Magyar külpolitika, 1929 (10. évfolyam, 1-43. szám)

1929 / 33. szám - Öt országon keresztül. Konstantinápoly környéke. 13. r

Magyar Külpolitika 33. szám Észak és Dél-Amerika egymáshoz való viszonya A Magyar Külügyi Társaság külpolitikai és népszövetségi szakosztályainak Csekonics Iván gróf rk. követ elnökletével október 15-én tartott együttes ülésén P. A. Martin, a stanfordi egyetem (Kalifornia) tanára fenti címen előadást tartott. Martin professzor mindenekelőtt rövid visszapillantást vetett az Egyesült Államok és Latin-Amerika egymáshoz való viszonyára a XlX-ik században, majd megemlékezett arról az érdeklődésről és rokonszenvről, mellyel Spanyol-Amerika 'forradalmát az Egyesült Államokban fogadták és az új államalakulat függetlenségét 1822-ben elismerték. Bár a Monroedoktrinát a nemzetközi élet hosszú időkön át el nem ismerte, Amerika legnagyobb része nemzeti politikájának sarkkövéül tekintette. Maga a doktrína az elmúlt száz esztendő alatt különböző változásokon ment keresztül, és tényleges alkalmazása a jelenben inkább a Panama-csatornától északra elterülő államokra szorítkozik. Ennek oka az, hogy ezek az államok stratégiai, gazdasági és politikai tekintetekben egészen más elbírálás alá esnek, mint a délamerikai köztársaságok. Előadó a továbbiakban hosszasabban ismertette a latinamerikai államokban a világháború következtében beállott változásokat, így többek között azt a helyzetet, amely a Népszövetség létrejöttével részükre, mint tagállamokra keletkezett s aminek egyik következménye, hogy az északamerikai államokkal sokkal közelebbi gazdasági összeköttetésbe kerültek, mint voltak azelőtt. Az amerikai Unió nemcsak Európa részértszolgált tőkeforrásul, de a latin államokra is e tekintetben kedvező befolyással volt. Végül az előadó analizálta a mai viszonyokat, melyek Európában bizonyos kritikákra és félreértésekre adtak okot, így a Pán-Amerika kérdése, az Unió érdekei a Karaibi tengeren, a középamerikai beavatkozások stb., melyekért gazdasági imperializmussal vádolták az Uniót. A múltban volt is talán alapja e vádaskodásoknak, de ma csak egy szempont vezeti az Egyesült Államokat déli szomszédjai tekintetében: a béke, az összetartás és együttműködés! Percy Alvin Martin stanfordi egyetemi tanár és neje tiszteletére a Magyar Külügyi Társaság október 15-én, kedden este a Pannónia Szálló angol-termében vacsorát adott, amely alkalommal megjelentek: P. A. Martin és neje, J. A. Buero uruguayi miniszter, a Népszövetség jogi szakosztályának elnöke, Eöttevényi Olivér, a Külügyi Társaság ügyvezető alelnöke, Gömöry Laiml László miniszteri tanácsos, Vladár Ervin külügyminiszteri titkár, Horváth Jenő, Lutter János, Radisics Elemér, a Külügyi Társaság igazgatói és Molnár János, a Külügyi Társaság titkára. A Külügyi Társaság igazgatósági ülése A Magyar Külügyi Társaság igazgatósága csütörtökön délelőtt Berzeviczy Albert v. b. t. t., ny. miniszter elnökletével tartotta nyári szünet utáni első ülését. Napirend előtt az elnök rendkívül meleg hangon méltatta a Társaság elnökének, Apponyi Albert grófnak a lefolyt hetekben a különféle külföldi nagy nemzetközi fórumok előtt kifejtett tevékenységét és javaslatára az igazgatóság jegyzőkönyvileg megörökítette elnökének ezen újabb sikereit és hozzá üdvözlősürgönyt küldött. Ugyancsak napirend előtt az igazgatóság értesülvén arról, hogy a közeljövőben egy Magyarországot részletesen ismertető olasz munka hagyja el a sajtót, ez alkalomból mély háláját tolmácsolta Berzeviczy Albertnek azért a rendkívül gyümölcsöző tevékenységéért, amelyet a magyar-olasz kapcsolat kiépítése ügyében már évtizedek óta kifejt. Ezután Eöttevényi Olivér ügyvezető alelnök részletes javaslatot tett a Társaságtéli programmjáról, amelynek keretén belül a Külügyi Társaság megismétli tavalyi nagysikerű rádióelőadássorozatát, e hó 14-én ismét megnyitja Külügyi Szemináriumát, egyben folytatni fogja vidéki propagandaelőadásainak sorozatát. A külföldi előadók közül 15-én, kedden, Martin kaliforniai egyetemi tanár tart előadást Észak- és Délamerika viszonyáról, 19-én, szombaton pedig Honigsheim kölni egyetemi tanár Német- és Franciaország viszonyáról. Elhatározta az igazgatóság, hogy Magyary Géza kiváló tagtársa emlékezetére ünnepi ülést tart. Végül új tagokul felvette Czakó István miniszteri titkárt és Urbik Ferenc ügyvédet. Dán hírlapírók