Magyar külpolitika, 1929 (10. évfolyam, 1-43. szám)

1929 / 12. szám - A német kisebbségi indítvány

Magyar Külpolitika 1612. szám jobban előkészített és termékenyebb talajt, mint azt, amelyet a közlekedés nyújt. Ebben a fejlődésben bízva, Magyarország a háború után következő évek legnagyobb befektetéseit a közlekedésügy terén valósította meg. Egyebek között Budapest közelében nagy kereskedelmi és ipari kikötőt épített, amely a Vaskapu hajózható útjának kimélyítése után a tengerről a Dunán feljövő 2500—3000 tonnás teljes megterhelésű (a parti hajózást ellátó) tengeri hajók befogadására alkalmas. A magyar főváros a közápeurópai raj na—dunai és a feketetengeri tengerhajózási forgalom találkozópontja, úgyszólván a nagy hajózási forgalom végpontja és ezért arra hivatott, hogy átrakodó állomás szerepét töltse be. De az átrakodó-forgalom megvalósításához nemcsak nagy kikötő kell, hanem megfelelő forgalom is. A dunai hajóforgalom azonban ma még pangásban van, emelkedése nem egyetlen kormány jóakaratától, vagy egyetlen állam intézkedéseitől függ. A parti államok egyes kormányainak különálló erőfeszítései csak múló sikereket érhetnek el, amíg helyre nem áll a szomszédállamok és a hajózási társaságok harmonikus együttműködése, amely egyedül hozhat tartós javulást. De még a szomszédos országok megegyezése sem elegendő. Mert a Rajnától a Visztuláig, az Északi tengertől a Fekete tengerig terjedő folyamvidékeket szoros kapcsolat köti össze. A Dunának a középeurópai közlekedési rendszerben elfoglalt helyzete a Közép-Európa folyamvidékeit összekötő egységes víziútrendszer megteremtésétől függ. Ma még a középeurópai államok közlekedési tervei különállóan alakulnak, gyakran párhuzamosan, gyakran ellentétes értelemben folyik a munka. Az egész középeurópai belhajózási forgalomra alapvető fontosságú kérdéseket az egyes folyamvidékeken belül eltérő szempontokból fogják fel és az egyes érdekeltek elszigetelt munkássága az erők szétforgácsolására vezet. Sajnálattal kell megállapítani, hogy az egyes államok munkaprogrammjai között nincs elegendő megegyezés, nincs elegendő kölcsönös kapcsolat. Van-e természetesebb dolog, minthogy az egymással határos közgazdaságok a nagyobb gazdasági terület előnyeinek kihasználása céljából egyesüljenek. Ha azonban ennek az egyesülésnek (hivatalos formák között való) megvalósítására várnánk, még sok víz folynék le folyóinkon és csatornáinkon. Ezért kell előbb a társadalmi tényezők, a belvízi hajózás szakembereinek, hajóépítőknek és hajótulajdonosoknak egymás között a kölcsönös megértést keresni. A háború előtt volt egy ilyen szervezet: a német-osztrák-magyar-svájci ^belhajózási szövetség, amely Közép-Európa megváltozott struktúrája következtében kénytelen volt, működését beszüntetni. Ezt a szövetséget..kellene Közép-Európa megváltozott politikai és gazdasági struktúrájának megfelelően új életre; kelteni. A jövő hónapban érdemes működésének hatvanéves ünnepét megülő „Zentralverein für deutsche Binnenschiffahrt" az a tekintélyes testület, mely á középeurópai államok valamennyi érdekeltjének egy egyesületbe tömörítésére a kezdeményező lépéseket megtehetné és a mi mai konferenciánk tehetne ilyen értelmű indítványt a Zentralverein-nél. A középeurópai hajózási utak kérdéseiről egy közös szerv keretében rendezett értekezletek tartása a gazdasági közeledéshez vezető lépést jelentő kultúrmunka