Magyar külpolitika, 1929 (10. évfolyam, 1-43. szám)

1929 / 21. szám - Öt országon keresztül. Utijegyzetek a Balkánról

1929 • 15 • fulius 27 badnap lehetőleg vasárnapra essék-e; továbbá, hogy a heti munkaidő esetleg 4 vagy 5 napra szoríttassék-e; vagy az alkalmazottak bizonyos csoportjára a munkaidő más szabályozása legyen-e mérvadó stb. A munkanélküliség kérdésénél a konferencia elhatározta, hogy kívánja azoknak a tanulmányoknak folytatását, amelyek a valutahullámzásnak a munkapiacra és a munkások helyzetére gyakorolt hatásaival foglalkoznak, kívánja egyéb tényezőknek tanulmányozását, amelyek a munkanélküliségre hatással vannak; a munkanélküliség leküzdését a bányaiparban; a textiliparban tapasztalható munkanélküliség tanulmányozása kérdésének folytatását stb. Ugyancsak tárgyalták a nemzetközi szociálpolitikai megállapodás revíziójánál tanúsítandó eljárás kérdését is. A konferencia további tárgysorozatán különböző, az egyes országok munkaviszonyaira vonatkozó jelentések szerepeltek. Az angol képviselőnek azt a kijelentését, hogy kormánya a washingtoni munkaidőegyezményt ratifikálni óhajtja, a konferencia annál inkább megelégedéssel fogadta, mert így remény van arra, hogy a törvényes 8 órai munkaidőt szabályozó nemzetközi megállapodások elé tornyosuló akadályok (most már mielőbb megszűnnek. Drucker György dr. A Népszövetségi Ligák Uniójának madridi tanácskozása német megvilágításban A német Népszövetségi Liga hivatalos lapjának júliusi számából a madridi konferenciára vonatkozó, következő érdekes részleteket vesszük át: Az Unió idei madridi ülésezésének különös jelentősége, hogy ez a konferencia foglalkozott először nyilvánosan valamennyi kérdés legkényesebbével, a békeszerződések revíziójával. A régebbi ülésezésekhez képest ez figyelemreméltó haladást jelent, mert a híres 19-ik cikkely jogi jelentőségével úgyszólván valamennyi delegáció behatóan foglalkozott. Az Unió politikai bizottságának határozataképpen megállapították, hogy az érvényes nemzetközi jog értelmében valamennyi tagállamnak megvan a joga ahhoz, hogy a véleménye szerint alkalmazhatatlanná vált szerződésre a közfigyelmet felhívja és ily esetben a Népszövetség közgyűlése egyszerű szótöbbséggel jogosítva van arra, hogy a kérdés tanulmányozására bizottságot küldjön ki, amelynek feladata megvizsgálni, vájjon a Népszövetség közgyűlése a szerződés aláíróinak a reviziót ajánlja-e és ha igen, milyen terjedelemben. A politikai bizottságban e kérdésben valamennyi tagállam egyetértett. Sajnos, a plénum előtt a francia képviselő, de Jouvenel, a határozat ellen volt és sikerült is a szavazást elnapoltatnia a következő kongresszusig. Remélhető, — írja nevezett lap, — hogy de Jouvenel a bizottsági tárgyalásokból nem fogja magát ismét kivonni, amelyek folyamán pontosabban és helysebben meggyőződhetett volna e határozatok súlyáról. Annál inkább, mert a jelen esetben éppen nem arról van szó, mint azt Jouvenel gondolta, hogy egy szép napon a Népszövetség előtt valamennyi békeszerződés revíziójának a gondolatát felvessék, hanem hogy megállapíttassék az az eljárás, amelyet az érvényes Népszövetségi jog szerint, a 19. §. gyakorlati alkalmazása esetén az érdekelteknek követniök kell. (D. Gy.) A Magyarok Világkongresszusának programmtervezete Augusztus 21-én este a kongresszusi tagok nagyobb számához képest több helyen is ismerkedési estély. Augusztus 22-én reggel 8 órakor ünnepélyes intentiszteletek a különböző felekezetek templomaiban. Az istentiszteletek után a kongresszus tagjai díszes menetben a Magyar Nemzeti Múzeumhoz vonulnak. Itt a himnusz eléneklése után egy külföldi magyar a történelmi nevezetességű lépcsőfokról elszavalja Petőfi Talpra magyar!-ját. Innen a résztvevők bevonulnak a Nemzeti Múzeum dísztermébe, ahol az összes hazai intézmények képviselőinek jelenlétében báró Perényi Zsigmond megnyitja a kongresszust és üdvözli a külföldi magyarokat, amire minden külföldi állam magyarságának egyegy képviselője válaszol. Az üdvözlések után megalakítják az egyes szakosztályokat. A kultúrális, irodalmi, gazdasági, statisztikai, szervezési, szociális, stb. szakosztályok (és az egyes albizottságokat) északamerikai, kanadai, hollandiai, francia, németországi, stb., stb.). Az ünnepélyes plenáris ülés után a kongresszus tagjai koszorút helyeznek el a Kossuth-szobron, a Batthyány-örökmécsesen, a Szabadság-téri irredenta-szobrokon, az Országzászlón, a Névtelen hős emlékművén, majd a Várba vonulnak, ahol a külföldi magyarok küldöttei részére ünnepélyes fogadást rendeznek. Délután U órakor a kongreszszus