Magyar külpolitika, 1929 (10. évfolyam, 1-43. szám)

1929 / 18. szám - A MacDonald kormány nehézségei Ujabb szénipari krizis fenyeget - A leszerelés kérdése elméletben és gyakorlatban - Az angol-orosz viszony - A Rajnaterület kiürítésének következményei

Július 6 A hatalmas orosz piacnak elvesztése azonban nagyon is éreztette hatását Anglia közgazdaságára, úgy, hogy mind a liberális, mind pedig a munkáspárt választási programmjában benne szerepelt a két állam között való normális gazdasági viszony helyreállításának a követelése, sőt konzervatív oldalról is hangoztatták annak a szükségességét. A kérdés előkészítése céljából tavasszal a legkiválóbb ipari és kereskedelmi szakértőkből álló bizottság is ment a helyszínére, hogy tanulmányozza a viszonyokat és tapasztalataik eredménye, hogy javasolják a tárgyalások megkezdését, bár az orosz gazdasági élet anynyira tönkre van téve, hogy az angol ipar csak akkor számithat termékeinek eredményes elhelyezésére, ha előzetesen nagyobb, legalább egy milliárd angol fontra (28 milliárd pengő) rúgó kölcsönnel segíti talpraállítani az orosz gazdasági életet. A közel jövőben diplomáciai delegációk fognak útrakelni Moszkva, illetve London felé. Más kérdés, várható-e a tárgyalásoknak eredményessége. Oroszországnak mindenekelőtt pénz kell, viszont az angol tőkéseknél egyáltalában nincs meg a hitelnyújtáshoz szükséges bizalom, sem pedig a MacDonald kormány részéről a hajlamosság, — tekintve, hogy egyszer már alaposan megégették a kezüket ebben a kérdésben, — hogy a hitelezők biztosítására kormánygaranciákat adjanak. Kölcsön nélkül pedig nincsen gazdasági kooperáció, s ez az újabb kudarc eggyel több fegyvert fog MacDonald elleneseinek a kezébe adni. Az európai külpolitikai helyzetre azonban a legnagyobb fontossága a Rajna-terület kiürítésének van. Ezt MacDonald és az itteni szocialisták nagy németbarátsága rövidesen dűlőre fogja vinni. Ha a franciák akadékoskodni fognak, úgy MacDonaldék egyszerűen ki fogják adni a parancsot az angol csapatok visszavonására. A németek politikáját és törekvéseit nagyon is elősegíti a németeknek néhány hónap óta csöndben, jól előkészített, tervszerű és eredményes propagandája az angol sajtóban. Természetesen Franciaország és különösen Lengyelország a legnagyobb aggodalommal figyelik ezeket a fejleményeket, mert előrelátható, hogy mihelyt Németország javára a nyugati határokon ilyen kedvező változások állnak be, felszabadult energiájával azonnal a keleti határok felé fog fordulni és a danzigi korridor kérdését, valamint a sziléziai kérdést igyekszik teljes energiával megoldani. Ezeket a körülményeket mind Lengyelország, mind pedig közvetve Franciaország számára még sokkal súlyosabbá teszi Németországnak fokozatosan erősödő befolyása a kisantant államokra, elsősorban Csehországra és az utolsó időkben Romániára. Angliában ezt ma még nem látják. Franciaország aggodalommal és félelemmel látja Németország nagy erősödését, a pángermán eszmének és a Drang nach Osten lehetőségeinek fokozatos megvalósulását, s a kisantant államoknak Franciaországra nézve mindinkább értéktelenné és bizonytalanabbá váló barátságát. Ez tette legutóbb BethJen útját könnyűvé Párisban és Magyarországnak most minden erejével folytatni kell ezt a politikát, hogy Franciaországban Magyarország és Lengyelország befolyását erősítsük a kisantant államokkal szemben. Ezt az irányzatot Olaszország is támogatni fogja, mert Németország megerősödése nagyban elősegíti a barátságos kiegyezést és közeledés lehetőségét Olasz ország és Franciaország között. FIGYELŐ Cseh türelmesség, magyar türelmesség — Mi lett Kincses Kolozsvárból — Az idegen elem — A svábmagyar testvériség — A szerb köztisztviselők formaruhát kapnak — Néha tanácsos újságot olvasni JELLEMZŐBBEN NEM ILLUSZTRÁLHATJUK A MAI HELYZETET, mint ha szembeállítunk két nem vitatható tényt. Az egyik a hidasnémeti határzár. A magyar állam hatóságai tettenérnek egy cseh kémet, letartóztatják, mire a cseh állam szolidaritást vállal a kémmel, és minden előzetes tárgyalás nélkül, anélkül, hogy bevárná az ügynek szabályszerű lefolytatását és kivizsgálását, retorzióval él: beszünteti a forgalmat a hidasnémeti állomáson Magyarország és Csehország között. Ez jellemzi a cseh türelmességét. A másik eset színhelye, mint azt az Eger című napilapban olvassuk, a nagy magyar Alföld kellős közepe. Füzesgyarmaton van egy 10.000 holdas uradalom, Blankenstein Pál gróf tulajdona, amelyen a jószágfelügyelőtőí kezdve a belső cselédségig valamennyi alkalmazott cseh, morva, legjobb esetben osztrák-német. És ezek az idegenek, ahelyett, hogy megbecsülnék azt a földet, amelynek kenyerüket köszönhetik s amelyen csak megtűrt elemek, állandó nyílt és szemérmetlen izgatást űzhettek magyar területen a magyarság, a nagylelkű vendéglátó magyar nemzet ellen, s csak amikor Krejci József uradalmi intéző, aki meghosszabbított cseh útlevéllel ül benn zsíros hivatalában, már kifejezetten nemzetgyalázást követ el, teszi folyamatba ellene a törvényes eljárást a szegedi ügyészség. Ez viszont a magyar türelmesség. KINCSES KOLOZSVÁRNAK HÍVTÁK Kolozsvár városát a magyar uralom alatt. Nemcsak szellemi kincsei voltak, hanem nagyterjedelmű földjei, erdei. Hogy mi lett belőle tíz évi román uralom alatt, mutatja az ottani lapoknak az a mostani híre, hogy a városi tanács kénytelen volt legsürgősebb kiadásainak rendezésére öt millió lei kölcsönt felvenni az Albina Banktól. A bank igazgatósága nem merte vállalni a kockázatot és rendkívüli közgyűlést hívott össze ebben az ügyben. A közgyűlés nagynehezen megszavazta a városnak a kért ötmillió leit, de ezt a 150.000 magyar pengőnyi összeget az igazgatóság csak úgy folyósította, ha a kölcsön összegért a város pénzügyi tanácsosa egyénileg vállal garanciát. • EGYIK BENESHEZ KÖZELÁLLÓ LAP, a Lidové Noviny megint Magyarországról vezércikkezik abból az alkalomból, hogy politikai viszonyunk Franciaországgal javulónak látszik. Ebből az alkalomból megállapítja Benes lapja, hogy Magyarország „teljesen idegen elem" a mai Európa fejlődésében és ha nem csatlakozik a volt monarchia területén keletkezett államokhoz, akkor elveszett. „Magyarország elveszti ma a békét, írja a Lidove Noviny, ahogyan elvesztette tíz évvel ezelőtt a háborút és ha jogilag nem is, de tényleg annál reménytelenebbül el fog tűnni, önmagán fogja demonstrálni, hogy vannak látszólagos életek, amelyek rosszabbak a halálnál. Vannak formák, amelyekben az organizmus megél, de senki