Magyar külpolitika, 1929 (10. évfolyam, 1-43. szám)

1929 / 35. szám - A német népszavazás

1929 • 1 ' November 2 gyelmenkívül Európa és Amerika mellett Ázsiát sem. A japán gyufagyártás a világháború alatt óriásit lendült, mert az egész indiai és fülöpszigeti gyufa­piacot megszerezte magának. A világháború után azonban megjelent rögtön Kreuger Japánban és megvásárolta a Nippon Match & Co. gyufagyárait. A legnagyobb koncern, a Toyo, azonban megközelít­hetetlen maradt. Erre Kreuger egyszerűen megvette a The Japán Chemical Co.-t, amely Toyonak a nyers­anyagot szállította. Aztán olyan árat szabott a nyers­anyagért, hogy a Toyo egy év múlva kénytelen volt megadni magát. Japán megszerzésével önként zsebébe esett egész Holland-India és a Fülöp-szigetcsoport. Erre India meghódítására indult, s máris tizenhárom gyára működik itt. Ausztrália és újzéland termelésé­nek 60 százalékát ő látja el, Kínában pedig minden modernebb gyár az övé. Ennek az óriási üzleti tevékenységnek keretei nem korlátozódnak pusztán a gyufára. A gyújtóért folytatott hadjáratban „mellékterményként" min­denféle kereskedelmi-, bank-, ingatlan-parcellázó-, építő-, újság- és bányavállalat is ölébe esett. így pél­dául a nagy pánik idején Berlinben annyi bérpalotát vásárolt meg, hogy ma már neki van legtöbb háza Berlinben. A különböző leányvállalatok nem számí­tásával, három fővállalata van; a Kreuger & Toll, Stockholmban, mely főrészvényese a Svenska Teand­sticks r.-t.-nak, ez pedig főrészvényese az Internatio­nal Match Corporationnak. A három vállalat útján bármely pillanatban százmilliókra menő hitelt folyó­síthat olcsón. Fővállalata 1918-ban még 45 millió svéd korona részvénytőkével rendelkezett, ez a tőke 1927-ben 270 millióra, a tiszta nyereség pedig 40 és félmillióra emelkedett. A legutóbbi napokban folyt le döntő harca a német gyufagyártásért. A győzelmet az említett 500 milliós kölcsönnel nyerte meg, melyet kilencvenhármas kifizetéssel, 6 százalék mellett adott. Most Európában már csak Oroszország van hátra s a németországi gyártással ezt is nagyon hamar meg­szerzi : Oroszország ugyanis a német versenyt nem bírja meg s ezért önként kénytelen lesz csatlakozni. A világnak ez a koronázatlan királya, negyven ország gyufagyártásának ura, talán most megnyug­szik a házasság keretében, talán megelégszik az ed­digi világhatalommal, letelepszik valahol és nem járja állandóan a világot. Csak annyit lehet ma még tudni róla, hogy alig van a földkerekségnek olyan nagy városa, melyben saját háza ne lenne nagy kerttel. Itt száll meg mindig s a kert azért kell, mert egyetlen szenvedélye a virág. Minden kertje tele van virággal s ha hazaérkezik, még a lépcsőházat is virágdíszbe kell öltöztetni. Ennyi szenvedély kielégítését minden­esetre megbírja sokmilliárdos vagyona. — Magyarország gazdasági helyzete talán a legrosszabb Európában,'de egyszersmind a legreményteljesebb is. A szóm­Hzéd kormányok magatartása következtében Magyarország va­lósággal el van szigetelve. De másrészt Magyarország termé­szeti erőforrásai oly gazdagok és a magyar nép képessegei oly kiválóak, hogy a valóságos béke fokozatos megközelítésével Magyarország még nagy állam lesz. Némely más államokról pedig nem mondhatjuk el ugyanezt. Magyarországnak vannak lehetőségei: ez egy olyan