Szakosztályai és albizottságai megkezdik tanácskozásaikat, este 9 órakor pedig a rendezőbizottság látja vendégül a külföldi magyarokat a Szent Gellért szállóban. Augusztus 23-án délelőtt és délután a szakosztályok és albizottságok folytatják tanácskozásaikat. Este 9 órakor fogadó-est lesz a Képviselőház kupolacsarnokában, este 11 órakor pedig Magyar Estet rendeznek a Margitszigeten, elsősorban külföldön élő, de a kongresszusra érkező magyar művészek részvételével. Augusztus 21f-én délelőtt 9 órakor kezdődik a kongreszszus plenáris záróülése, amelyen dr. Ripka Ferenc főpolgármester, kongresszusi elnök, elnököl. A szakosztályok és az albizottságok itt terjesztik elő határozati javaslataikat, amelyek felett véglegesen a plénum dönt s ezen a záróülésen mutatják be azt a javaslatot is, amely egy állandó központi szervezet létesítésére, illetve megalakítására vonatkozik. Délután 3 órakor közös ebéd lesz a Városligetben, délután 5 órakor a kongresszus tagjai megtekintik a Városligeti Iparcsarnokban ez alkalomból rendezett Magyar Vásárt, délután 6 órakor pedig különleges magyar ünnepségeket rendeznek a Vajdahunyadi Vár udvarán. Ezeket a magyar ünnepségeket a legkiválóbb magyar művészek tervezik és az ünnepségek éjfélig tartanak. Augusztus 25-én a kongresszus tagjaiból jelentkező csoportok három, illetve hatnapos tanulmányútakra és kirándulásokra indulnak a magyar fürdőhelyekre, az ország nevezetesebb, jellegzetesebb vidékeire, jelentősebb budapesti és vidéki ipari és mezőgazdasági és egyéb nagy és különleges üzemeink megtekintésére. Budapesten lesz az idei nemzetközi diákkongresszus A magyar diák-külügyi bizottság, amely a magyar diákság képviselője a nemzetközi diákszövetség szervezetében, a legutóbbi nemzetközi diákkongresszuson Yolland Artúr, egyetemi tanár kezdeményezésére elérte, hogy az idei 11-ik nemzetközi kongresszust a szövetség Budapesten tartja. A magyar diákság, amely az egész világ diákságát vendégül látja ez alkalommal a magyar fővárosban, felhasználja az alkalmat nemcsak nemzetközi befolyásának megerősítésére, hanem arra is, hogy nyilvánvalóvá tegye a világ jövendő vezetői előtt a trianoni béke feltételeinek lehetetlen és igazságtalan voltát. A kéthetes kongresszus idején atlétikai és repülőversenyek, kirándulások és mulatságok programja fogja tarkítani a komoly tanácskozásokat. Pályázat népszövetségi jelvényre A Népszövetségi Ligák Nemzetközi Uniója a Magyar Külügyi Társaság útján pályázatot hirdet oly jelvényre, amely alkalmas arra, hogy a hivatalos Nemzetek Szövetsége azt címer vagy zászló formájában állandóan használja. A pályázat részletes feltételei a következők: A nyertes pályamunkáknak megítélendő díjak: Első díj: 1000 holland forint, második díj: 500 holland forint, harmadik díj: 250 holland forint. A zsűri elnöke: M. Ch. van der Mandere, a Holland Társaság főtitkára. Tagjai: az Unió, német, angol, belga, francia, olasz, japán, svájci és amerikai csoportjainak főtitkárai vagy képviselői, valamint az Unió főtitkárságának egy képviselője. A zsűri tanácskozás céljából tagul bevehet egy vagy több címer és jelvényszakértőt. A pályamunkák beküldésének határideje: 1930. január 1. A pályázat feltételei: A szigorúan titkos pályázaton különbség nélkül valamennyi nemzet bármely tagja résztvehet. A pályázónak legkésőbb 1930 január l-ig kell az Unió főtitkárságához címezve (Brüsszel, 41, rue Juste Lipse) beküldeni 1. egy borítékot, amely a javasolt jelvénynek (zászló, címer, különféle szimbólumok stb.) színes vázlatos tervét tartalmazza. E vázlatos terven csupán a jeligét szabad feltüntetni, minden név, vagy célzás, amelyből a szerzőre következtetni lehet, mellőzendő. Minden tervhez legfeljebb 20 sornyi magyarázó szöveg mellékelhető, amellyel szerző a pályamunkájában rejlő gondolatot kifejtheti. E magyarázó szöveg angol, német, francia, olasz, spanyol, holland, latin, ido vagy eszperantó nyelven fogalmazható meg. 2. Beküldő ugyanekkor egy második, lezárt s a pályázó nevét és címét tartalmazó boríték, melyen a terven feltüntetett jeligén kívül, egyéb felírás nem lehet. A főtitkársághoz beérkezett pályamunka számot kap, amelyet a megfelelő zárt borítékra ugyancsak rávezetnek. A zárt borítékokat csak a három nyertes pályamunka megállapítása után, a zsűri jelenlétében bontják ki. A zsűri vagy Brüsszelben vagy Hágában fog, kevéssel a pályázat lejárta után, összeülni. A zsűri a kiválasztott egy vagy több jelvényt bemutatja és elfogadásra ajánlja a Nemzetek Szövetségének, mely elvben nem zárkózik el jelvény használatának a gondolata elől.