Magyar külpolitika, 1929 (10. évfolyam, 1-43. szám)

1929 / 32. szám - Mi is az a Népszövetség?

1929 r 11 • Október 12 Ez az intézmény, mint ismeretes, Wilsonnak, az Amerikai^ Egyesült Államok akkori elnökének a tervei alapján jött létre, aki ezzel az összes államok békés együttműködését remélte megvalósíthatni. A nagy világháborút, tudvalevően az 1918 november 11-én kötött fegyverszünet fejezte be. A békekonferencia 1919 január 25-én fogadja el elméletben a Népszövetség megalakításának a gondolatát. A kiküldött bizottság ugyanennek az évnek február 3-ától április 11-ig szövegezi meg a Népszövetség alapokmányát, 1919 április 28-án fogadják el a Szövetséges és Társult Hatalmak ezt az alapokmányt, melynek ratifikált példányait 1920 január 10-én helyezik el a Népszövetség irattárába. Ez a nap tekinthető tehát a Népszövetség születésnapjának. A Népszövetség tanácsának alakuló ülését Wilson elnök személyesen 1920 január 16-ára hívja össze, a Népszövetség székhelyét 1920 november 1-én helyezik át Londonból Genfbe és 1920 november 5-áre hívjak össze ugyancsak Wilson nevében, immár Genfben, a Népszövetség tagállamainak első közgyűlését. Tagállamok A Népszövetség eredeti tagja a Szövetséges és Társult Hatalmaknak nevezett 27. a világháborúban a Központi Hatalmak ellen küzdött állam volt, de már eleve felkértek csatlakozásra 13, a hábdrú alatt semlegesnek maradt államot is. Más államok felvételéhez a közgyűlés kétharmad többséggel hozott határozata kell. Ilyen alapon még 19204>an, az első közgyűlés végén felvették Ausztriát, Bulgáriát, Kosztariikát, Finnországot, Luxemburgot és Albániát; 1921-ben a három balti államot; 1922-ben Magyarországot; 1923-ban az Ir szabad államot és Abessziniát; 1924-ben a Dominikai Köztársaságot; 1926-ban pedig Németországot.1) Az eredetileg felkért államok közül ma sem tagjai a Szövetségnek az Egyesült Államok, amelyek tudvalevőleg dezavuálták elnöküket és nem ratifikálván a versailles-i szerződést, nem léptek be a Szövetségbe, habár annak munkálataiban nagyobbára aktive is részt vesznek. Nem lettek továbbá tagok Ekuador és Hedzsász sem, a Szövetségből pedig kilépett Kosztarika 1927-ben és Brazília 1928-ban. Spanyolország 1926-ban szintén bejelentette ugyan a kilépését, de még mielőtt ez a 'bejelentés hatályossá vált volna, ismét visszavonta azt. Ilyenképen jelenleg a Szövetségnek 54 tagja van. Néhány dél- illetve középamerikai állam (Hondurász, Bolívia, Peru) évek óta nem vett részt a közgyűléseken, de az idei tizedik közgyűlésen má(r csak Argentína nem képviseltette magát. Eddig még nem kérték a felvételüket a Szovjet birodalom, Törökország, Afganisztán, Egyiptom, Mexikó és Izland. Felvételüket kérték, de nem vették ') A Nemzetek Szövetségének eredeti tagjai: Északamerikai Egyesült Államok, Belgium, Bolivia, Brazília, Br'tBirodalom, Kanada, Ausztrália, Délafrika, Ujzéland, India, Kína, Kuba, Ekuador, Franciaország, Görögország, Guatemala, Hajti, Hedzsasz, Hondurász, Olaszország, Japán, Libéria, Nikaragua, Panama, Peru, Lengyelország, Portugália, Románia, Szerb-Horvát-Szlovén-Állam, Sziám, Cseh-Szlovákország, Uruguay. Az Egyességokmányhoz való csatlakozásra meghívott Államok: Argentiniai Köztársaság, Csile, Kolumbia, Dánország, Németalföld, Norvégország, Paraguay, Perzsia, Szalvádor, Spanyolország, Svédország, Svájc, Venezuela. fel az európai miniatürállamokat: Monakót, Szanmarinót és Lichtensteint.2) A tagállamok területe és lakossága a föld öszszes államai területéhez és lakosságához arányítva, 1928 elején 73, illetve 83% volt. Braziliának 1928 június 13-'án történt kiválásával ezek a számok 67, illetve 81%-ra csökkentek. Mivel azonban nem-tag államok, így elsősorban Amerika és a Szovjetbh-odalom is részt vesznek külön meghívásra a Szövetség egyes bizottságainak a munkáiban és a szerződések kidolgozása végett tartott konferenciákon, voltaképpen azt mondhatjuk, hogy a Népszövetság, ha nem érte is el, mégis megközelítette eredeti célját, amennyiben általa a föld összes államai többé-kevésbbá szoros összeköttetésbe kerültek egymással. Ebből a tényből folyik a politikai súlya, amelyre nézve jellemző, hogy a múlt évi Közgyűlésen tizennégy aktív külügyminiszter és hat aktív kormányelnök vett részt, köztük csaknem valamennyi európai állam külügyminisztere vagy miniszterelnöke. Ezenkívül volt még a delegátusok között tizenegy aktív szakminiszter, kilenc volt külügyminiszter és tizennégy volt miniszterelnök! A folyó évi Közgyűlésen ez a szám még növekedett : huszonegy aktív külügyminiszter, hét aktív kormányelnök, közöttük három, aki egyúttal külügyminiszter is; tizennégy aktív szakminiszter, két volt államfő, négy volt miniszterelnök, tizenegy volt külügyminiszter és kilenc volt miniszter voltak a delegátusok sorában. És jellemző, hogy például a három angol delegátus a jelenlegi kormány miniszterelnöke, külügyminisztere és kereskedelmi minisztere voltak. (Folytatjuk.) -) Fontosabb nemtag államok területe és lakossága: Északam. Egy. Áll. 9.755 nr ezer kb. 118% millió lakossal 23.626 m- ezer kb. 140 Szovjetországok Törökország 1.280 nr ezer kb. Mexikó 1.969 m2 ezer kb. Egyiptom 994 m2 ezer kb. Afganisztán 731 m2 ezer kb. Brazília 8.522 m2 ezer kb. Összehasonlítás végett: Európa (Oroszország nélkül) 4.505 rrr ezer kb. 350 Nagymagyarország (Horvátorsz. nélk.) 325 m2 ezer kb. 20 millió lakossal 10 millió lakossal 14 millió lakossal ISV2 millió lakossal 10 millió lakossal 3OV2 millió lakossal millió lakossal millió lakossal — Olvastad ? A csendörfö'parancsnoksúg jelenti, hogy 1929-ben csak 1035 rablás történt, holott 1928-ban még 274(1 eset volt. — Hát persze! Nincs pénz, nincs mit elrabolni. (Curentul, Bukarest)