Magyar külpolitika, 1929 (10. évfolyam, 1-43. szám)

1929 / 31. szám - Öt országon keresztül. Isztambul. 11. [r.]

1929 • 15 • Október 5 számok. Az 5 szám például szeszélyesen összelapított 0 betű, nem kevésbbé cifra és idegen a többi is, így a gyanútlan külföldinek markába nyomhatnak akármit a pénzváltásnál, mert úgysem tudja ellenőrizni. A pénz neve is eléggé változatos. Egység a török font, mely 3.80 magyar pengő körül van. Ez 100 piaszterre oszlik, de a piasztert már hivatalosan garasnak nevezik és kurusnak írják. A piaszterben van 40 para, de az 5 párásnál kisebb pénzdarab ismeretlen. A különböző nagyságú sárgaréz és fehér ércpénzek áthatolhatatlan rejtélyként merednek szembe az utazóval. Legegyszerűbb, ha megbízható üzletben átnyújtunk egy marék aprópénzt, s abból kiválogatja a kereskedő, hogy mennyiért adja az árút. A bankjegyek zöldek, tekintélyes nagyságúak, s francia szöveg is lévén rajtuk, könnyű velük tisztába jönni. Minthogy a pénzegység elég nagy, az árak meglehetősen magasak. Hogy még nehezebben ismerhesse ki magát az ember, a piaszter részeit nem tizedes, hanem közönséges tört alakban írják ki. Például egy kiló kenvér 162Xj kurus. Azt a kétharmad kurust azonban kiszámlálni külön tudomány. Reggelenként az utcákon éktelen kiáltozással nyargal szét egy csomó izmos legény: — Ekmeg! Ekmeg! Ekmeg! Ordítozzák utcahosszat, s az idegen elébb ijedten bámul rájuk, hogy mi bajuk lehet. Amikor aztán látja, hogy a vállukon hordott óriási gyékényszatyorból kenyeret árulnak, lassanként megnyugodik, hogy nem valami tréfaűző kecskeimitátorok ezek a mekegő alakok, hanem jámbor péklegények. A kenyér neve törökül ugyanis ekmeg. Egy további csoport „Szü! Szü! Szü!" kiabálással hordozza körül a kannákat. A szü teiet jelent. Egyéb élelmicikket, a kelet többi városától eltérőleg, jórészt boltokban, vagy utcai sátrakban árulnak, nem házalnak velük, Isztambul specialitásaként azonban megmaradt a nagy bazár. Egész külön városrész ez, óriási boltozatok alatt, a régi sztambuli negyedben; óriási masszív kapukkal zárják le esténként, s le is lakatolják alaposan. A napsugár soha be nem hatol az irdatlan köveknek ebbe a birodalmába, ahol ma már villanyfény mellett, de részben acetilénlámpáknál is. árulgatnak minden eladhatót és vehetőt. Van külön árverező helysége is, nagyobb értékű tárgyakra; nagyszerű bútorraktárak váltakoznak szőnyeg-, edénykereskedésekkel, kötélárukkal; ami ruhafélét ki lehet találni az eltiltott fezen és turbánon kívül, mindent árulnak itt. Azelőtt el lehetett igazodni az árusokon, hogy melyik micsoda nemzetbeli, ma már széken ülnek a törökök is, s egyforma ütött-kopott mindenféle árús, de jórészt a vevő is. A kis bazárhelységekben — a drágább dolgokat külön fülkékben árulják — egész gyűjtemények vannak a falakon fényképekből és névjegyekből. Minden árus ezt kér a külföldi vevőtől, hogy reklámnak kifüggessze. Csodálatos éleslátással kitalálják rögtön az idegenről, hogy miféle nemzetbeli, s aztán buzgón szedegetnek ki a gyűjteményből egy-egy ugyanolyan nyelvű névjegyet, bőbeszédűleg magyarázgatva, hogy az illető nemzetbeli utazók itt szokták bevásárlásaikat eszközölni. Sugár Károly, a Nemzeti Színház népszerű művésze, sok ilyen bazárfülkében megfordulhatott, mert három helyen is az ő névjegyével akartak gusztust csinálni nekem is a vásárlásra. Az egész bazárban keleti viseletet csak a perzsáknál látunk. Ők a fűszeresek és déligyümölcskereskedők, külön folyosójuk van, mint idegen állampolgárok megtarthatták a borzastetejü fezalakú perzsa fejfödőt. Etédi. (Folytatjuk.) • HÍREK • Stresemann Gusztáv meghalt Lapzárta után értesülünk arról a nagy csapásról, amely a német politikai világot és vele együtt egész Németországot Stresemann Gusztáv külügyminiszter halálával érte. Stresemann halála voltaképen nem volt meglepetés, mert már hoszszú ideje súlyos betegen végezte idegkimerítő és felelősséggel teljes, nehéz munkáját. Betegen érkezett Genfbe is, a Népszövetség tizedik közgyűlésére, betegen küzdötte végig a hágai konferenciát és talán meghosszabbíthatta volna életét, ha engedve orvosai unszolásának, pihenni tér. Ezt azonban kötelességtudása nem engedte meg, a rendkívül nehéz politikai helyzetben mindvégig hazájának szolgálatára akart lenni és teljes munka közben, a csatatéren érte a dicsőséggel teljes halál. Pártkülönbség nélkül való megítélés szerint szinte pótolhatatlan űrt hagy maga után és nincs kizárva, hogy letűnése a német politikai élet súlyos válságának kezdetét jelenti. 1878. május 10-én született Berlinben, 1907-ben választották meg először, a nemzeti szabadelvű-párt programmjával birodalmi gyűlési képviselővé, a világháború után Stresemann alapította meg a német néppártot, amelynek mindvégig vezére volt. 1921? augusztus 13-ától ugyanannak az év november 30-áig kancellár volt és egyben birodalmi külügyminiszter. A rákövetkező Marx-kabinetben ismét átvette a birodalmi külügyminisztérium vezetékét, amelynek mindhaláláig az élén maradt. Politikáját egy szóval az engesztelődés politikájának lehet nevezni. Az ő nevéhez fűződik az 1925-iki locarnoi egyezség, 1926 december 10-én megkapja a béke Nobel-díjat és haláláig a Franciaországgal való megegyezésen munkálkodott. Németországnak még nagy szüksége lett volna reá, hogy tető alá hozza a Hágában megkezdett nagy munkáját, de még megérhette, hogy láthatta a rajnai kerületből kivonuló csapatokat. Méltatására legközelebb visszatérünk. Adelswárd A. Tivadar báró 1860—1929 Adelswürd A. Tivadar báró, az Interparlamentáris Unió éveken át volt elnöke, hosszabb szenvedés után, minap elhúnyt Svédországban. Hosszú közpolitikai, pályát futott be, 1911— 14-ig hazájának pénzügyminisztere volt, majd elnöke a Népszövetségi Ligák Uniójának. Mint az Interparlamentáris Unió elnöke nagy népszerűségnek örvendett, mert pártatlanHevesi Pál genfi miniszterrezidens és Pataky Tibor miniszteri tanácsos Genfben