volna. A folyamok a népek összekötésére és nem szétválasztására vannak teremtve. A folyamok árja és összekötő csatornáik legyenek segítségünkre abban, hogy lebontsuk a mesterséges akadályokat, amelyeket a népek egymás között emeltek. Reméljük, hogy a kölcsönös megértésnek ez a szelleme lesz a vezércsü.lag, mely munkánk felett fog lebegni. Ilyen kölcsönös megértéshez a genius toci megvan a mi városunkban. Földrajzi fekvése, Középeurópa legnagyobb folyama mellett elfoglalt helyzete predesztinálják erre a munkára. A Duna völgye Európa közepe és Budapest a Duna völgyének közepén fekszik. Ha Európa négy legszélsőbb pontját, az Északi fokot, a Déli Cap-Matapan-nal, a portugáliai St.-Vincent fokot európai Oroszország legkeletibb pontjával összekötjük, a két vonal metszőpontja a magyar főváros közvetlen közelében van. Magvarország büszkén vallja magát Európa szívének. Ezelőtt vidáman dobogó szív, ma sebzett vérző szív, de a mai is meleg szív, mely hagyományos vendégszeretetéből mit sem vesztett. Ebből a meleg vendégszerető szívből üdvözlöm Önöket és kérek áldást munkájukra. A konferencia Hantos Elemér dr. ny. államtitkár előterjesztésére elfogadta a •következő határozati javaslatot: A konferencia egyhangúlag magáévá teszi azt a felfogást, hogy a középeurópai gazdasági helyzet javulását az államok és népek közötti megértés jelentékenyen előmozdítaná. A konferencia ily megértést különösen az államközi forgalom területén tartja kívánatosnak és lehetségesnek. A közlekedési eszközök közül a víziútak azok, amelyeknek elsősorban van olyan szerepük, ami a népeket természetszerűleg egymáshoz közelebb hozza. Hogy e feladat megoldható legyen, az egész középeurópai belhaiózásra nézve alapvető jelentőségű kérdések közös tanácskozásokon, közös szempontok figyelembevételével volnának megoldhatók. E célból kívánatos volna, hogy mindenekelőtt magánérdekeltek (hajóépítő, kikötőigazgatóságok, raktárak, evezőszövetségek stb. bevonásával) egy társadalmi szervezetet létesítenének, amely Középeurópa változott gazdasági struktúrájának megfelelően, valamennvi középeurópai, a dunai hajózásban közvetlenül érdekelt állam érdekeltjeit egy szövetségbe tömörítené. _ A konferencia elhatározza, hogy ezt a iavaslatot hasonló szervezetekkel való egyetértésben megvalósítja. A konferencia megelégedéssel vesz tudomást a dunai forgalomban mindinkább előrehaladó racionalizálási törekv°sekről, amelyeket több hajózási vállalat együttműködése már bevezetett. A konferenciának az a véleménye, hogy minden egyes dunai állam a dunai forgalom emelésére sokat tehet, ele még inkább egy víziúthálózat kiépítése, amelv a Rajna, a Wéser, az Elba, az Odera és a Visztula folyókat egymással és a Dunával összekötné, mozdítaná elő a középeurópai államok gazdasági vonatkozásainak fellendítését. A konferencia éppen azért valamennyi, eléje terjesztett tervet örömmel vesz, amelyek Középeurópa víziúthálózatának kiépítését, illetőleg megjavítását célozzák. A konferencia elhatározza, hogy az eléje terjesztett referátumokat, valamint a tárgyalások lefolyását nyilvánosságra hozza és szélesebb körökben terjeszti. LAPTULAJDONOS : MAGYAR KÜLÜGYI TÁRSASÁG Felelős kiadó : EÖTTEVÉNYI OLIVÉR Szervezési igazgatók: Ilenczfalvi SZÁSZ ÖDÖN és Neme^rétyi dr. SZÉKELY MIKLÓS Hellas Irodalmi, Nyomdai és Irodaszerkereskedelmi K.-T. Budapest, V., Sziget-u. 25. (Felelős: Kovács Mátyás igazgató.)