Magyar külpolitika, 1929 (10. évfolyam, 1-43. szám)
1929 / 17. szám - Pacifista külpolitika
• 7 * június 29 FIGYELŐ m A.zsia mozog E gész Európa saját tömérdek bajával van elfoglalva, azért nem tud idegen földrészekre figyelni, pedig Ázsiában igen komoly mozgalmak tünetei mutatkoznak. Kina a nemzeti egység helyreállítása óta is megmaradt tűzfészeknek, mert a szovjet ezt a területet választotta ki annak a bizonyos pontnak, ahol megvetheti emeltyűjét, mellyel a világot sarkából kifordíthatja. Már két hete egyre ellentmondó hírek érkeznek arról, hogy a szovjetcsapatok bevonultak Mandzsúriába. A szovjet cáfolja a hírt, Pekingből azonban egyre határozottabban állítják. Valószínűnek látszik, hogy Oroszország, mely pontosan követi külpolitikailag a cári uralom hagyományait, az év nagy részében befagyott és így használhatatlan északi tengerek helyett a Sárgatengerhez akar jutni, hogy szabad mozgást nyerjen az egész világon. Európa felé nagyon is kötve van keze, mert a Feketetengerbe éppen úgy beszorítható bármely percben, mint a finn öbölbe. De nemcsak a tenger szempontjából fontos neki, hogy Kínában megvesse lábát, hanem azért is, hogy a mandzsúriai területeket megszerezze, megelőzze Japánt s ha már nem is tudja megakadályozni abban, hogy ez az ázsiai kontinensen terjeszkedjék, legalább északabbra szorítsa. A szovjet terveire végzetes csapást mért azonban, ha igaz a legújabb hír, hogy Feng tábornok, az oroszok szövetségese 3,200.000 dollárért kiegyezett a nankingi kormánnyal és végleg elhagyja Kina területét. Kétségtelen, hogy ebben az esetben a szovjet is kénytelen lesz Mandzsúriából újra kivonulni, mert nem számíthat Feng támogatására, az egységes Kínával szemben pedig kockáztatott vállalkozás lenne a sárgatengeri expedíció. Bizonyos, hogy benne van a szovjet keze a mohamedán és hindu világ forrongásaiban is. Afganisztán oroszbarát királya, Amanullah ugyan elhagyta már nemcsak országát, hanem Ázsiát is és a királyságot még mindig egy analfabéta volt vízhordó és rabló bitorolja, Habibullah király néven, ennek uralma azonban a fanatikus papságra támaszkodván, az ázsiai mohamedán világban még veszélyesebb mozgalmat támaszt, mint amilyennel fenyegetett Amanullah európai reformpolitikája. Habibullah sikere megmozgatta a szovjeturalom alá került Bokhara elmenekült emirjét és ez betört régi országába és megkezdte a szabadságharcot a szovjet ellen. Bokharát most Tadzsigisztánnak hívják s a mohamedán mozgalom, az úgynevezett Baszmadzsi innét átcsapott Turkesztánra is, ahol az idén a sáskák elpusztították a főjövedelmi forrást, a gyapotültetvényeket, amit a mohamedán lakosság Isten büntetésének néz az istentelen bolseviki uralomért. Mohamedán papok és tanítók vezetésével most nyílt forradalomban áll ez a két ország. Indiában a mohamedánok és hinduk még mindig egymás ellen fecsérlik el erejüket és nem alkotnak közös frontot Anglia ellen, a szakszervezetekbe tömörült hindu munkásság mozgalma azonban az angol uralom ellen nemzeti és szociális alapon egyre jobban terjed és valószínűleg a MacDonald-kormány akcióképességét éppen úgy megköti, mint elődjéét. Amíg az indiai kérdést nem rendezik, Anglia csak félkézzel küzdhet Európában és az európai kérdések gyökeres rendezését így nem is lehet tőle várni. Megvan a szerb államegység — United Press of Europe — Bernard Shaw propagandája — A csehek otthon és idegenben — Mikor béke a béke? — Akik kicsiben kezdik — A horvát szabadság Szerbiában BOLDOGAN JELENTIK A SZERB ABSZOLUTIZMUS LAPJAI, hogy a királyné még ebben a hónapban újabb családi örömnek néz elébe és ez a harmadik gyermek szlovén nevet fog kapni, minthogy a trónörökös szerb, a második fiú meg horvát nevet kapott már. Végre megvan a délszláv egység. A 13 milliós délszláv államban akad egyetlen délszláv család, amely komolyan veszi a szerb-horvát-szlovén egységet és mindegyik néphez hozzá akar tartozni. Az államban van ugyan még öt-hat nagy nemzetiség teljes jogfosztottságban. Ezek azonban hihetőleg azért nem kapják meg jogaikat, mert akkor esetleg ők is igényt támasztanának egy-egy királyi gyermekre s ezzel dokumentálnák önálló létüket, melyet pedig oly gondosan rejteget a világ szeme elől a belgrádi kormányzat. CSEHORSZÁGNAK NAGYON SOK A PÉNZE, legalább is arra kell következtetnünk abból a hírből, hogy Benes vállalatot alakít United Press of Europe címen s ez már az ősszel megkezdi működését, hogy szoros összeköttetésben Európa liberális sajtójával, hirdesse a dunai konföderáció eszméjét cseh vezetéssel és rendszeresen tájékoztassa Európát a kisantant céljairól. Erre a célra Benes évi kétmillió cseh koronát folyósít a vállalatnak. A cseh vállalat elsősorban Németországra, Hollandiára, a Skandináv Államokra, Franciaországra és Angliára terjeszti ki működését. A tótok faluszámra veszik már a vándorbotot kezükbe és szóródnak szét szanaszét a világba, mert az áldásos cseh uralom alatt nem tudnak otthon maradni. A magyar uralom alatt alapított felvidéki gyárak kéményei már nem füstölnek, a bányák bejáratát felverte a gaz, a Vágót nem hasítják már a tutajok, a népnek adót kell fizetni, marhái, disznai, sőt aprójószága után is, ha ugyan maradt még valami állata, de Prágában annyi a közpénz, hogy Skandinávia és egyéb távoli ország sajtószolgálatát is Benes akarja ellátni ingyen és díjmentesen, sőt még fizet is érte, hogy Prágából irányított célzatos híreket leközöljék. Azt tudjuk, hogy Csehország az az állam, amely propagandából született meg és abból éli immár tizennegyedik esztendejét, de vájjon nem feltételezhetjük-e teljes joggal, hogy a világ előbb-utóbb mégis csak rájön arra, hogy az agyonreklámozott árú csak szemfényvesztés, az igazság meghamisítása, szóval — talmi árú? • A BOROTVANYELVŰ IR DRÁMAÍRÓ, Bernard Shaw, nagyszerű ötlettel beszéltet megint magáról. Raguzában nyaralt s a szerbek ezt az alkalmat ki akarták használni egy kis alapos propagandára. A zágrábi Stella filmvállalat az angol Continental-film részére felvételeket készít a délszláv állam területén mindenfelé, hogy angol propagandafilmmel > reklámozzák a délszláv államot. A felvételeket Raguzában kezdték meg és Shaw-t is felkérték, vétesse le