Magyar külpolitika, 1929 (10. évfolyam, 1-43. szám)

1929 / 14. szám - Magyar kisebbségi politika

POLITIKAI, KÖZGAZDASÁGI, IDEGENFORGALMI ÉS UTAZÁSI KÉPES HETILAP TARTALOM: A MAGYAR KÜLÜQ^I TÁRSASÁG ELNÖK : APPONYI ALBERT GRÓF ELNÖKHELYETTES : BERZEVICZY ALBERT. TÁRSELNÖKÖK: ANDRÁSSY GYULA GRÓF. POPOVITS SÁNDOR. SERÉDI JUSZTINIÁN. TELEKI PÁL GRÓF. WLASSICS GYULA BÁRÓ. ALELNÖKÖK : EÖTTEVÉNYI OLIVÉR (ÜGYVEZETŐ). GRATZ GUSZTÁV, LUKÁCS GYÖRGY. NAGY EMIL. PAIKERT ALAJOS ÉS PÉKÁR GYULA INTERPARLAMENTÁRIS UNIÓ ELNÖK : BERZEVICZY ALBERT ALELNÖKÖK: LUKÁCS GYÖRGY. NAGY EMIL ÉS PÉKÁR GYULA. FŐTITKÁR: RADISICS ELEMÉR ÉS A MAGYAR REVÍZIÓS LIGA ELNÖK .• HERCZEG FERENC ÜGYVEZETŐ ALELNÖK: ECKHARDT TIBOR. ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ : FALL ENDRE HIVATALOS LAPJA SZERKESZTŐBIZOTTSÁG, ELNÖK : EÖTTEVÉNYI OLIVÉR. TAGOK : ALBRECHT FERENC. FALL ENDRE. HORVÁTH JENÖ. LUTTER JÁNOS. ZICHY ERNŐ GRÓF FELELŐS SZERKESZTŐ : RADISICS ELEMÉR SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL, V.. PARLAMENT XI. TELEFON. AUT. 130-18 ELŐFIZETÉSI ÁRAK : NEGYEDÉVRE : 12 P FÉLÉVRE : 22 P EGÉSZ ÉVRE : 40 P GAZDASÁGI IGAZGATÓ : KLIMES KÁROLY X. ÉVFOLYAM + 14. SZÁM + 1929 JÚNIUS 8 Albrecht Ferenc: Magyar kisebbségi politika 1 A képviselőház külügyi vitája U Vásárhelyi István dr.: A német jóvátétel végleges rendezése U A magyar )iiunkásság revíziós megmozdulásának mérlege 6 Figyelő] , ... ... ... , 7 I'óka-Pivny Béla: A Népszövetségi Ligák madridi ülésezése 9 Az angol választás 11 A romániai konkordátum 12 Jukabffy Elemér: Emlékezéseim Tisza István grófról 13 Rovatok - lh Magyar kisebbségi politika Irta = ALBRECHT FERENC A

miniszterelnöki tárca költségvetésénél érdekes vita folyt a hazai kisebbségekkel szemben követendő politikáról. Bethlen István gróf igen helyesen mutatott reá arra az alapbeli összefüggésre, mely a revizió és a helyes kisebbségi politika között fennáll, örömmel hangsúlyozta, hogy a magyar közvélemény más nemzetiségi, ma már kisebbségi politikát kíván követni, mint a múltban. Bleyer Jakab, a német kisebbség vezére, pedig helyesen mutatott reá arra, hogy a Dunavölgyében azé az államé a jövő, mely a kisebbségi kérdést legkielégítöbben tudja idejekorán megoldani s ezáltal a legnagyobb vonzóerőt fogja gyakorolni. Ez a vita a magyar jövendő sorsdöntő kérdését érintette 3 a magyar közvélemény örvendetes véleményátalakulásáról tesz tanúbizonyságot. Nem azért, mintha ez a közvélemény vagy kormányzat valaha is egy olyan nemzetiségi politikára gondolt volna, mint amilyent az utódállamok a magyarokkal szemben ma követnek, hanem csak annyiban — s ez volt a tévedése — szívesen hallgatott egy ártatlan soviniszta frazeológiára, mely megihlette képzeletét, mely alkalmas volt arra, hogy ellenünk felhasználtassák, de a kérdés megoldását a szándékolt irányban egyáltalán nem biztosította. Ezért van az, hogy az elmúlt magyar nemzetiségi politika kritikájában és helytelenítésében a magyar közvélemény egyetért. Két álláspont van a kritikában, az egyik, amely sokalta, a másik, amely keveselte azt, ami nemzetiségi politikánkban történt. Szorosan vett kormányzati intézkedés a nemzetiségi kérdés£gy példány ára f 9>