Magyar külpolitika, 1929 (10. évfolyam, 1-43. szám)

1929 / 16. szám - A Magyar Külügyi Társaság közgyűlése

Magyar Külpolitika 16. szám tal alapított és jelenleg is szerkesztett lap egy, könnyedebb zsánerben írt s a külpolitikai témákat népszerű modorban tárgyaló folyóirat az idén lépett tizedik évfolyamába, ami-kor díszes ünnepi számot adott ki közéletünk száimos kiválóságának a cikkével. A Magyar Külpolitika a mult hónapban hetilappá alakult át és minden alkalommal illusztrációkat is hoz s így remélhető, hogy elterjedtsége a nagyközönség körében fokról-fokra emelkedni fog. Másik folyóiratunk a Külügyi Szemle, amely már régebben fennállott, de amelynek a megjelenését anyagi nehézségek miatt néhány éven át szüneteltetni voltunk kénytelenek. Ez a folyóirat az idén januárban ismét megindult Horváth Jenő igazgató-társam fő- és Drncker György titkárunk felelős szerkesztésével, míg (Watz Gusztáv elnökletével és az én helyettességemmcl egy több tagból álló szerkesztőbizottság gondoskodik ez évente négyszer megjelenő folyóirat kellő alimentálásáról. Amíg a Magyar Külpolitika könnyebb modorban igyekszik a nagyközönséggel a külügyi kérdéseket megértetni, addig a Külügyi Szemle komoly tudományos cikkekikel szolgálja a külpolitika, a nemzetközi jog és a világgazdaság kérdéseit. Külföldi nyelven a lefolyt év alatt csak a „Justice for Hungary" című nagy munka terjesztéséről emlékszünk meg. amely eddig több, mint ezer példányban küldetett szét teljesen díjtalanul a külföld angolul beszélő fontos tényezőinek, politikusoknak, egyetemi tanároknak, közéleti férfiaknak, de azonkívül közkönyvtáraknak, egyetemeknek is. úgy hogy remélhető ennek a fontos munkának a külföld ielentős faktorai közt minél szélesebb körű elterjedése s így a Trianon okozta szerencsétlenségünk alapos megismerése is. Ehelyütt tehát az irodalmi tevékenység felemlításénél, kell leszögeznünk azt az örvendetes tényt is, •hogy vezető tagjaink s itt elsősorban elnökségünk tagjai közül sokan a iefolyt évben is részben külföldi, nagy konferenciákon tartott beszédeikkel és előadásaikkal, részben pedig nyugateurópai nyelveken megírt értekezéseikkel tették magukat a magyarság hálájára érdemesekké. Elnökünk, Apponyi Albert grófnak a genfi Nemzetek Szövetségénél való fényes szereplése, nemkülönben legutóbb Rómában tartott nagy\ A madridi arénában. A kisebbségek egyenlőtlen küzdelme a többséggel. (Bojinov, La Bulgarie) sikerű, olasznyelvű előadása közismert; elnökhelyettesünk, Bcrzeviczy Albert a mult ősszel Berliniben, az idén télen pedig Olaszországban aratott méltó elismerést mélyen szántó előadásaival; Pékár Gyula alelnökünk ugyancsak Olaszországban elmondott előadásai, valamint a Népszövetségi Ligák Unióján elhangzott felszólalásai által szerzett érdemeket; Lukács György alelnökünk az Interparlamentáris Unió berlini konferenciáján beszélt nagy hatással; Szterényi József bárónak Közgazdasági szakosztályunk elnökének, a magyar-román optánsper kibogozásánál jutott előkelő szerep; Gratz Gusztáv alelnökünk irodalmi és publicisztikai téren munkálkodott nagy hatással; Földes Béla nemzetközi munkaügyi szakosztálynak elnöke, a lefolyt évben is (a régihez méltó buzgalommal tevékenykedett a nyugateurópai szakirodalomban. Horváth Jenő igazgató angol tanulmányaival végzett komoly munkát; Nagy Emil alelnökünk élénk tollú hírlapi cikkeivel vált ki. Radisics Elemér igazgató, mint az Interparlamentáris Unió magyar csoportiánk főtitkára végzett figyelemre méltó külföldi tevékenységet; Póka-Pivny Béla igazgató pedig a Nemzetközi Parlamenti Kereskedelmi Konferencia tevékenységében. De itt kell megemlékeznünk arról is, hogy Társaságunk alaüító alelnökét, Paikert Alajost, a barcelonai világkiállításon a magyar pavillon mezőgazdasági csoportjának rendezésével bízták meg. Végül le kell szögeznünk azt is, hogy a közelmúltban franciául megjelent s a magyar civilizációt előkelő munkatársak tollából ismertető tanulmányok által a francia közönségnek szánt nagyobb munka munkatársai sorában Apponyi Albert gróf, Berzeviczy Albert, Gratz Gusztáv, Lukács György, Eöttevényi Olivér és Horváth Jenő is szerepelnek. A Külügyi Társaság — mint a Népszövetségi Ligák Nemzetközi Uniójának tagegyesülete — a lefolyt évben is élénk részt vett ennek a Brüsszel székhellyel működő és befolyásban s jelentőségben folyton erősbödő nemzetközi szervezetnek a munkájában. Itthon a brüsszeli főtitkárság által előkészített témáknak külön üléseken való alapos megbeszélésével és megfelelő határozatok hozásával, a külföldön pedig az Unió által rendezett konferenciákon való aktív közreműködéssel s nem egyszer irányító befolyással igyekezett Társaságunk hivatásának e téren is megfelelni. Mult évi közgyűlésünk óta folyt le ennek az Uniónak a nagygyűlése a mult nyáron Hágában, azután bizottsági ülései Prágában és Brüszszelben, végül az idei nagygyűlése Madridban. Mindé helyeken Társaságunk delegációját nagy körültekintéssel és odaadással Pékár Gyula vezette, míg a delegáció tagjai a különféle konferenciákon Paikert Alajos, Zichy Ernő gróf, Vermes Béla, Póka-Pivny Béla, Kirchknopf Ernő, Kokas Lajos és én voltunk. Örömmel jelentem, hogy a Külügyi Társaság égisze alatt rendezett és Kunfalvi Rezső gimnáziumi igazgató által vezetett angol nyelvi tanfolyam a lefolyt évben az érdeklődőknek minden számítást meghaladó részvételével, több, mint ezer hallgatóval működött és a tanfolyam jelentőségét eléggé illusztrálja az, hogy megnyitó ünnepélyén — amikor az avató beszédet Lukács György alelnökünk mondta — úgy Nagybritánnia, mint az fi'szakamerikai Egyesült Államok budapesti követei is megjelentek és beszédet mondtak. Kedves ünnepségünk volt a mult év decemberében, amikor Apponyi Albert gróf elnökünk felavató beszédével lelepleztük itt, a tanácstermünkben, Rothermere lord arckévét, amelyet két, Amerikában élő honfitársnőnk, Hellebranth Ilona és Berta festőművésznők készítettek s ajándékoztak Társaságunknak. A lelkes magyarbarát lord meleghangú levélben köszönte meg az őt ért megtiszteltetést. Ugyancsak meg kell említenünk azt az újabb akciónkat is, amelynek a célja, hogy a körünkbe érkező előkelő idegenek közül mindenkit lehetőleg olyan magyar társasággal ismertessünk meg, amelv hozzá, illetve érdeklődési köréhez legközelebb áll. Ezért levelet intéztünk nagyobb kaszinóinkhoz, kérve, hogy ilyen alkalmakkor nyissák meg termeiket vendégeink