Magyar külpolitika, 1929 (10. évfolyam, 1-43. szám)

1929 / 1. szám - Görög vendégeink a magyar reviziós mozgalom jelentőségéről

Magyar Külpolitika 14 /. szám saságban: „Nyugateurópa tíz évvel a békekötés után" címmel. Az előadást a Külügyi Társaság külpolitikai szakosztálya rendezte s az ülésen — melyen Eöttevényi Olivér ügyvezető alelnök elnökölt — rendkívül nagyszámú, előkelő közönség jelent meg, mely a Társaság tanácstermét zsúfolásig megtöltötte. A jelen voltak közül a következők neveit sikerült feljegyeznünk: Kratochwil Károly és Breit József altáboraagyok, Ambrózy^ Gyula kabinetirodai tanácsos, Tomcsányi Móric egyetemi tanár, Dormándy Géza, Moysek László, Szepessy Sándor, Sötér Elek tábornokok, Móricz Károly jogakadémiai tanár, Morvay Győző nyűg. tankerületi főigazgató, Németh Béla kormányfőtanácsos, Msgr. Folba János, Póka-Pivny Béla és Radisics Elemér, a Külügyi Társaság igazatói, gróf Zichy Ernő földbirtokos, Schopf Tivadar M. F. T. R. főfelügyelő, Gyalokay Jenő ezredes, Weitner Béla főtanácsos, Lipovniczky Pál mérnök, valamint igen sok törzstiszt és szép számú hölgyközönség. A megjelenteket az elnök üdvözölve, röviden rámutatott arra, hogy a téma, amelyet az előadó választott, minden, a külpolitika és a külgazdaság kérdései iránt érdeklődő egyén őszinte érdeklődésére tarthat számot, annál inkább, mert a felolvasó a lefolyt évben beutazta Nyugateurópát és így mindenütt közvetlen észleletből szerezte értékes tapasztalatait. Az előadás eszmemenete a következő volt: Nyugateurópa tíz évvel a világháború után A tíz év előtti világégést nem lehet múló epizódnak tekinteni. A világ képe néhány év alatt teljesen megváltozott. A háború előtt az európai nagyhatalmak és velük a fehér faj a világ hegemóniájával dicsekedhettek. A háború után ez a hegemónia erősen megingott és talán leáldozóban van. Egy évtizeddel ezelőtt a világgazdasági túlsúly Európában volt. 1914-ben Amerika még Európának tartozott, míg most az európai piac több, mint 10 milliárd dollárral tartozik az Újvilágnak. A háború előtt a világ-, de különösen az európai politika kiegyensúlyozott volt, ma Angliának Amerika és Japán nagyobb konkurrenciát csinálnak a világhatalmi elhelyezkedésben, mint azt egykor Németország tehette. Európa pedig balkanizálva van, mely Balkán felett Franciaország törekszik a hegemóniára. A balkanizáló folyamat az osztrákmagyar monarchia szétdarabolásával indult meg. Ez a monarchia szükséges volt, de mivel már elpusztították, az egyetlen állam, mely volt hivatását egymaga is átvehetné, Magyarország, szintén szétdaraboltatok. Az előadó ezután áttért az egyes országokra, jellemezte a gazdasági és társadalmi helyLetét Ausztriában, mely általában a vergődés benyomását teszi. A sok munkanélküli tükrözi vissza azt a nyomort, amely ma Ausztria létkűzdelmét jelképezi. Más a helyzet Németországban, bár ez a hatalmas birodalom is nehéz bajokkal küzd. Az egyes tartományok és államok egymástól teljesen eltérő jelleggel birnak. Az élet általában lüktető benyomást kelt, semmi tekintetben sem érzi az ember, hogy egy levert országban van, melyet legyőzői megsemmisíteni akartak. A nagyvárosok ma is önálló kultúrgócpontok benyomását keltik. A forgalom oly élénk, hogy már-már túlszárnyal Párizsén. Különösen áll ez Hamburgra és Berlinre. Berlinben a méretek minden tekintetben szinte megdöbbentőek. Nagy Berlin a világon kiterjedésben a