Magyar külpolitika, 1929 (10. évfolyam, 1-43. szám)

1929 / 12. szám

POLITIKAI, KÖZGAZDASÁGI, IDEGENFORGALMI ÉS UTAZÁSI KÉPES HETILAP TARTALOM: Oldal A MAGYAR KÜLÜGYI TÁRSASÁG ELNÖK : APPONYI ALBERT GRÓF ELNÖKHELYETTES i BERZEVICZY ALBERT. TÁRSELNÖKÖK: ANDRÁSSY GYULA GRÓF. POPOVITS SÁNDOR. SERÉDI JUSZTINIÁN. TELEKI PÁL GRÓF. WLASSICS GYULA BÁRÓ. ALELNÖKÖK : EÖTTEVÉNYI OLIVÉR (ÜGYVEZETŐ). GRATZ GUSZTÁV. LUKÁCS GYÖRGY. NAGY EMIL. PAIKERT ALAJOS ÉS PÉKÁR GYULA AZ INTERPARLAMENTÁRIS UNIÓ ELNÖK : BERZEVICZY ALBERT ALELNÖKÖK : LUKÁCS GYÖRGY. NAGY EMIL ÉS PÉKÁR GYULA. FŐTITKÁR: RADISICS ELEMÉR ÉS A MAGYAR REVÍZIÓS LIGA ELNÖK : HERCZEG FERENC ÜGYVEZETŐ ALELNÖK : ECKHARDT TIBOR. ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ : FALL ENDRE HIVATALOS LAPJA SZERKESZTŐBIZOTTSÁG • ELNÖK : EÖTTEVÉNYI OLIVÉR. TAGOK : ALBRECHT FERENC. FALL ENDRE. HORVÁTH JENŐ. LUTTER JÁNOS. ZICHY ERNŐ GRÓF FELELŐS SZERKESZTŐ: RADISICS ELEMÉR SZERKESZTŐSÉGÉS KIADÓHIVATAL: V.. PARLAMENT XI. TELEFON: AUT. 130-18 ELŐFIZETÉSI ÁRAK : NEGYEDÉVRE : 12 P - FÉLÉVRE : 22 P EGÉSZ ÉVRE : 40 P GAZDASÁGI IGAZGATÓ: KLIMES KÁROLY X. ÉVFOLYAM + 12. SZÁM + 1929 MÁJUS 25 Zaleski Az ezeréves Bulgária Egy közbeszóláshoz F igyelő Benes pártalakító kísérlete Hevessy Pál előadása a párisi Nemzetközi Diplomáciai Akadémián Az orosz szovjet elnökének külpolitikai expozéja A fegyveres világ Csekey István: A finn-híd problémája A kisantant konferencia Amit eltanulhatunk a románoktól Hantos Elemér: A középeurópai viziforgalmi konferencia ZALESKI I

degen államok külügyminiszterei nem valami túlságos gyakran látogatják Budapestet. Most aztán egyszerre két külügyminiszteri látogatást is hozott 1929 tavasza. Itt volt néhány napig Grandi. Mussolini jobbkeze s röviddel az ő távozása után május 20-án a magyar fővárosba érkezett Zaleski Ágoston, a lengyel köztársaság nagytekintélyű külügyminisztere. A másfélszázados szétszakításból új állami életre ébredt Lengyelország egyébként is az első állam, mely hivatalos megbízottat küldött Budapestre. Még akkor nem is volt Lengyelország, csak a Lengyel Nemzeti Főbizottság, mely a világháború kitörésekor megalakulva, a lengyel érdekek védelmére és propagálására rögtön megbízottat küldött Budapestre. A világháború egész folyamán állandó programmpontként követelte a magyar társadalom Lengyelország viszszaállítását, mint ahogy a magyar országgyűlések mindig tiltakoztak Lengyelország több ízben végrehajtott felosztása ellen és az időnként kitört lengyel szabadságharcok Magyarországban találtak mindig legnagyobb visszhangra. Apponyi Albert gróf és Andrássy Gyula gróf már a gorlicei győzelem előtt hangoztatta a lengyel nemzet felszabadításának eszméjét s a gorlicei győzelem után a magyar vármegyék egymásután feliratokban követelték az országgyűléstől a lengyel függetlenség visszaállítását. Az az önként jövő meleg és belső fogadtatás, mellyel Budapest népe köszöntötte hétfőn este megérkező lengyel külügyminisztert, hangosan szóló tanúsága ennek a magyar nép minden rétegében ezer év óta hagyományos lengyelrokonszenvnek és lengyel-barátságnak. A rokonszenvnek ez a £gy példány ára 1 3>