Magyar külpolitika, 1929 (10. évfolyam, 1-43. szám)

1929 / 38. szám - Hogyan halt meg Enver basa?

'929 • 13 • November 23 JVlamhona rajzai INNEN-ONNAN V

ladár Ervinnek' a Népszövetségről irott cikksorozatával kapcsolatban ismerkedtek meg olvasóink Maribonával, a neves délamerikai festővel és rajzolóval, aki a Közgyűlés ismertebb egyéniségeiről készített karikatúráival lényegesen hozzájárul, többi müv észtársaival egyetemben, a Népszövetség munkásságának népszerűsítéséhez. Maribona, a havannai szépművészeti főiskola tanára, a Népszövetség ezidei szeptemberi ülésszaka alkalmával tartózkodott Genfben, ahol nagy népszerűségnek örvendett. A kiváló művész festményeiben a legkonzervatívebb, rajzaiban és karikatúráiban a legüdébb. Néhány odavetett vonallal hozza ki rajzaiban a delegáltak arcának karakterisztikumát és bár metsző humorral, könyörtelenül a világ elé tárja alakjainak legelrejtettebb tulajdonságait is, sohasem válik bántóvá vagy közönségessé. Eddig Maribonát csak mint festőt ismerte a magyar közönség, most bemutatkozik a rajzolóművész, aki egyszerre a világ legelső karikaturistái közé emelkedett. L. I. A genfi diákegyesület zeneestje N

agyszámú és előkelő közönség jelenlétében zajlott le a genfi magyar diákegyesület által rendezett zeneestély, amelynek sikeréről az összes genfi lapok meleghangú cikkekben emlékeztek meg. Az Union Internationale des Etudiants fényes termeiben gyűltek össze a genfi nemzetközi élet kiemelkedő egyéniségei és a Nemzetek Szövetségének, valamint a Munkaügyi Hivatalnak magasrangú tisztviselői, hogy a Svájcban annyira kedvelt magyar zenében gyönyörködhessenek. Az ügyesen összeállított műsornak első számát Kiss Károly Lajos cigányzenekarának játéka képezte, aki már számos alkalommal ajánlotta fel közreműködését a magyar propaganda szolgálatára. A közönség lélegzetfojtva, kipirult arccal hallgatta a mélabús magyar nótákat. Miss Cryan, az Union igazgatónője köszönte meg ezután a magyar diákoknak az estély előkészítését, majd Eduárd Combé a genfi újságírók nesztora és a magyar ügy lelkes előharcosa emlékezett meg rövid beszédben magyarországi benyomásairól, a magyar vendégszeretetéről, azzal fejezvén be szavait, hogy a magyarok soha sem nyugodhatnak bele mai helyzetükbe; víg külsejük mögött nagy tragédia rejtőzik és minden gondolatukat elfoglaló egyetlen követelésük: igazságot! Grünberger Béla székely népdalokat adott elő és zengő baritonja erősen kidomborította a dalok különös eredeti ritmusát. A közönség egy ideig idegenül hallgatta a lassú tempójú székely népdalokat, de a második dal után már átérezte a nótában rejlő székely lélek fájdalmas rezgését és többszörösen megismételtette a gonddal összeválogatott egyes darabokat. Sólyom András, az egyesület elnöke rövid beszédben futotta át a magyar nép történetének jelentékenyebb mozzanatait. Az estélyt Hevessy Pál miniszterrezidens zárta be, lebilincselően kedves szónoki mesterművel. Beszédében a fiatal nemzedékhez fordult és a Nemzetek Szövetségéről, a szellemi együttműködésről, a bekéről és az ifjúság hivatásáról mondott megszívlelendő igazságokat. Uf zsidó Köztársaság készül A palesztinai zavargások miatt nagy lendületet kapott egy már évek óta kísértő terv, hogy a szovjet fenhatósága alatt külön zsidó köztársaság alakuljon. Amerikában Jekor néven gazdag amerikai zsidókból bizottság alakult ennek a tervnek megvalósítására. Az új zsidó állam az Amur folyó mentén alakul meg Szibériában olyan területen, melynek természeti gazdagsága sokkal alkalmasabb megélhetést nyújtana a kivándorlóknak, mint a terméketlen Palesztina- A Jekor newyorki központja egy hat mérnökből és hat gyakorlati gazdából álló bizottságot küldött ki a helyszínére és ezek bejárván az Amur folyó vidékét, most otthon igen kedvező jelentést terjesztettek elő, melynek alapján Leon Talmy, a Jekor főtitkára bejelentette, hogy az egyesület még az idén megindítja az akciót az első amerikai kölcsön aláírására. Egymillió dollárban irányozták elő azt az összeget, amellyel biztosíthatják a szibériai héber köztársaság felállítását. Addig is, míg a kölcsön létrejönne, a Jekor a tagok 1 hozzájárulásából 150 000 dolláron teljesen modern gazdasági felszereléssel látott el egy 1500 főből álló oroszországi zsidó karavánt, mely elindult az új ország birtokbavételére. A kiszemelt vidéken elszórtan 25.000 főnyi lakosság él most, oroszok és mongolok vegyesen. A Jekor közbenjárására a szovjetkormány hozzájárult, hogy fokozatosan tíz év alatt 10.000 zsidó családot telepít ki, minden család részére 2000 rubel kölcsönt nyújt, azonkívül gondoskodik az utak kiépítéséről és kutak fúrásáról. Az új gyarmatot egy vegyes amerikai és oroszországi zsidó bizottság fogja kormányozni. „Semmi sem uj a nap alatt" A bölcs Ben Akiba rabbinak ezt a mondását bízvást alkalmazni lehet a Pán-Európa eszméjére is. Legújabban a Népszövetség genfi közgyűlése alaü dobta ismét a világ közvéleménye elé Briand, Franciaország ravasz és éleseszű külügyminisztere azt a gondolatot, hogy meg kell csinálni az Európai Egyesült Államokat. Hogy valamit csinálni kell, azt érzi mindenki Európában, de hogy a megoldás éppen a Briand-féle Pán-Európa lesz-e, az majd csak ezután fog elválni. Addig is érdemes megemlékezni arról, » hogy a francia Briand saját honfitársai közt sem kívánhatja magának az elsőség pálmáját az általa tervezett Egyesült Európa eszméjében. Egy már elhalt publicistának, az idősebb Andrássy Gyula gróf sajtófőnökének, Halász Imrének „Egy letűnt nemzedék" című munkájában olvashatjuk ugyanis, hogy mikor 1870-ben Lausanneben járt, nagy kongresszusi tartott a kies svájci városban a Nemzetközi Szabadság- és Békeliga, melynek a nagy francba költő és író, Vidor Hugó volt az elnöke, aki az egyesület programját lapidáris rövidséggel így fogalmazta meg: El kell űzni az európai uralkodókat, alakuljon minden állam köztársasággá s mikor így szépen együtt vannak, akkor alakítsák meg az Európai Egyesült Államokat, mely nem volna egyéb, mint egy nagy föderatív-respublika. Ezzel aztán — szerinte — meg lenne oldva az örök béke eszméje is. Vájjon Briandnak, a furfangos bretonnak, non ugyanez a gondolat