legnagyobb, lakosság tekintetében pedig harmadik helyen áll. Az élet teljesen amerikai. A német közlekedési viszonyok példásak. Külön felemlítendő a német kereskedelmi hajózás óriási fellendülése 10 év óta. Feltűnő jelenség, hogy Németország valamenynyi pártja és társadalmi osztálya egyetért abban „megfeszített erővel dolgozni, hogy az igazságtalan békediktátum rákényszerített jármából minél előbb kiszabaduljanak." Németországot ma csak a gazdasági kérdések érdeklik. Eleget akarnak tenni a "Békeszerződésből kifolyó követelményeknek, megértést keresnek a franciákkal, különösen a német nehéz ipar a közvetitő e téren. A nagy munka ellenére, megemlítendő mégis az óriási munkanélküliség. Fel:mlítendő az ipari koncentráció, melynek célja, hogy elérjék a lehető legolcsóbb maximális termélést. Hogy Németország milyen rövid idő alatt támadt fel ismét, annak legjobb bizonyitéka, hogy a nehézipara ma a világ második helyén áll. Csak Amerika termel többet, mint Németország. Előadó felhívja a figyelmet a kapcsolatra, mely Németország és spanyol Délamerika közt áll fenn. Németországban spanyolnyelvű lapok jelennek meg, nagy a kivitel IX'lamerikába. A délamerikai államoknak a jövőben talán nagyobb szerepük is lesz Európa gazdasági életében. Mint ahogy máma az Északamerikai Egyesült Államok iparukkal és pénzükkel próbálják Európát kezükbe keríteni, úgy a délamerikai spanyol-portugál államok mezőgazdasági téren fogják ugyanazt megkísérelni. Angliában e téren egy bizonyos idegesség tapasztalható, mert félnek, hogy a délamerikai államok veszedelmes vetélytársai lesznek az angol dominiumok exportjának. Előadó azután élénk színekkel vázolja Anglia társadalmi, szociális helyzetét. Majd kifejti, hogy nézete szerint a győztes háború eredménye Angliára válságos, haszonnal járt csak Amerikának, aki a világ gazdasági elhelyezkedésében első helyre jutott, ezzel pedig az angol világbirodalom lassú felőrlésére törekszik. A rossz konjunktúra következtében nagy a szegénység és munkanélküliség, A szerző aztán vázolja a dominiumok helyzetét az anyaországgal szemben. A nagy háború megvalósította a franciák régi álmát, ők ma korlátlanul gyakorolják a hegemóniát Európa felett. Franciaországma két célt követ, az egyik a germán megerősödés megakadályozása, a másik oly hatalmi csoportosulás létrehozása, mely neki Európa hatalmai felett a felsöbbséget biztosítja. A francia ipar szintén nagyon nehéz helyzetben van, általános a depresszió. Olaszországban feltűnő a rend és fegyelem. Az olaszok a jelenlegi diktatúrában csak nyertek. A lira stabilizálása folytán az élet ugyan megdrágult, de egy bizonyos általános jólét mindenütt tapasztalható és mindenütt komoly, céltudatos munka folyik. Különösen az egyes nehéz ipari ágaknak sikerült a világpiacon megvetni a lábát. Az előadáshoz többen szóltak hozzá: Kratochwil Károly, Ambrózy Gyula, gróf Zichy Ernő, Lipovniczky Pál és Folba János, különféle szempontokból adva a témához értékes adatokat. A felolvasó-ülést az elnök meleg, elismerő szavai zárták be. Magyar-japán Társaság alakult Japánban Magyarország japán barátai az elmúlt hónapban megalakították a budapesti Magyar-Nippon Társaság testvéregyesületét, a Japán-Magyar Társaságot. Ennek a társaságnak a célja a két nép közötti gazdasági és kulturális kapcsolatok erősítésén kívül a magyar irodalom, művészet propagálása Japánban A Társaság megalapítója Tanakadate Hidesho ja-