Budapesten A jelenleg Budapesten tartózkodó dán hírlapírók, Leffler Béla stockholmi követségi sajtófőnökünk társaságában a minap látogatást tettek a Külügyi Társaságban, ahol Eöttevényi Olivér udvari tanácsos, a Társaság ügyvezető alelnöke fogadta őket a Társaság igazgatóinak és a titkári karnak jelenlétében. Magyarország igaza az olasz közvélemény előtt Abban a céltudatos munkában, amely Magyarország megismertetése és valódi helyzetének a feltárása érdekében az olasz közvélemény tájékoztatása végett időről-időre, önálló műnek megjelentetése révén, már eddig is szép sikerrel dicsekedhetik, valóságai mérföldjelző az a hatalmas könyv, amely Ungheria címen, számos gyönyörű illusztrációval, most hagyta el a sajtót Rómában. Erre a nagyszabású munkára mely alapos ismertetést érdemel — még visszatérünk. Most egy kisebb tanulmányról óhajtunk megemlékezni, mely a román kérdés kitűnő ismerőjének, a 70 éve ellenére fiatalos munkakedvvel dolgozó Jancsó Benedeknek a tollából látott nemrég napvilágot a Rómában megjelenő L'Europa Orientale című előkelő folyóirat folyó évi augusztusi számában. Ez a tanulmány voltaképpen kitűnő cáfolóirat azokra az állítólagos adatokra, amelyek alapján Jorga Miklós bukaresti egyetemi tanár és román országgyűlési képviselő megírta Histoire des Roumains et de leur Civilisation című könyvét s melyről a fentebb említett folyóirat tavaly hosszabb ismei'tetést közölt. Jancsó értekezése valóságos vitairat, mely Jorgának azt az elméletét szedi darabokra, hogy a románok Erdély őslakói és a rómaiak egyenes leszármazottjai s ennélfogva ősi jogon vették birtokba a Királyhágón túli részeket. Jancsó, a tapasztalt történetíró és publicista gyakorlottságával nem hangulatképeket fest, mint Jorga — akiről még, különben rokonszenves hangon író, olasz bírálója is azt mondja, hogyha az ember elolvassa a könyvét, nem tudja, hogy történetíró-e annak a szerzője, vagy egy mélyérzésű poéta — és az idevágó külföldi szakkönyvek, a román nemzet történetével foglalkozó több, l'eles író munkájának a felhasználásával boncolja szét a Jorga által, sajnos, az európai közvéleménybe mindinkább becsempésződő legendát. Jól esik Jancsónak, ennek a nagyérdemű, veterán tudósnak ezt a tanulmányát itt is leszögezni, mert jelentős mértékben fog hozzájárulni ahhoz, hogy az olasz tudományos és politikai körök tisztán lássanak ebben a sokat vitatott kérdésben. Középeurópa nagy víziútja A már befejezése felé közeledő Rajna—Majna—Duna csatornáról jelent meg egy igen érdekes könyv Regensburgban dr. Josef Held és dr. Heinrich Brüschwein tollából „Rhein— Main—Donau. Geschichte einer Wasserstrasse" címmel. A 282 oldalas nagy nyoloadrétű kötet részletes leírását tartalmazza mindazoknak a kísérleteknek és munkálatoknak, amelyak a XVII. század óta folynak Középeurópa nagy víziútjának létrehozására. Még V. Károly császár alatt felmerült ez a terv, Napóleon is foglalkozott vele és I. Lajos bajor király 1846-ban tette meg az első komoly lépést hozzá, amikor a Lajos-csatornát megépíttette. A történelmi részen kívül részletes leírását kapjuk a terv kivitele technikai és gazdasági részeinek, az utolsó fejezet pedig pontos tájékoztató arra, hogy mit köszönhetnek majd a dunai államok ennek a hatalmas víziútnak. Az idegenforgalom haszna A salzburgi Steinachban idegenforgalmi kongresszust tartottak a minap az osztrák érdekeltségek, Mayrhofer dr., a tiroli tartományi kormány tagja, érdekes előadásban ismertette a kongresszuson, hogy mennyi haszna van az osztrák termelőnek az idegenforgalomból. 1928-ban 55 millió schilling ára élelmiszert fogyasztottak el a látogató idegenek. Ebből körülbelül 10 millió schilling olyan élelmiszerekre ment el, amelyeket külföldről hozattak, így tehát 45 millió körül van az osztrák mezőgazdaság közvetlen nyeresége a külföldi látogatókból. Mayrhofer részletezte is adatait. Elfogyasztottak a vendégek 950.000 kg marhahúst, 520.000 kg sertéshúst, 800.000 kg borjúhúst, 1,560.000 kg kenyeret, 5 millió darab tojást, 3,100.000 baromfit, 3 millió liter tejet, 1 millió kg vajat, 600.000 kg sajtot, 40.000 kg gyümölcsöt, 24.000 kg zöldséget ás 200 kg mézet. LAPTULAJDONOS : MAGYAR KÜLÜGYI TÁRSASÁG Felelős kiadó : EÖTTEVÉNYI OLIVÉR Szervezési igazgató: Ilenczíalvi SZÁSZ ÖDÖN Hellas Irodalmi és Nyomdai R. T. Budapest, V., Sziget-u. 25. (Felelős: Kovács Mátyás igazgató.)