Magyar külpolitika, 1929 (10. évfolyam, 1-43. szám)

1929 / 37. szám - Berzeviczy Albert

X. ÉVFOLYAM • 37. SZÁM BUDAPEST, 1929 NOVEMBER 16. POLITIKAI, KÖZGAZDASÁGI, IDEGENFORGALMI ÉS UTAZÁSI KÉPES HETILAP A MAGYAR KÜLÜGYI TÁRSASÁG ELNÖK : APPONYI ALBERT GRÓF ELNÖKHELYETTES . BERZEVICZY ALBERT. TÁRSELNÖKÖK: POPOVITS SÁNDOR SERÉDI JUSZTINIÁN TELEKI PÁL GRÓF. WLASSICS GYULA BÁRÓ ALELNÖKÖK : EÖTTEVÉNYI OLIVÉR (ÜGYVEZETÖ). GRATZ GUSZTÁV. LUKÁCS GYÖRGY. NAGY EMIL. PAIKERT ALAJOS ÉS PÉKÁR GYULA AZ INTERPARLAMENTÁRIS UNIÓ ELNÖK : BERZEVICZY ALBERT ALELNÖKÖK •. LUKÁCS GYÖRGY NAGY EMIL ÉS PÉKÁR GYULA. FŐTITKÁR: RADISICS ELEMÉR ÉS A MAGYAR REVÍZIÓS LIGA ELNÖK . HERCZEG FERENC ÜGYVEZETŐ ALELNÖK > ECKHARDT TIBOR ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ: FALL ENDRE HIVATALOS LAPJA SZERKESZTŐBIZOTTSÁG ELNÖK : EÖTTEVÉNYI OLIVÉR. TAGOK : ALBRECHT FERENC FALL ENDRE. HORVÁTH JENŐ LUTTER JÁNOS. ZICHY ERNŐ GRÓF FELELŐS SZERKESZTŐ : RADISICS ELEMÉR SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: V PARLAMENT XI TELEFON. AUT. 130-18 ELŐFIZETÉSI ÁRAK NEGYEDÉVRE . 12 P FÉLÉVRE , 22 P EGÉSZ ÉVRE 40 P GAZDASÁGI IGAZGATÓ KLIMES KÁROLY TARTALOM: 0ldal Puky Endre: Berzeviczy Albert 1 Kunschak nyilatkozata a Magyar Külpolitikának 2 a—ly.: A cseh választáson az autonómia iránt való akarat győzött 4 Megszűnik a karlócai gör. kel. patriarkátus 5 Tisztviselői anarchia a szerbeknél 6 Berzeviczy Albert újabb sikerei Olaszországban 7 A cseh propaganda meséi a választásokról 8 Figyelő „. ... 9 Vladár Ervin: Mi is az a Népszövetség? VI 10 Innen-Onnan _ 11 Etédi: Öt országon keresztül. XVII 12 Utóhang a genfi tanügyi kiállításról 14 Rovatok H B erzeviczy Alt er t Irta: PUKY ENDRE, a Képviselőház alelnöke I V

isszaérkezett legújabb olaszországi útjáról Berzeviczy Albert, akinek minden külföldi szereplése újabb sikere a magyar törekvéseknek. Berzeviczy nem kifejezetten politikai célzattal járja immár évtizedek óta Olaszországnak történelmi és művészeti emlékekben gazdag földjét. így ez alkalommal is a bresoiai Monti ünnepségre vezette a magyar küldöttséget, majd a római Istituto per Európa Orientale meghívására tartott előadásában mutatott rá arra a kölcsönös lelki vonzásra, amely a magyarokat és az olaszokat a történelem során annyiszor, így az 1859-iki olasz háborúban is, egymás mellé állította. De ezzel a munkásságával Berzeviczy akaratlanul elsőrendű vezérévé válik a politikai közeledést célzó mozgalomnak, vezérré, aki meggyőződésből mélyíti ki és fűzi szorosabbá a két ország között a politikai kapcsolatokat. Mert bajos nemzetek között kultúráról beszélni, anélkül, hogy a kulturális vonatkozás politikai téren is ne éreztesse a hatását, különösen a magyar-olasz vonatkozások kapcsán, melyeknek szálai a múltban annyiszor fonódtak össze, hogy végül is szinte eltéphetett ennek látszó köteléket alkotnak Magyarország és Olaszország között. Berzeviczy Albert tehát kultúráról, történelemről és művészetről beszélt, de annak tanulságait politikai irányban is levonta minden hallgatója, mint ahogy mi is megéreztük itthon, hogy minden szavából, mellyel a kultúráról szólott, egyúttal megfontolt mély politikai átgondolás is kicsengett. Mi, akiknek a Külügyi Társaság keretén belül már al?gy példány ára 1 9>