Magyar külpolitika, 1929 (10. évfolyam, 1-43. szám)

1929 / 32. szám - Öt országon keresztül. A haldokló Kelet. 12. [r.]

1929 • 15 • Október 12 nagy bazár körül a levélíró, aki három lábú kis asztal­káján eddig kézzel rótta megrendelőinek a szerelmes és üzleti leveleket, ma pedig a latin betűk behozatala óta gépen kopog. Itt ülnek egész nap kávéházakban és előttük legtarkább egyvelegben a férfiak. Zsebükből kilóg a valódi vagy hamisított borostyánkőfüzér a hosszú bojttal. Ezt pergeti egész nap Bulgáriától kezdve minden keleti férfi ujjai között. Nem imádko­zik vele, hanem csak csörgeti és játszik. Valami leve­zetése az idegességnek. Ott van a sztambuli városrészben két hosszú utca, melyek minden házában csakis rézművesek lak­nak, dolgoznak és árulnak. Valami sok megrendelésük nem lehet, mert itteni fogalmak szerint már lármá­nak sem nevezhető az a hang, ami ezekben az utcák­ban megszorul. Régebben egymás szavát sem érthet­tük, ha erre jártunk. Amiféle konyhai edényt és szer­számot, csillárt, gyertyatartót, hamutálcát, pipaáll­ványt el lehet képzelni, azt mind sárgarézből készítik a törökök. Külön élvezet a séta az Aranyszarv partján. De csak a szemnek, mert az orr és a láb szörnyen szen­ved tőle. A kövezet itt még mindig macskafejű kő­darabokból áll, melyek közét tenyérnyi por és konyha­hulladék tölti ki. Legalább helyenként puhára is lehet lépni. Ma már nem kell félni tőle, hogy heverő ku­tyákba botlik az ember. Konstantinápolyban régóta nincsen kóbor kutya, pedig hajdan ez volt legfőbb kü­lönlegessége. A kormányra jutott ifjútörökök 1911­ben összefogattak minden utcai kutyát és hajóra rakva elszállították őket a Márványtengerből kiemel­kedő Herceg-szigetek egyikére, egy kopasz sziklaala­kulatra, melyen nincs víz. Az ezernyi kutya a víz­hiánytól itt megveszve, lassankint halálra marta egy­mást és elpusztult. Egyszerűbb módját nem választ­hatták a kivégzésnek, mert vallásuk tiltja a kutyák ,,bántalmazását". A kutyák helyett ma kóbor macskák lepték el ezerszámra a város minden részét. Az utcákon nagy szemétgyűjtő ládák állanak, minden ilyen ládának megvan a maga 2—6 törzsmacskája, mely éberen őr­ködik, hogy idegen macska oda ne tolakodhassék, hogy turkáljon a hulladékokban. A sok patkány és egér miatt a kikötői raktárak, a bazár, sőt a magán­boltok is tele vannak macskákkal. A boltok küszöbén három-négy is sütkérezik. Mindegyik tudja a maga helyét, el nem kalandozik, nem szomszédol, idegen macskával szóba nem áll s az idegennek nem alkal­matlankodik. Tavasszal más a helyzet, de szerencsére most nincsen tavasz és a sokezer macska nem veri fel kísérteties nyávogásával a csendes éjszakát. Konstantinápoly legkellemetlenebb évszakja egyébként is a tavasz, mert akkor fújnak a Kauká­zusból és a Balkán havas hegytetőiről a dermesztő északi szelek. Tavasszal a hideg még nagyobb itt, mint télen. Legszebb évszak az ősz, hosszú, meleg és decemberig eltart. A nyár sem olyan forró, mint ilyen délen várná az ember, mert köröskörül a sok víz pá­rolgása s az ebből előálló állandó szellő enyhíti. Egyéb­ként is a Feketetenger felől a Boszporuszon ide erős lég- és vízáramlat húzódik végig. Ez tisztítja meg a levegőt és a vizet. Olyan erős a tenger sodra a szoro­sokban, hogy a vízbe kerülő rengeteg szemét pár perc alatt eltűnik a Márványtenger felé, úgy hogy kris­tálytiszta szép kék a visszasugárzó derűs égbolttól a tenger vize. Még az Aranyszarv-öböl is elég tiszta, bár zsúfolásig megtöltik a hajók, a zöldséges és kö­ves bárkák. Az öbölnek