Magyar külpolitika, 1929 (10. évfolyam, 1-43. szám)

1929 / 22. szám - Kina vádirata a Szovjet ellen. A. szovjetkormány gyilkolásra és pusztításra csapatokat szervezett hamisított és íllojális propagandát űzött

Magyar Külpolitika 4 22. szám Biztos értesülés alapján tudomásunk van arról, hogy május 27-én Mandsuria északi részében a kar­bini főkonzulátus épületében nagy kommunista gyű­lés volt. Mandsuria e részének közigazgatósági ható­ságai a helyszínén különböző titkos okmányokat fog­laltak le, amelyek a kínai köztársaság elpusztítására irányuló terveket tartalmaztak, amelyekből bizonyságot szerezhettünk arról, hogy a szovjetkormány Nankingban, Mukdenben, va­lamint más jelentős kikötővárosokban gyilkolásra csa­patokat akart szervezni, úgyszintén egy titkos, pusz­títással megbízott hadsereget óhajtott létesíteni és amely okmányok kétségbevonhatatlan bizonyságát szolgáltatták a polgárháború előidézést célzó bolseviki propagandának. Az elfogottak nagyobbára a kínai keleti vasút nagyobbrangú tisztviselői, valamint a vasúti munká­sok üzemi tanácsának, a központi orosz kereskedelmi egyesületnek, az orosz kereskedelmi hajózási egyesü­letnek, az orosz petróleum társaságnak, valamint a keletázsiai orosz állami kereskedelmi ügynökségeknek igazgatói és tagjai. Hogy a bajokat csirájában elfojthassuk, a kínai hatóságok kényszerülve voltak arra, hogy a vasúttal szemben megfelelő intézkedéseket léptessenek életbe, illetve, hogy a rendet fentarthassák Mandsuriában, szükségét látták annak, hogy az említett intézmények működését megszüntessék. Ezek az intézkedések és megtorlások a legszigorúbb szükségesség keretében történtek meg. A kínai nép, valamint a kínai kormány ma is a békét akarja, s amíg csak lehet, kitart e mel­lett az álláspontja mellett. Nagyon sajnálatos, hogy a szovjetkormány nem akarja belátni, mit cselekedett. Mi több, e tényeket illetően július 13-án váratlan javaslatot tett és határ­Litvinoff, helyettes külügyi népbiztos, aki Nankingban alá­írta a Szovjetnek a Kinai birodalomul való szakítását Csang-Hsu-Liang tábornok, a szabadságáról visszarendelt Budenny orosz parancsnokkal szembenálló kinai csapatoknak parancsnoka időhöz kötött választ sürgetett. A kínai kormány a mérséklet szellemével áthatott választ küldött abban a reményben, hogy a szovjetkormány beismeri hibá­ját és készségét fejezi ki oly tárgyalás megindítására, mely valamennyi függő kínai-orosz kérdést igyekez­nék megoldani a megértés és jog szellemében. Legutóbb az orosz szovjetkormány egy második jegyzéket is küldött, melynek tartalma teljesen ellen­tétes a tényekkel és felfedett bizonyítékokkal és csak szándékos veszekedést céloznak, amikor az egész vi­lág előtt ismeretes négy pont végrehajtását követeli. Ez az orosz jegyzék szövegében csupa kétértel­műség és hazugság, aminek világos célja, hogy meg­tévessze a világ közvéleményét. A július 17-iki jegyzékével a kínai nemzeti kor­mány jelezte, hogy követet küld Moszkvába, hogy a fenforgó vitás kérdéseket tárgyalja, de erre a javas­latára még csak nem is reflektált az orosz jegyzék, amivel újólag bebizonyította, hogy a szovjetnek a nemzetközi viszonylatokban szokásos módszere és fegyvere a kétszínűség és a hazugságé s titkos célja, hogy Kína felségjogait megsértse és az érvényben lévő szerződéseket felbontsa. Az orosz kormány a karbini főkonzulátus vé­delme, valamint a keletkínai vasút tevékenységének leple alatt terjesztette a kommunizmust, hogy meg­buktassa a kínai kormányt és idegen követségek alá­írását és pecsétjét hamisította, hogy zavart keltsen Mandsuriában. Mindez a nemzetközi érintkezés, a nemzetközi összeköttetés biztonságának, nem pedig a keletkínai vasút birtokának a kérdése. Azonkívül a vasútra vonatkozó szerződések tisz­tán kereskedelmi szerződések, amelyben a két fél köl­csönösen kötelezi egymást, hogy a szerződő félnek po-

Next

/
Thumbnails
Contents