Magyar külpolitika, 1929 (10. évfolyam, 1-43. szám)

1929 / 12. szám - Az orosz szovjet elnökének külpolitikai expozéja

Magyar Külpolitika hogy a hármas albizottság minden tagja egyúttal a tanácsnak is tagja, tehát egyidejűen számos más, az ő szempontjukból talán fontosabb problémával kell foglalkozniok, azonfelül az albizottság tárgyalásai rendszerint időben is összeesnek a tanács tanácskozásaival. Mindenekelőtt egy állandó kisebbségi bizottság létesítésére volna tehát szükség. Figyelmeztet Hevessy arra is, mily szép munkát végez a Nemzetek Szövetsége a közgazdasági és pénzügyi téren, holott e feladatok elvégzésére a békeszerződések voltaképpen alig is kötelezik, míg ellenben a kisebbségekkel szemben igenis határozott kötelezettségeket állapítanak meg a békeszerződések és még sem látunk eredményt. A kiváló munkaerőkkel rendelkező genfi főtitkárság nem hibás a mai helyzetben, a baj ott van, hogy a Nemzetek Szövetségénél minden hatalom a tanács 14 tagjának a kezébe van letéve. E tagok sorában a külügyminiszterek nem alkalmasak ennek a feladatnak az elvégzésére, mert munkával túl vannak halmozva, és szövetségesek szerzésével, vagy éppen háborús intézkedésekkel bármikor paralizálhatják a Nemzetek Szövetségének a munkáját, viszont a diplomatáknál egyfelől a hivatásuk előírta, másfelől a Nemzetek Szövetségének kebelén belül megoldásukra bízott érdek és feladat között kifejezett imkompatibilitás van. Ezért külön erre a célra kinevezett tárcanélküli miniszterekre óhajtaná bízni Hevéssy a Nemzetek Szövetsége vezetésének a feladatát, oly miniszterekre, akiknek súlya előreláthatóan vetekedni fog a külügyminiszterekével. Végül erélyes szavakkal mutat reá Hevessy arra, hogy a Nemzetek Szövetségének eszméje egyenes ellentétben van a szövetsegesi'politikaval. Két urat nem lehet szolgálni egyszerre — úgymond — es az a N emzetek Szövetsége, amely nem a jog, méltányosság és erkölcs- szabályaihoz igazodik, hanem ameiy a problémákat a szövetségesi politika érdekei szerint ítéli meg, nem igazi NemzeteK Szövetsége. Nem szabad, hogy megismétlődhessék az az eset, amelynek fültanuja volt, amikor a tanácsnak egy tagja azt mondotta : — A szóbanforgó nemzetnek igaza van, de mit csináljak, amikor a másik nemzet a szövetségesem. A szövetségesi politika megszűnése lehetővé tenne annak a nagy nemzetnek a Nemzetek Szövetségének munkájában való részvételét,-amely nemzet nélkül nem teljes a Nemzetek Szövetsége. És meg kell szüntetni a mai állapotot, amikor a tanács tagjai részben túl vannak halmozva más természetű munkával, részben eredeti megbízatásukkal inkompatibilis munkakörben tevékenyKednek, amikor a tagok egy része állandóan fegyverkezik, a másik fegyvertelenül követeli eredménytelenül jogait és amikor a tagok nem egyenlőjogúak, hanem szövetségek szerint csoportosulnak. Hevessy Pál nagy és komoly sikert aratott előadásával. Munkáját a Nemzetközi Diplomáciai Akadémián tudomásunk szerint,- a legközelebbi hónapok egyikében Berzeviczy Albert fogja folytatni. (r.e.) Az orosz szovjet elnökének külpolitikai expozéja A

z általában csak orosz szovjetnek nevezett szocialista tanácsköztársaságok szövetsége május 20-án ült össze újabb szovjet-kongresszusra. A formális megalakulás után Rykqv, a Népbiztosok Tanácsának elnöke kedden hosszabb külpolitikai expozét tartott, melyben a szovjet szempontjából megvilágította a Tanácsköztársaságok szövetségének minden egyes külföldi állammal való viszonyát. Az expozé, mely körülbelül éppen olyan üres, mint a polgári államok külügyminisztereinek expozéi szoktak lenni, a félhivatalos TASS-Iroda jelentése szerint a következőket tartalmazza: Elsőnek — mondotta Rykov — Németország értette meg annak szükségét, hogy szélesebb körre terjessze ki Szovjetoroszországgal való gazdasági kapcsolatait. Szovjetoroszország és Németország között a gazdasági viszony kölcsönös előnyökön nyugszik és kétségkívül kedvező fejlődésnek néz elébe ;i jövőben. Szovjetoroszország a jelen pillanatban különös figyelemmel kíséri a német hatóságok ál'ásfoglalását a fehérgárdistákkal szemben, akik hamis okmányokat gyártottak Berlinben a szovjet befeketítésére. Az Angliával való viszonyról, szólva, Rykov megemlítette az angol delegáció oroszországi útját. Baldwin, angol miniszterelnök — folytatta tovább — legutóbbi nyilatkozataiban igyekezett kimutatni, hogy a Szovjetoroszországgal való kereskedelmi kapcsolatok visszaállítása hátrányokkal jár Angliára. Rykov különösnek mondotta Baldwinnak ezt az állítását. A konzervatív pártvezérek — mondotta Rykov — két éven keresztül mindig azt mondották, hogy lehetséges kifejleszteni a kereskedelmi kapcsolatot Szovjetoroszországgal a normális politikai viszony helyreállítása nélkül és sohasem vonták kétségbe a Szovjetoroszországgal való kereskedelmi viszony előnyeit. Az Egyesült-Államok és Szovjetoroszország között a kereskedelmi viszony a legutóbbi két évben rendszeres fejlődést mutat. Számos amerikai mérnök és vezető ember dolgozik Szovjetoroszországban, de a kapcsolat szélesebbkörű és tartósabb kifejlesztésének útját állja a normális viszony hiánya. Franciaországgal szemben a helyzet ma ugyanaz, mint volt akkor, amikor Rakovski 1927ben elutazott Franciaországból. A francia kormány nem válaszolt Rakovskinak arra a javaslatára, hogy rendezzék az adósságok és hitelek kérdését; nem válaszolt a szovjetkormánynak arra a javaslatára sem, hogy kössenek egymással támadást kizáró szerződést. Olaszországgal a kereskedelmi viszony normálisan alakult. Hozzátette azonban, hogy Olaszország ratifikálta a párisi jegyzőkönyvet, amely „Romániának Besszarábiára vonatkozó állítólagos jogáról" szól. Lengyelországról és a Balti államokról a következőket mondotta Rykov: A moszkvai jegyzőkönyv üres nyilatkozat marad és nem valósul' meg a gyakorlatban, ha nem kí-