nép, amely, ha némi segítségben ré­szesül, maga meg tudja oldani problémáit. Herbert Hoovernek a new-yorki magyarok 1921 január 6-án tartott ülésén mondott beszédéből. FIGYELŐ Ami lehetetlen — Részvénytársasági alapon — Az erkölcsnemesítő Leila SIR WILLIAM GOODE, Magyarország önzetlen barátja, ismét megszólalt, hogy, bár diplomatikus és udvarias formában, de mégis határozottan elítélje azt a kapzsiságot, amellyel a telhetetlen és mértéket tar­tani nem tudó kisantant államok, a jóvátételi problé­mával kapcsolatban, Magyarország rovására újabb jogosulatlan haszonhoz szeretnének jutni. Megtudjuk Sir William Goode szavaiból, hogy az angol szakér­tők, mint jó politikusok és jó üzletemberek már 1924­ben tiltakoztak az ellen, hogy jóvátétellel terheljenek meg oly államot, amelynek ugyanakkor nemzetközi kölcsönt kénytelenek folyósítani, hogy megmentsék a teljes gazdasági pusztulástól. Akkoriban még diadal­maskodott a politikai elvakultság a józan ész fölött. Azóta azonban változtak az idők, a nagyhatalmaknak is volt módjuk és alkalmuk reájönni ama hibák hal­mazatára, amelyeket csak azért követtek el, mert a kisantant államok politikai és gazdasági információit készpénzül fogadták el. Éppen ezért hisszük, hogy a nagyhatalmak meg fognak hajolni ama. négyes lehe­tetlenség előtt, amelyet Sir William Goode előadásá­ban oly pregnánsan kifejezett. És pedig: lehetetlen, hogy a nagyhatalmak azért hizlalják fel a gyerme­ket, hogy mint a mesebeli boszorkány azután felfal­ják. Lehetetlen, hogy újabb terheket rakjanak oly államokra, amelyek évről-évre kölcsönpénzből tartják fenn magukat. Lehetetlen, hogy a Young-terv felbo­ruljon a három kisantant állam telhetetlen követelé­sein. És végül lehetetlen, hogy Magyarország állam­polgárai érdekeinek a feláldozásával lemondjon a bé­keszerződésekben részére biztosított jogairól. • S. A. P. E, D, R. D. P. A. S. P. azaz société ano­nyme pour l'exploitation des richesses du pays á son profit, vagy magyarul: az ország kincseinek önös célra való kihasználására alakult részvénytársaság. Ezzel a lapidáris megjelöléssel jellemzi a La Nation Roumaine az elmúlt Bratianu féle liberális uralmat s mivel feltehető, hogy senki jobban nem ismeri ezt az uralmat, mint saját honfitársai, olvasóink okulására közöljük minden szó hozzáadása nélkül e lapnak a fentiekhez fűzött magyarázó szövegét: ,,Ez a parla­mentáris rezsim lényegében soha sem volt más, mint takarója a legsötétebb önhaszonra dolgozó társaság­nak. Ismertető jelei: Cenzusos választótörvény eleinte, majd újabb választótörvény teljesen megsem­misíti az általános választójog lényegét. Választók jegyzékének és a választók által benyújtott választó­lapoknak meghamisítása. Minden rendű és rangú csendőrök, rendőrségi emberek és hivatalnokok, akik kénytelenek a liberális pártért halni kész szabad vá­lasztók szerepét játszani. Ellopott és erőszakkal fel­nyitott választási urnák, ily módon csodálatos vegyü­lékét teremtve a pártembereknek, akik a primitív emberek dühével védik a húsosfazekat, mint létük­nek egyetlen célját és értelmét. Sem érzelem, sem vé­lemény, sem gondolat sehol, csak állati szolidaritás, amely mégis oly kollektív erőt tud kifejteni, hogy al­kotmányos eszközeként szerepelhet ennek a rendszer-

Next

/
Thumbnails
Contents