Magyar külpolitika, 1929 (10. évfolyam, 1-43. szám)

1929 / 37. szám - Öt országon keresztül. Athéni séták. 17. [r.]

Magyar Külpolitika • 16 • 37. szám turális fejlődésre szükséges lehetőségeket és kereteket, élénk cáfolat a Janovecz Lajos ny. miniszteri tanácsos, egyesületi ügyv. alelnök szerkesztésében kiadott ez a tót almanach, mely a trianoni Magyarország java tót íróinak tollából, a legtisztább irodalmi nyelven érdekes és értékes cikkekben fordul a másfélszázezernyi hazai tótsághoz. Csecsotka Károly, Szládkovics András, Ruffy Pál, Podhradszky György dr. pompás írásai után különböző hasznos oktató-cikkek teszik olvasottá a kis kötetet, melyet jólsikerült fényképek is díszítenek. Az 1885-ben alakult Magyarországi Tót Közművelődési Társulat egykori 17.000 tagja bizony lényegesen kevesebbre olvadt le a háborúutáni időkben, de lelkes vezetői, úgy látszik, nem lankadóan dolgoznak ma is a megmaradt tótság kulturális emelésén, amire jellemző, hogy pl. a tót-naptár is még ezer példányban fogy el évenként. (A 64 oldalas kötet a Stádiumnál jelent meg és kapható a szerkesztőnél, Budapest, V., Pozsonyi-ut 4/d.) v. N. J. Deutsch-ungarischer Wirtschaftsdienst Magyarország és Németország között még nincs végleges kereskedelmi szerződés. Állategészségügyi rendelkezésekkel is nehezítik a birodalom felé irányuló kivitelünket, úgyhogy a magyar külkereskedelemnek igazán nagy szolgálatot tesz mindenki, aki a két állam közötti gazdasági kapcsolatok kiépítésén fáradozik. Egy állandóan Németországban élő fiatal magyar közgazdász, Winkler Ferenc dr., aki a müncheni egyetemen elfogadott doktori értekezését a Duna-Rajna csatorna megvalósításának gazdasági előnyeiről írta, néhány héttel ezelőtt kőnyomatos értesítőt indított meg Duisburgban Deutsch-ungarischer Wirtschaftsdienst címmel, mely hetenként 6—8 oldalon, rövidebbnhosszabb jelentésekben foglalja össze a magyar piac híreit, az elhelyezési lehetőségeket és az egyéb export-jelentős eseményeket. A még mindig nem kellő mértékben kiépített német-magyar gazdasági közeledés útján érdekes és minden támogatásra érdemes vállalkozásnak és éppen nem kis jelentőségű állomásnak tartjuk Winkler dr. tudósítóját, mely remélhetőleg hamarosan fontos szerepűvé erősödik. (Cím:Deutsch-ungarischer Wirtschaftsdienst, Duisburg, Zechenstr. 67/1. — Előfizetési ára havi 5 RM.) v. N. J. Annuario statistico italiano 1929 Corrado Gini tanár szerkesztésében most jelent meg az olasz statisztikai hivatal legújabb hatalmas kötete, 504 lap terjedelemben. Olaszország életének legutóbbi két esztendejét tartalmazza és olyan adattömegbe vezeti az olvasót, mely valósággal elkápráztatja. Az adatok nagyon sok téves hitet oszlatnak el, amelyek a nagyközönség között el vannak terjedve Itáliában. Megtudjuk, hogy Rómában tavaly 111 napon esett az eső, hogy Szicíliában nincsen olyan meleg nyár, mint Középolaszország partvidékén s hogy a havazás sem ritka, mert még Bolognában is öt napon keresztül havazott. A klimatikus viszonyoknál érdekesebbek a népességre vonatkozó adatok. 1929 január 1-én 41,173.000 lakója volt az olasz királyságnak, a külföldi olaszok száma pedig eléri a 10 milliót. Legnagyobb város Milánó 927.982, azután Nápoly 921.684 lakossal. Róma csak harmadik helyen jön 875.119 lélekkel. A negyedik Genova; lakói száma 605.238. Az egész országban 32.875 olyan család van, ahol a gyermekek száma 16 vagy ennél több. 1928-ban 150.566 egyén vándorolt ki Olaszországból, de annyian vándoroltak vissza, hogy a népesség tényleges fogyása alig 24.000. Legtöbb kivándorló az Egyesült Államokban él, (3,706.116), azután Braziliában (1,839.579), ArgentiniáT>an (1,797.000) és Franciaországban, ahol megközelíti a milliót (972.281). A külföldi olaszok pontos számáról csak 1927 július elsejéről van adat, ekkor 9,168.367 volt a számuk. Olaszország iskolaköteles gyermekeinek száma kevés hijján öt millió és ezek 110.606 elemi iskolát látogatnak. Van 2466 magán elemi iskola is több mint 140.000 tanulóval. Van 21 állami és 4 magánegyetem. Legnépesebb a nápolyi és római (közel 5000 hallgató), legnéptelenebb az urbinoi, melynek mindössze 92 diákja van. Olaszország tudvalevőleg nem engedi meg a házasság felbontását, van azonban ennek mégis egy speciális olasz faja, az úgynevezett „separazione personale" ilyen elkülönítést 1927-ben 1409 esetben mondtak ki a bíróságok. Az igazságügyi részben meglepő a gyilkossági esetek óriási csökkenése. 