Magyar külpolitika, 1929 (10. évfolyam, 1-43. szám)

1929 / 18. szám - Franciaország legnagyobb protlémája. Idegenek vértelen honfoglalása

Magyar Külpolitika 18. szám nyol katholikusság már napokkal megelőzően nagy ünnepségekkel ül meg, amikor azonban az istentiszteleteken kívül idő marad természetesen a népmulatságokra is, beleértve az itt elmaradhatatlan bikaviadalokat, amelyeknél a sok ezernyi közönség valóságos extázisban ünnepli kedvenceit és fütyüli ki azt, akit gyűlöl. Vannak aztán az ünneplésnek nagyon kedves mozzanatai is, mikor pl. csinos lányok nemzeti viseletükben felülnek valamilyen egylovas bérkocsira (érdekes, hogy a célból, hogy színes kendőjük, az ú. n. mantüla, kellően érvényesüljön, a kocsi hátsó ülésének a felső peremére ülnek, mely nem lelhet ugyan kényelmes, de így legalább teljes parádéban mutogathatják magukat és a nőknél, ugyebár, ez nem közömbös), aztán énekelve járják be a várost. A székesegyház előtt az előestén nagy hangverseny van, a házakat fellobogózzák, a vendéglők és kávéházak egész éjjel nyitva vannak, temérdek ember jön el a vidékről, ki kocsin, ki ló-, ki meg öszvérháton, kinek hogyan telik. Láttam különben egy pompás öszvér négyesfogatot is, melynek a bakján egyenruhás kocsis és inas ült, benn a kocsiban pedig egy vidéki földesúrnak kinéző fiatal férfi a nejével. Szóval, láthattam hamisítatlan spanyol életet, de most már kíváncsi voltam magára a kiállításra is. Szevilla. A székesegyház A hely igen jól van megválasztva. A város egyik legszebb részén, a Mária Lujza parkban, valamint az ú. n. Delieias-kertben terül el, környezve a város pittoreszk részétől és átszelve egy csatorna által, amely a Quadalquivér vizével hűsíti a levegőt. A főépület Spanyolország pavillonja, amely félköralakú és több, mint kétszáz méter hosszú, területe pedig mintegy ötvenezer négyzetméter. Itt különösen az Amerika felfedezésével kapcsolatos kiállítás anyag ragadja meg a figyelmünket. Nem lehet meghatottság nélkül szemlélni pl. Kolumbus Kristóf hajónaplóját, melyet világfelfedező útján vezetett s mely Alba hercegnek, Spanyolország egyik legrégibb és legelőkelőbb főurának a tulajdona. (Ennek az Alba hercegnek különben megtekintettem, még az Unió ülésezése alatt, madridi palotáját is, melybe ritkán engednek be idegent. Nem nagy, de valóban főúri ottihon ez, a királyi palota közelében, pompás kertben. A termekben a legelőkelőbb mesterek festményei, a mennyezet minden szobában pompás fafaragás. Szembetűnő az egyik teremben III. Napóleonnak és tudvalevően spanyol származású nejének, Montijo Eugéniának, életnagyságú portréja, mely a szerencsétlen császárnét még szépsége teljességében mutatja be. De nem kevésbbé köti le érdeklődésünket a ihercegi kastély nagy vadászurának számos vadász-zsákmánya sem. Már amikor az előcsarnokba lépünk, szinte visszarettenünk egy hatalmas, kitömött jegesmedve láttára, melyet ő terített le, akárcsak azokat az elefántokat, amelyeknek a hatalmas agyarai szintén a 'hallt díszítik, épúgy, mint egy kitömött krokodilus.) A sevillai kiállítás spanyol pavillonjában tehát a Kolumbus-emlékek uralkodnak. Az említett hajónaplón kívül ott látjuk Katholikus Izabella királynő kiváltságlevelét, amelyet Kolumbusnak adott, nagy útja előtt, aztán ki van állítva a véres emlékű amerikai spanyol hódító, Pizarro kardja stb. Szemléltetően, plasztikumok által örökítették meg Kolumbus hajóraszállását, aztán az Óceán túlsó oldalán történt első szárazföldre lépését. Kár, hogy a pavillon még nincsen egészen beerndezve, sőt amint én láttam, még jó egy pár hét kell alhlhoz, amíg minden terme meg lesz telítve kiállítási anyaggal. Az elgondolás szép, de úgylátszik, itt is, mint hasonló alkalmakkor mindig, elkéstek. Megkapóak a pavillon orkádjai alatt elhelyezett szép mozaikok, amelyek az ország egy-egy jelentős helyét ábrázolják. Általában a mozaik-diszítés nagyon el van terjedve úgy itt, mint Portugáliában is és akárhányszor még igen szerény házak falait is szép mozaik-festmények diszítik. A kiállításnak valóban megkapó része az egyháztörténeti. A spanyol katholikus egyház mindig erős és hatalmas volt (jellemző pl., Ihogy a kereken 21 millió lakosú, tehát lélekszám szerint Nagy-Magyarországgal egyenlő országnak nem kevesebb, mint 9 érseksége és 53 püspöksége van) és ígv érthető, liogv az egyházi művészet is rendkívül fejlett. Maga a kiállítási anyag valóban meglepően gazdag és elrendezése is igen ügyes. Szebbnél szebb misemondó rúnák, arany és ezüst szentségtartók, drágakövekkel díszített templomi és oltári tárgyak, valamint kitűnő festmények egymást váltják fel és az emberi szem szinte ibekfárad ennyi pompa nézésébe. Hanem a szépművészeti pavillon is igen nivós. úgy a régebbi, nagy spanyol mesterek — Murillo, Velázquez, Goya — mint az újabbak is helyet talál-