Magyar külpolitika, 1929 (10. évfolyam, 1-43. szám)

1929 / 16. szám - A Magyar Külügyi Társaság közgyűlése

Magyar Külpolitika 16 16. szám gálatára, amelyet esztendők sora óta mindenkor oda­adó hűséggel igyekeztem szolgálni. Kérem évi jelentésem szíves tudomásulvételét. A közgyűlés Eöttevényi jelentését nagy érdeklő­déssel hallgatta lés azt élénk éljenzéssel honorálta, s az elnök pedig a közgyűlés meleg köszönetének és a legteljesebb elismerésének adott kifejezést az ügyve­zető alelnök eredményes működéséért, buzgó és ki­tartó fáradozásaiért, amelyekkel az ismert szép ered­mények elérhetők voltak. Az elnök ezután felhívta a gazdasági igazgatót, hogy az elmúlt 1928. naptári évről szóló jelentését tegye meg, mire Klimes Károly igazgató bemutatja a zárszámadási jelentés kíséretében számadásait és kéri a közgyűlést, hogy a felelős számadók részére felmentést adjanak. A közgyűlés egyhangú határozata értelmében az elnök a számvizsgáló-bizottság jelen­tése alapján a kért felmentvényt megadja és Klimes Károly gazdasági igazgatónak a Társaság érdekében kifejtett buzgó és redményes működéséért elismerését és köszönetét fejezi ki. Egyúttal köszönetet mondott a Rüblein Eichárd miniszteri tanácsos elnökletével működő számvizsgáló-bizottságnak is, fáradságos munkásságáért. Ezek után a gazdasági igazgató előadja az 1929/30. költségvetési évre szóló költségvetési ja­vaslatát, amelyet a közgyűlés jóváhagyólag elfogadott és a kért felhatalmazást az ezzel kapcsolatos lépések megtételére megadja. Következett az elnöki tanács tagjai egyharmadrészének kisorsolása és ugyanazoknak az ügyvezető alelnök javaslatára újból az elnöki tanács tagjaivá való egyhangú megválasztása, míg az üresedésben lévő egy elnöki tanácsi tagsági helyre egyhangúlag gróf Zichy Ernő rendes tag választatott meg. Végül az indítványok során az ügyvezető alelnök javaslatára az igazgatóság által javaslatba hozott új, rendes és pártoló tagok választattak meg, illetőleg vétettek fel, mégpedig rendes tagokul: Hacker Ervin jogakadémiai tanár, Folba János tábori esperes, Szent Istvány Béla külügyminiszteri osztálytanácsos, Benes Zoltán miniszterelnökségi osztálytanácsos, Nyegre László ny. főispán, dr. Nagy Vilmos, a Cosu­lich Tengerhajózási Társaság magyarországi képvi­selője, Masirevich Fedor nyug. tábornok, Kosutány Ignác nyug. egyetemi tanár, míg pártoló tagokul: Boronkay Dénes ügyvéd, dr. Czenner Ernő, az IBUSz tisztviselője és dr. Mandl György ügyvédjelölt. Ezzel az elnök megköszönve a megjelentek szíves érdeklődését, a közgyűlést bezárta. Nem Kell külföldre menni! SZENT ISTVÁN ARTÉZI-FÜRDŐ ESZTERGOMBAN a legjobb üdülőhely. Strandfürdő, uszodák, gőz- és kádfürdők. Ásványvizvállalat gondos házikezelésben. Csúzos, köszvényes bajoknál, izzadmányoknál, görvé­lyes betegségeknél, idegbántalmaknál, hisztériánál, neuraszténiánál, gerincvelő bántalmaknál, vérszegény­ségnél és elgyöngülésnél a víz sikerrel használható külsőleg és belsőleg. A vasas, kénes, magnéziumos thermalvizet 323 méter mély artézi kút szolgáltatja. Összes medencéi naponként 200.000 hl. friss vízzel töl­tetnek. A 29 C. hőfokú víz kitűnő gyógyhatású gyenge gyermekeknél. — Redoutszerű szálló olvasóval, éttermek, tánc- és színháztermekkel, kerthelyiségekkel. — K. M. A. C. hivatalos szállóhely. Bérlő: Sörös Ede. Bútorozott magánlakások, valamint szállodai szobák elöjegyezhetők. Telefon: 107. sz. . Esztergomi Takarékpénztár r. t. mint a Szent István fürdőtelep tulajdonosa. KÖNYVESHÁZ A Háborús Felelősség Gazdag tartalommal, tízívnyi terjedelemben jelent meg a Háborús Felelősség április—júliusi kettős száma. Bevezető tanulmányként közli Gratz Gusztáv nagyértékű előadását a Külügyi Társaságban a