Magyar külpolitika, 1929 (10. évfolyam, 1-43. szám)

1929 / 12. szám - Az ezeréves Bulgária

Magyar Külpolitika 4 12. szám a házasságtörést, a luxust, a részegeskedést. Tejen él szesz helyett, a parasztságnak bútora sincsen, hanem csak néhány gyékény és a falba vert szegek alkotják egész bútorzatát. Igen vallásos, de vallása tele van régi ősvallási hagyományokkal. Vitéz, a szabadság fanatikusa, de türelmes az uralma alatt élő idegenekkel szemben. Félmillió török, Bulgária lakosságának közel 12%-a szabadon gyakorolhatja vallását, használhatja nyelvét és végezheti iskoláit olyan állami iskolákban, amelyeket tiszta török tannyelvvel tart fenn a bolgár kormány. Közel 900 hitközségüknek majdnem teljes autonómiája van és saját iskolai képviselőtestületeik irányítják az államtól fenntartott török iskolákat. 4417 pap 2300 templomban látja el az istentiszteletet a törököknél, 1633 elemi és 31 középiskola, valamint egy teológiai és egy tanítóképzőintézet terjeszti a török kultúrát a bolgár állam költségvetési fedezetével. Ezekhez a törökökhöz is eljutottak Musztafa Kemál refóraijának hírei, s bár papjaik konzervatívok, az ifjabb nemzedék már keresztülvitte a klérussal szemben, hogy latin betűs török folyóiratok jelennek meg több bolgár városban, köztük a Csicsek (Virág) című női lap is. A bolgár közoktatásügyi miniszter a török lakosság kérésére, már elrendelte, hogy az új iskolai évben , fakultatív legyen a latin betűk tanítása, 1930 január 1-től pedig kötelező. . 4 Ugyanilyen szabadságban élnek örmények és oláhok is a kis Bulgáriában, katholikusok, protestánsok, baptisták, a görögkeletiek és mohamedánok nagy tömegei mellett. Sőt élnek itt pravoszláv törökök és mohamedán bolgárok is. Az ezeréves fennállását ünneplő Bulgária fél évszázad alatt modern kultúrát teremtett magának és olyan példát mutatott a népjog, á nemzeti és vallási türelem terén még középkori esz-, mevilágban élő szomszédainak, melyet azok még meg sem tudnak érteni, nemhogy követnék. Etédi. Egy kozteszóláskoz A

bukaresti szenátus most tárgyalja Costachescu közoktatásügyi miniszter törvényjavaslatát az érettségi vizsgálat reformjáról. A hírhedt Anghelescu-fé\e érettségi törvény kisebbségellenes intézkedéseit ugyan nem sokat bánja a Maniu-kormány sem, vannak azonban az Anghelescu törvénynek általános pedagógiai szempontból js» olyan képtelen rendelkezései, hogy legalább ezeken változtatni hajlandó. A törvényjavaslat vitájában felszólalt a magyar párt nevében Sándor József szenátor is, amikor többek közt arról beszélt, hogy a magyar uralom alatt a magyar kormány anyagilag segélyezte a román iskolákat, Hosszú Gyula szamosujvári gör. kath. püspök belekiáltott, hogy „nem igaz"!" Hosszú Gyufe fiatal ember ugyan, de egy-két évig már a világháború előtt itthon lelkészkedett és a világháború folyamán iugosi püspök is lett, így hát módjában lehetett hivatalból is tudni, nemcsak magát a tényt, hogy a magyar állam segélyezi a román felekezeti intézeteket, hanem még ennek a segélyezésnek számszerű összegét is kötelessége lenne tudni. Hosszú püspök ur emlékezetének felfrissítésére e helyen ajánljuk figyelmébe Ghibu Onisifor dr. jelenlegi kolozsvári egyetemi tanárnak, a háború előtt az erdélyi gör. keleti konzisztórium tanfelügyelőjének, 1915-ben Bukarestben kiadott két könyvét. Ghibu ekkor, mint katonaszökevény tartózkodott Bukarestben, nem lehet tehát azzal gyanúsítani,, hogy Magyarországnak akart propagandát csinálni, amikor számszerű adatokat is közöl könyvében a hazai román iskolák magyar államsegélyére vonatkozólag. Egyik könyvének címe: „Viata si organizatia bisericeasea si scolara in Transilvania si Ungaria", a másiké „Scoala romaneasca din Transilvania si Ungaria". Az első könyvben részletesen és számszerű adatokkal világítja meg mindkét román egyház 1913 és 1914-beli helyzetét, lélekszámát, szervezetét, intézményeit, vagyonát és minden egyéb olyan adatot, melyet szerzője szükségesnek látott Románia közvéleményének is tudomására hozni, annak bebizonyítására, milyen román kultúrélet folyik a szomszédállamban. Ezek közt az adatok közt van az is, hogy a gör. keleti rornán ' egyháznak 1536 román tannyelvű iskolája van? 1780 tanítóval. Az iskolákat az egyházközségek tartják fenn, a konzisztóriumok csak iskolai építkezésekre és ritkábban tanítóik fizetéskiegészítésére adnak, „különben a parókhiák tartják fenn a népiskolákat, legtöbbjének államsegélye is van a fizetés fedezésére. Ez a segély mind a három egyházkerületben kb. másfél millió korona (46. lap)". Az,egyház fentart még: egy teljes főgimnáziumot, egv alsófokú reáliskolát, egy felsőkei'eskedelmi iskolát és egy ötosztályú gimnáziumot. A brassói főgimnázium és reáliskola tanárai fizetéskiegészítés címén 21 ezer korona segélyt élveznek a magyar államtól" (47. 1.). A gör. kath. egyház iskoláiról a 77. lapon számol be Ghibu. A gör. kath, egyház fentart 1146 iskolát, 1120 tanítóval (sokhelyt a pap tanít), továbbá fentartja a balázsfalvi és belényesi főgimnáziumokat, két polgári leányiskolát, három tanítóképzőt, két tanítónőképzőt és négy szemináriumot. A 1Ö2. laptól kezdve a magyarországi közoktatási szervezetet tárgyalja Ghibu, ebben kimondja, hogy az állam a más tényezők által fentartott iskolákat is segélyezi, hogy a felekezetek csak egyszerűen bejelentik az óvodanyitást, mégcsak engedélyt sem kell hozzá kérni, hogy az állam a felekezeti óvodáknak is ad államsegélyt és ilyet tizenegyet tart fenn a román gör. keleti egyház. A 118., 120. lapon a felekezeti és községi iskolák tanítóinak fizetését tárgyalva ezt írja :r„ A "fizetésekről az iskolafentartó gondoskodik. Ez, ha nem tudja az egész fizetést biztosítani, segélyt kér az állanitól. Az állam segélyezi a községi, felekezeti és magániskolákat, ha ezek igazolják szegénységüket és ha at iskolahelyiség és a tanító megfelel az állami követelményeknek. Ha az állam valamelyik Iskolának 200 koronánál nagyobb segélyt ad évenként, a tanító megerősítése a miniszter jóváhagyásától függ. Az