oroszország stb. háborús propagandáját. Végül megállapította, hogy a propaganda az egyes államok külpolitikájának döntő segítőeszköze, amelyre nemcsak a háború alatt, de a béke éveiben is szükség van. Ma is nagy szerepet játszik, csak arculata és eszközei változtak meg. Végül előadó rövid bepillantást adott a mai európai propaganda áramlataiba. Az ülésen nagyszámú előkelő közönség jelent meg, közöttük: Teleki Pál gróf, Szailay Gábor báró, Harkányi Béla báró, Kratochwill Kárroly, Doberdói Bi-eit József. Vitéz Rapaich Richárd, Jancsó Benedek, Rottenbiller Fülöp, Pataky Tibor, Thuránszky László a külügyminisztérium képviseletében, Ambrózy Gyula, Nagy Miklós, Rhorer Aladár, Boronkay Dénes, Vitéz Nagy Iván, Papp József, Gaal István és Eöttevényi Olivér vezetésével a Külügyi Társaság igazgatóságának több tagja.