Magyar külpolitika, 1929 (10. évfolyam, 1-43. szám)

1929 / 22. szám - Kina vádirata a Szovjet ellen. A. szovjetkormány gyilkolásra és pusztításra csapatokat szervezett hamisított és íllojális propagandát űzött

Magyar Külpolitika 4 22. szám Biztos értesülés alapján tudomásunk van arról, hogy május 27-én Mandsuria északi részében a karbini főkonzulátus épületében nagy kommunista gyűlés volt. Mandsuria e részének közigazgatósági hatóságai a helyszínén különböző titkos okmányokat foglaltak le, amelyek a kínai köztársaság elpusztítására irányuló terveket tartalmaztak, amelyekből bizonyságot szerezhettünk arról, hogy a szovjetkormány Nankingban, Mukdenben, valamint más jelentős kikötővárosokban gyilkolásra csapatokat akart szervezni, úgyszintén egy titkos, pusztítással megbízott hadsereget óhajtott létesíteni és amely okmányok kétségbevonhatatlan bizonyságát szolgáltatták a polgárháború előidézést célzó bolseviki propagandának. Az elfogottak nagyobbára a kínai keleti vasút nagyobbrangú tisztviselői, valamint a vasúti munkások üzemi tanácsának, a központi orosz kereskedelmi egyesületnek, az orosz kereskedelmi hajózási egyesületnek, az orosz petróleum társaságnak, valamint a keletázsiai orosz állami kereskedelmi ügynökségeknek igazgatói és tagjai. Hogy a bajokat csirájában elfojthassuk, a kínai hatóságok kényszerülve voltak arra, hogy a vasúttal szemben megfelelő intézkedéseket léptessenek életbe, illetve, hogy a rendet fentarthassák Mandsuriában, szükségét látták annak, hogy az említett intézmények működését megszüntessék. Ezek az intézkedések és megtorlások a legszigorúbb szükségesség keretében történtek meg. A kínai nép, valamint a kínai kormány ma is a békét akarja, s amíg csak lehet, kitart e mellett az álláspontja mellett. Nagyon sajnálatos, hogy a szovjetkormány nem akarja belátni, mit cselekedett. Mi több, e tényeket illetően július 13-án váratlan javaslatot tett és határLitvinoff, helyettes külügyi népbiztos, aki Nankingban aláírta a Szovjetnek a Kinai birodalomul való szakítását Csang-Hsu-Liang tábornok, a szabadságáról visszarendelt Budenny orosz parancsnokkal szembenálló kinai csapatoknak parancsnoka időhöz kötött választ sürgetett. A kínai kormány a mérséklet szellemével áthatott választ küldött abban a reményben, hogy a szovjetkormány beismeri hibáját és készségét fejezi ki oly tárgyalás megindítására, mely valamennyi függő kínai-orosz kérdést igyekeznék megoldani a megértés és jog szellemében. Legutóbb az orosz szovjetkormány egy második jegyzéket is küldött, melynek tartalma teljesen ellentétes a tényekkel és felfedett bizonyítékokkal és csak szándékos veszekedést céloznak, amikor az egész világ előtt ismeretes négy pont végrehajtását követeli. Ez az orosz jegyzék szövegében csupa kétértelműség és hazugság, aminek világos célja, hogy megtévessze a világ közvéleményét. A július 17-iki jegyzékével a kínai nemzeti kormány jelezte, hogy követet küld Moszkvába, hogy a fenforgó vitás kérdéseket tárgyalja, de erre a javaslatára még csak nem is reflektált az orosz jegyzék, amivel újólag bebizonyította, hogy a szovjetnek a nemzetközi viszonylatokban szokásos módszere és fegyvere a kétszínűség és a hazugságé s titkos célja, hogy Kína felségjogait megsértse és az érvényben lévő szerződéseket felbontsa. Az orosz kormány a karbini főkonzulátus védelme, valamint a keletkínai vasút tevékenységének leple alatt terjesztette a kommunizmust, hogy megbuktassa a kínai kormányt és idegen követségek aláírását és pecsétjét hamisította, hogy zavart keltsen Mandsuriában. Mindez a nemzetközi érintkezés, a nemzetközi összeköttetés biztonságának, nem pedig a keletkínai vasút birtokának a kérdése. Azonkívül a vasútra vonatkozó szerződések tisztán kereskedelmi szerződések, amelyben a két fél kölcsönösen kötelezi egymást, hogy a szerződő félnek po-