Magyar külpolitika, 1929 (10. évfolyam, 1-43. szám)

1929 / 13. szám - A Népszövetség Főtitkársága és a meghamisított kisebbségi kérdés

Magyar Külpolitika • 10 • 13. szám mint titkos kulcsa a római légiók útrendszerének s ami ezzel egyet jelent, kulcsa annak, miképpen tudták a rómaiak óriási világbirodalmukat, a mai technikai felkészültség nélkül biztosan kormányozni és ellenőrizni. Erről a problémáról nemrég maga Mussolini tartott előadást s így annál nagyobb feltűnést és lelkesedést keltett Rómában Lattyák Sándor korszakos jelentőségű tudományos felfedezése. A harmadik állomás, Madrid, már egészen más világot jelentett. Madridban ülésezett a Népszövetségi Ligák Uniójának idei közgyűlése s Pékár Gyula Eöttevényi Olivérrel, Paykert Alajossal és Póka Pivny Bélával egyetemben a magyar csoportot képviselte a világ nemzeteinek ezen a népes összejövetelén. Ez a nemzetközi összejövetel ezúttal a latin nemzetek összefogásának a jegyében jött össze, összefogtak az északi germán nemzetek mindinkább növekvő szupremáciája ellen s annak az az egymillió délamerikainak a megjelenése, akit az idén a spanyol kiállításokra várnak, szinte tüntető felvonulásnak tekinthető, amellyel a délamerikai államok akarnak felelni Északamerika a Monroe doktrína leplébe burkolt imperialisztikus törekvéseire. Kifejezésre jutott ez a Népszövetségi Ligák Uniójának kongresszusán is, amikor Sivori (Argentína) nyílt rohamot intézett az Egyesült Államok ellen, tiltakozván az ellen, hogy állandóan egész Amerika képviseletében kíván fellépni. Látva a déliek előtörését, az északi államok is nagyobb számban vonultak fel. Az angolokat, Sir Róbert Cecillel élükön, 26 tagú delegáció képviselte, a franciák csoportja, közöttük De Jouvenel — 18 főnyi volt. A propaganda és nevelésügyi bizottságban Pékár Gyula, az eddigi elnök, tekintve, hogy ideje letelt és most az olasz nemzet következett sorban, alelnök lett s ebben a minőségben teljes erejét a magyar ügy szolgálatának szentelte. A legnagyobb feltűnést és sikert a közgyűlés plénuma előtt elmondott nagy beszédével aratta, amelyben a tízéves forduló alkalmából szózattal fordult a kisebbségek ügyében a nagyvilághoz. Tíz év teljesen elegendő annak a megállapítására, valamely intézmény megfelel-e kitűzött céljainak és rendeltetésének vagy sem. Sajnos az elmúlt tíz év a Nemzetek Szövetségének a kisebbségek ügyében követett rendszerének teljes csődjét bizonyítja. — Nagy bámulója — úgymond Pékár — a Nemzetek Szövetségének, amelynek nagy fényoldalai vannak, de vannak nagy árnyoldalai is. Ilyen árnyoldala a kisebbségi kérdés, ebben a kérdésben levizsgázott a Nemzetek Szövetsége, éppen ezért Bovet-vel és Mme Backer-rel szemben elkövetkezettnek mondotta az időt arra, hogy ezt a problémát a ködös elmélet és színes frázisok világából lehozzuk a keserű igazság véres talajára. Beszéde során rámutatott valamennyi hibára és mulasztásra, felállítva egyúttal követeléseinket a jövőt illetően. Közben a magyar csoport, egy a kisebbségi kérdés mai állását ismertető, mintaszerűen összeállított tájékoztatót osztatott szét a delegátusok közöt. A kongresszus részletes munkálataira alkalmilag visszatérünk. A reánk kényszerített harcban kemény elszántsággal, hittel és bizalommal, de megfelelő önuralommal és türelemmel kell kivárnunk az idők teljességének elkövétkezését. A lelkek hitének és bölcs önuralmának ápolása és jentartása a Magyar Külügyi Társaságnak és hivatalos orgánumának, a „Magyar Külpolitiká"'-nak egyik legszebb és legnehezebb — bár gyakran háládatlan — feladata. Együttes hivatásuk még azoknak az ismereteknek a népszerűsítése is, amelyek nélkül sem a való helyzet tárgyilagos elbírálása, sem pedig az ellenséges propaganda ellen való helyes védekezés nem képzelhető el. A Magyar Külügyi Társaságnak és a „Magyar Külpolitika" kettős feladatuk teljesítésében önzetlen munkatársaikkal együtt mindenkor számíthatnak a magyar társadalom megértő hálájára és elismerésére. BETHLEN ISTVÁN GRÓF A. Népszövetség Főtitkársága és a meghamisított kisebbségi kérdés Irta i WASMER JÁNOS báró K

özismert, hogy a Népszövetség a kisebbségi jogvédelem eljárási szabályainak módosítása végett bizottságot küldött ki és ez a bizottság konkrét indítványokat kért a Népszövetség minden tagállamától. Ennek megfelelően a főtitkárságra az a feladat hárult, hogy a tagállamoknak a szükséges tájékoztatást megadja és e célból rendszeresen összegyűjtve közzétegye mindazt, ami az eljárási mód eddigi status quo-jával összefügg, pl. viták jegyzőkönyveit, elfogadott határozatokat, hivatalos jelentéseket, stb. Most, hogy közeledik a Nemzetek Szövetségének madridi ülésszaka, amelynek programmpontján szerepel a kisebbségi probléma is, nem érdektelen megvizsgálni, miképen tett eleget ennek a feladatának a főtitkárság. A tájékoztató két füzetben jelent meg. Az első a kisebbségi jogvédelem anyagi szabályozását tartalmazza. (Protéction des Minorités, Recueil des stipulations contenues dans les différents Instruments internationaux actuellement en vigueur.), vagyis azt a 17 úgynevezett kisebbségi szerződést, amelyet a nagyhatalmak az egyes államokkal kötöttek 1920 február 13-ától (lengyel szerződés) 1924 szeptember 26-ig (gcirög és török szerződés). A második füzet a cím szerint (Protéction des Minorités de langue, de race ou de religion var la Société des Nations. Résolutions et extraits -.. relatifs á la procédure á suivre dans les questions de protéction des minorités) a kisebbségi jogvédelem alaki jogszabályozását tartalmazza vagyis mindazt, ami összefüggésben van az eljárási szabályokkal. A dolog ugy lenne rendjén, ha ez a második füzet mindazt tartalmazná, ami a kisebbségi védelem eljárási jogához tartozik, tekintettel arra, hogy az első füzet az anyagi jognak van szentelve. De ez nem elég. Kellene, hogy ez a második füzet csakis azt tartalmazza, ami az eljárási joghoz tartozik. Ha a Titkárságnak intenciója, hogy a tagoknak a kisebbségi kérdés politikai