is erős áramlata van, mert elég tekintélyes nagyságú folyó ömlik bele és tartja állandóan mozgásban. „Európai édesvizek"-nek nevezik ezt a bővizű folyót, mely az Ali bej és Kihat Chana patakok egye­süléséből keletkezik Ejub külváros felett és árnyas ciprusok alatt festői vízesésekben fut le az arany­szarvba. Nyáron kedvelt kirándulóhely az édesvizek környéke, ahova egész napra jönnek ki ünnepelni a törökök. Ez az egy hely, ahol magukban lehetnek, ahova az annyira gyűlölt görög és örmény lakosság nem követi őket. Maga Ejub, ez a festői külváros a nagy török temető és szebbnél szebb kertek közepén, tisztára töröknek maradt meg. Nevét Mohamed pró­féta zászlótartójától vette, aki 668-ban, amikor az arabok ostrom alá vették Konstantinápolyt, itt esett el és ide temették. Sírját közel 800 év múlva fedezték fel a várost elfoglaló törökök és mauzóleumot, vala­mint mecsetet emeltek fölé. Ide temették ebbe az egé­szen fehér márványból emelt templomba Szelim szul­tánt is. Itt övezték fel a próféta kardjával a trónra­lépő szultánokat. Ez a legszentebb helye a törökök­nek, úgy hogy ebbe az egyetlen templomba nem en­gedtek be a legújabb időkig idegen látogatót. Etédi. (Folytatjuk.) • HÍREK • Apponyi Albert gróf Parisban Apponyi Albert gróf, a Külügyi Társaság elnöke, októ­ber 5-én betetőzte genfi dicsőséges szereplését, amikor meg­tartotta a párisi Nemzetközi Diplomáciai Akadémián „Ma­gyarország nemzetközi helyzete" című előadását. Az ülésen Fontenay vicomte elnökölt és jelen voltak Guerrero, a Nép­szövetség legutolsó közgyűlésének elnöke, Adatci, Frangulis, Titulescu, Doumergue és még sokan a politikai világ előkelő­ségei közül. Apponyi először a magyar nép nemzetközi hely­zetét ismertette, megállapítva tényként, hogy Magyarország nemzetközi jogi személyisége törvény szerint sohasem szakadt meg, a legsúlyosabb történelmi helyzetek során sem. Majd ki­fejtette, hogy Magyarország jelenlegi nemzetközi jogi helyze­tében nincs a teljes szuverénitás birtokában, bárha nemzetközi személyiségének függetlenségét formálisan elismerték. Ma­gyarországnak ezt a nemzetközi helyzetét azonban — éppen abnormális jellegénél fogva — nem lehet véglegesnek tekin­teni. A trianoni szerződés és a népszövetségi egyességokmány egybevetett szövegének lojális interpretálása Magyarország katonai alárendelését átmeneti rendszabályként tünteti fel. A fegyverkezés általános csökkentése és ilymódon a bennünket sújtó legbántóbb és legmegalázóbb egyenlőtlenség megszünte­tése becsületbeli adóssága a hatalmaknak, akik a békeszerződé­seket diktálták. A jóvátétel kérdésének is egy napon el kell tűnnie és vele együtt a pénzügyi ellenőrzésnek, amely sérti szuverénitásunkat, mert lehetetlen, hogy a józan ész vonakod­jék felismerni azt a szembeszökő igazságot, hogy nincs igazi béke, amíg a nemzetközi jog nem egyforma valamennyi civi­lizált nemzet Számára. Ennek a jogegységnek visszaállítása egyik lényeges feltétele az egész világ békéjének és biztonsá­gának. Nem ez az egyetlen feltétele, távolról sem, de ezt a legkönnyebb haladéktalanul teljesíteni. Herczeg Ferenc a revízióról A Délvidéki Otthon kebelében alakult Aradi Szövetség október 6-án a vármegyeháza dísztermében nagyszabású ün­nepet rendezett az aradi vértanuk emlékére. Károlyi Gyula gróf elnöki megnyitója és Klebelsberg Kunó gróf kultuszmi­niszter beszéde után Herczeg Ferenc, a lélek mélyéből fakadt ragyogó beszédet mondott a revizióról, amelyben sorra meg­cáfolta az ellenünk szórt rágalmakat.

Next

/
Thumbnails
Contents