Magyar külpolitika, 1929 (10. évfolyam, 1-43. szám)

1929 / 34. szám - Tizenkilenc párt vetélkedése Csehországban

Magyar Külpolitika • 10 • 34. szám is nyomára tudtak volna jutni a gyilkosnak. Pál her­ceg egy nap Magyarországon utazván, véletlenül név­jegyet cserélt egy vele utazó magyar nagyúrral és nagy csodálkozással látta, hogy útitársa felkel és ka­lapját megemelve így szól: Ilyen névnek viselője előtt csak kalaplevéve lehet beszélni. Pesten bemutatják Batthyány grófnak, aki láthatóan megremeg a név hallatára, és Magyarországon mindvégig ez a titok­zatos mély tisztelet övezte személyét. Pál herceget módfelett érdeJcelte ez az előtte érthetetlen viselkedés és hazatérése után érdeklődvén családjánál, meg­tudta családjának múltját és azt, hogy ő valóban a Rákóczi nemzeti dinasztia utolsó sarja. Noha a család sohasem nyilvánította a magyar trónra való igényét, a bécsi kormány annak idején 30 milliót ajánlott fel korán elhunyt apjának, hogy kifejezetten írásban is lemondjon a trónról, de apja nem fogadta el ezt az összeget. Megtudta az ifjú herceg azt is, hogy a csa­lád éveket töltött Konstantinápolyban, ahol apja Ab­did Medzsid szultánnal benső barátságban élt és fejedelmet megillető bánásmódban részesült, mielőtt végzete utóiérte volna. Ez a történet, írja a svájci lap, szigorúan hü az igazsághoz és mikor tudomására jutott egy nagy európai államnak, külügyminiszté­riuma levéltárában a szükséges igazoló adatokat is megtalálták. Mi ennek a történetnek politikai jelen­tősége ? kérdezi továbbá a svájci lap. Valószínűleg semmi, úgymond, de a szabad és független Magyar­ország valószínűleg érdeklődéssel fog tudomást sze­rezni arról, hogy a dicsőséges Rákóczi-család nem halt ki, mert utódaiban ma is él. Olvasóink pedig elmerengve olvashatják e soro­kat, mert a dicsőséges magyar múlt talajából fakadt ez a legújabb legenda, mely sok más társához hason­lóan azért oly szép, mert minden látszat ellenére is — mese. Tizenkilenc párt vetélkedése Csehországban O któber 13-án lezárták a törvény értelmében a je­löléseket a csehországi és felvidéki választá­sokra s a választási bíróság megállapította a beadott és elfogadott listák hivatalos sorszámait. Tizenkilenc párt listája fog küzdeni több-kevesebb kilátással. Az agitációs harc természetesen teljes erővel folyik 27-ig, a választás napjáig. Miután a kormánykoalíció­nak a tót néppárt kilépése óta nincsen többsége, a választás eredménye dönti el, hogy milyen új alkalmi alakulat jön létre a kormány átvételére. A cseh pár­tok többséget nem érhetnek el, még ha világnézletre való tekintet nélkül mind egy koalícióba tömörülné­nek is. Nem érhetnek el többséget az osztályharc alapján álló páltok sem, de különben is egy ilyen koalíció létrejötte a legvalószínütlenebb, minthogy a cseh és a német szociáldemokraták voltaképen nacio­nalisták s a kommunistákkal, akik a Felvidék auto­nómiáját követelik, közös alakulatban meg nem fér­hetnek. Nem érhetnek el többséget a nemzeti kisebb­ségek sem, de még ha többségre jutnának is, a kor­mányt úgysem kaphatnák meg. így tehát csak két eshetőség van: cseh-német koalíció újabb német pár­tok bevonásával vagy az eddigi cseh-német polgári koalíció kibővítése a cseh nemzeti szocialistákkal és a szociáldemokratákkal, a cseh klerikálisok kihagyá­sával. Akármelyik koalíció jön létre, többsége egy-két szavazatnyi lehet s ezért folyik olyan elkeseredetten a harc minden egyes mandátumért. Benes Táborban tartott választási beszédében burkoltan bejelentette igényét a miniszterelnökségre s a baloldali koalíció győzelmét hirdeti. A győzelem érdekében a tótok megnyerésére külön felvidéki la­pot indított október 17-én „Szlovenszky Vecsernik" címen. Az első számban maga is cikkezik; következe­tes és rendszeres harcot jelent be a Felvidéken az el­magyarosodás ellen. Csak általánosságban beszél, de tételét tovább fejtegeti pártja egyetlen tót képvise­lője, Hrusovszky Igor, aki kíméletlen küzdelemre hívja fel a tótokat ,,a renegátok és a magyarónok" ellen. A nyílt harc mellett természetesen nem felejti el a kormány az ellenpártok megosztását sem. Az eddigi recept szerint jó erre minden eszköz. így most leplezi le a komáiromi Mohácsy János dr. az országos magyar kisgazda-, iparos- és munkáspárt alapítója és elnöke a magyar nemzeti lapokban, hogy milyen csalást követtek el az ő pártja nevében. Ez a párt sem képviselői, sem szenátori listát nem nyújtott be, a választási bíróság azonban mégis a hetes számot adta a magyar országos kisgazda-, iparos- és mun­káspárt listájának, melynek vezetője Kovács Lajojs dr., Pozsony vármegye tiszti ügyésze. Mohácsy óvja a magyarságot, hogy erre a listára szavazzon, mert Kovács soha tagja nem volt a pártnak, hanem Hod­zsáéknak, tehát a cseh agrárpártnak embere. Jel­lemző azonban, hogy listáját a német szociáldemo­krata párttal kapcsolta össze, hogy még jobban félre­vezesse a magyarságot. Az erre a pártra adott szava­zatok tehát elvesznek a magyarságra nézve és a né­met szociáldemokraták szavazatait szaporítják. Meglehetősen érzékeny csapást mért a cseh ag­rárpártra a Felvidéken Okánik Lajos dr. kanonok, pozsonyi polgármester kilépése. Okánik lemondott polgármesteri állásáról és kilépett a pártból, mert nem tudja tovább nézni azokat a politikai és gazda­sági panamákat, melyeket ez a párt folytat a Felvi­déken. Más hiányában legnagyobbrészt többszörösen büntetett előéletű egyéneket jelölt, akikkel Okánik kanonok egy listán nem akar helyet foglalni. Kije­lentette, hogy a becsületes emberek dolga most, hogy porondra lépjenek és folytassák azt a tisztítási mun­kát, amelyet ő megkezdett. A cseh agrárpárt tót szár­nya a katholikus vidékeken nagy tömeg szavazatot fog elveszteni, mert Okánik példáját követve a többi katholikus papi jelölt is lemondott és kilépett a párt­ból. Hlinka tót néppártjával szemben is szervezett a kormány a tótok további megosztására egy új pár­tot abból a három képviselőből, (Juriga, Tomanek és Kublis), akiket Hlinkáék részint a Tuka-ügyben ta­núsított viselkedésük, részint botrányos magánéletük miatt a pártból kizártak. Benes ügynökei nagyban agitálnak most ezekkel a listákkal. Pártszakadás állt be a kommunistáknál is, akik két külön listát adtak be: mint kommunisták és mint cseh kommunis­ták. Ez a párt volt eddig nagyságra nézve a parla-

Next

/
Thumbnails
Contents