Monarchia balkánpolitikájáról a világháború előtt. A tanulmány nagyrészt elsőrendű forrás­munka háborúelőtti külpolitikánk történetéhez. A második önálló tanulmány Krisztics Sándor egyetemi tanár angol munkájának első részlete, a világháború okairól, a kiadott forrásművek alapján. A harmadikban Horváth Jenő folytatja a háborús felelősség kérdéséről magyar nyelven írt tanul­mányát. A vegyes közlemények fölötte gazdag rovatában a főszerkesztő válaszol Szász Zsombornak a Magyar Szemlében megjelent cikkére Morley lord és Tisza István párhuzamáról. Radó Antal egykorú tervezetet közöl az 1848—60. olaszor­szági magyar légió történetének megírásáról, az eredeti, nagy­részt már elveszett akták alapján. Vitéz Nagy Iván folytatja az 1848-iki nemzetiségi törvény létrejöttének parlamenti kö­rülményeit. Bártfai Szabó László az 1815—67. magyar em­lékiratok bibliográfiáját adja. A legújabb kor történetére vo­natkozó 1928. évi tudományos bibliográfia után folytatólag közölve látjuk a szabadságharc magyarnyelvű diplomáciai levelezését, valamint Monti gróf, olasz ezredes leveleit a ma­gyar emigráció idejéből. A Külügyi Szemle júliusi számában, mely a szokott változatos tartalommal most hagyta el a sajtót, Gratz Gusztáv ny. külügyminiszter a Rajna balpartjának megszállásáról, Horváth Jenő egyetemi tanár Magyarország a Nemzetek Szövetségében címen, Szász Zsombor v. ország­gyűlési képviselő pedig a kisebbségi kérdésről értekezik. Lut­ter János egyetemi m. tanár a lateráni egyezményt, Hajnal Henrik ügyvéd pedig a Dunabizottság 10 éves működését is­merteti. Külön érdekessége e számnak Gabányi János tábor­noknak a katonai helyzetről szóló nagyértékű tanulmánya, melyben a statisztikai adatok megdöbbentő erejével mutat reá arra a lehetetlen állapotra, mely még mindig állig felfegyver­zett és teljesen fegyvertelen államokra osztja a kultúrnem­zeteket. A Szemle második fele ez alkalommal is a legutolsó év­negyed fontosabb külpolitikai és világgazdasági eseményeiről ad rendkívül részletes és áttekinthető tájékoztatót, míg a Nemzetek Szövetségének legutóbbi működéséről Weninger László jogakadémiai magántanár, a Nemzetközi Munkügyi Szervezetről Pap Dezső h. államtitkár, az Értelmi Együttmű­ködés párizsi Intézetéről Göllner Aladár, az intézetbe delegált magyar főtisztviselő, a Vegyesdöntőbíróságok működéséről Geöcze Bertalan ügyvéd, a Nemzetközi Uniók legutóbbi tevé­kenységéről Drucker György és Fiedler Sándor báró, a ki­sebbségi ügy újabb fejleményeiről vitéz Nagy Iván számol­nak be. Magyarország Nemzetközi Szerződéseit Danilovica Pál külügyminiszteri tanácsos állította össze. Évi előfizetési díj 20 P. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, Ország­háza, Magyar Külügyi Társaság. Magyar Statisztikai Szemle A Magyar Statisztikai Szemle gazdag tartalmú májusi száma >közli Szél Tivadarnak az elmebetegségekről, mint tö­megjelenségről szóló tanulmányát, Hajdrik Sándornak biztosí­tás-ügyünk helyzetéről írott ismertetését, Mozolovszky Sán­dor a lakóházépítkezésekről, Konkoly Thege Gyula a földbir­tokok jelzálogos terheiről, Meszlényi Emil a külkereskedelmi forgalomról, vitéz Guóthfalvy-Dorner Zoltán fabehozatalunk kérdéséről értekezik. Cikkeket közöl még a Szemle az 1928. évi termésről és annak értékéről, a világ rizstermeléséről. Közli Ausztria és Cseh-Szlovákia konzuli jelentéseit, valamint Norvégia és Svédország gazdasági adatait. LAPTULAJDONOS : MAGYAR KÜLÜGYI TÁRSASÁG Felelős kiadó : EÖTTEVÉNYI OLIVÉR Szervezési igazgatók: Ilenczíalvi SZÁSZ ÖDÖN és Nemesrétyi dr. SZÉKELY MIKLÓS Hellas Irodalmi, Nyomdai és Irodaszerkereskedelmi R.-T, Budapest, V., Sziget-u. 25. (Felelős: Kovács Mátyás igazgató.)

Next

/
Thumbnails
Contents