1922-ben még hatezren felül volt a gyilkosságok száma, 1927-ben 3000-en alólra esett. Az érdekes könyvet még igen sok mezőgazdasági, ipari, kereskedelmi stb. adat élénkíti. KÖZGAZDASÁG Harc az anatóliai őserdőkért Kisázsiában roppant terjedelmű őserdők vannak, melyek kitermelését még nem kezdték meg. Ezekért az erdőségekért, melyek hivatva vannak arra, hogy az új Törökország államháztartásának egyik legfontosabb bevételi forrását alkossák, harc indult meg és folyik a legelkeseredettebben két pénzügyi csoport között. A kitermelést már a háború előtt meg akarta szerezni Európa akkori legnagyobb fakoncernje, a németosztrák-magyar Groedel-érdekeltség és egymillió aranyfrankot költött az előmunkálatokra és a tervek elkészítésére, de aztán jött a háború és Groedelék vállalkozása meghiúsult. Közel 15 évig nem történt semmi újabb lépés, míg végre 1929 tavaszán a hatalmas angol Timber-tröszt opciót szerzett a török kormánytól a karaderei erdőségek megnyitására. A szakértői becslés elvégzésére a társaság külön expedíciót szerelt fel, a legmodernebb segédeszközökkel: kötött ballonokkal, kinokészülékekkel és ez augusztus elején utazott el Bécsből a helyszínére. 1400 km-t járt be az expedíció és kétheti munka után a felmérések és filmfelvételek alapján elkészítette a jelentést. Ezek a munkálatok körülbelül félmillió márkát felemésztettek. A jelentés alapján a Timber-tröszt húszmillió török fontot akart beruházni a kitermelési munkálatokba, melyekre tízmillió font üzemtőkét irányzott elő. A szakértői vélemény olyan kedvezőleg hangzott, hogy a Timber-tröszt kereskedelmi bizottsága rögtön munkához látott, hogy az óriási tervet megvalósítsa. A bizottság elnöke jelentkezett a török kormánynál a kész adásvételi szerződésekkel, de legnagyobb meglepetésére a minisztertanácsban azzal fogadták, hogy nem az ő csoportja az egyedüli, mely az anatóliai őserdőket meg akarja venni. Van egy új török részvénytársaság, a „Török Erdő R.-T.", mely szeptember végén kedvezőbb ajánlatot tett a kormánynak ezeknek az erdőségeknek kitermelésére. Az angolok rögtön érdeklődni kezdtek eziránt a társaság iránt, melynek elnöke Ibrahim bej. Megtudták, hogy a belföldi vállalat mögött egy svéd pén'zcsoport áll, amely teljesen titokban szintén felbecsültette már az anatóliai őserdőket, szakértői véleményt készíttetett és minden követ megmozgat, hogy magának biztosítsa az üzletet. Hivatalosan a svéd csoport vezetője a „Svéd Vasútépítő R.-T.". Az angolok tovább érdeklődtek s megtudták, hogy a svéd vállalat mögött Kreuger Iván, a gyufakirály áll, aki trösztje részére keres új nyersanyagot és nemcsak a kisázsiai őserdőkre akarja rátenni kezét, hanem ennek a területnek bányakincseire is. Ezzel a versenytárssal szemben meglehetősen kilátástalannak látszik, hogy a Timber-tröszt szerezze meg a kitermelési jogot s bátran üzleti veszteségnek írhatja az expedíció nagyarányú költségeit. A Ti mes értesülései szerint az európai vámfegyverszünet lehetőségeit megvitató nemzetközi értekezlet 1930 februárjában ül össze. Ezzel az értesüléssel kapcsolatban megemlíti a Times, hogy számos európai állam, — köztük Magyarország is^ — alá fogja írná a vámfegyverszünetre vonatkozó szerződést. A vámfegyverszünet idejét a népszövetség illetékes tényezői arra szándékoznak felhasználni, hogy az európai államok közötti gazdasági együttműködés további lehetőségeit, kutassák. Németország és a balkán államok közötti gazdasági kapcsolatok kiépítése már majdnem eléri a háborúelőtti méreteket. Törökország külkereskedelmének közel 50%-át Németország bonyolítja le. Bulgáriával való kapcsolata is rendkívül élénk és újabban komoly törekvések tapasztalhatók azirányban, hogy Jugoszláviát és Romániát is gazdaságilag szorosabban magáhozláncolja. Ezt a célt Szolgálta elsősorban a román terményforgalom német 'finanszírozása. Ennek a kapcsolatnak Románia nagyon sok hasznát látja, mert Románia mezőgazdasági termékeire' Németországban biztos felvevőpiacot nyert. Hogy csak egy pár számot említsünk, Románia árpatermésének 66%-át, de bab, fa és petróleumtermésének is jelentékeny részét helyezi el Németországban. Jugoszlávia is erős felvevőpiacra talált Németországban, viszont utóbbi különféle gépeket és egyéb iparcikkeket szállít igen nagy mennyiségben ezekbe az államokba. LAPTULAJDONOS : MAGYAR KÜLÜGYI TÁRSASÁG F«lelö» kudó : EÖTTEVÉNYI OLIVÉR Hellas Irodalmi és Nyomdai R. T. Budapest, V., Sziget-u. 25. (Felelős: Kovács Mátyás igazgató.)