Magyar külpolitika, 1929 (10. évfolyam, 1-43. szám)

1929 / 10. szám - Palazzo Falcomén. A magyar gondolat új székháza Rómában. (R. Accademia d'Ungheria in Roma)

1929 Május II /\ Palazzo Falcomén A magyar gondolat új székháza Rómában (R. Accademia d'Ungheria in Roma) A

Tiberis partján, a Palazzo Farnese mögött, szemben az új olasz Akadémia épületével, a Farnesinával és a Giannieolo friss zöldjével, emelkedik a magyar tudományosság, kultúra és művészet új külföldi várának székháza: a Palazzo Falconieri, mely Klebelsberg gróf kultuszminiszter igen szerencsés vétele útján jutott a magyar állam birtokába. Ez a palota Róma egyik legszebb épülete. Egyik homlokzata a csendes, arisztokratikus via Giuliára, Róma régi korzójára, a másik pedig a Borromindtől épített gyönyörű nyitott loggiájával a Tiberisre néz. Eredetileg a Falconieri család tulajdona volt, majd később, Medici del Vascello őrgrófók tulajdonába került. A via-giuliai homlokzatot valószínűleg még a XVI-ik században építették, abban az időben, amikor a nagy reneszánsz pápa, II. Gyula akaratára, Róma e jellegzetes utcáját vágták, hogy azon azután a nagy patrícius családok sietve fölépítsék palotáikat. A díszesebb tiberisi homlokzat a XVII. századiban nyerte mai kiképzését és a barokk építészet legigazibb mesterének, a legmerészebb megoldásokat a legfinomabb harmóniával egyeztető Borromininek mesterműve. A magyar állam igen olcsón jutott e jókarban lévő, pompás palota birtokába, amely immár méltó hajléka a római magyar Akadémiának s őrhelye a magyar kultúrának a világműveltség e metropolisában. Nem luxus ez a palota, mert egy művelt nemzetnek a kultúra sohasem lehet luxus, s mert feleannyiért vette a magyar kormány, mint amennyibe egy egyszerűbb, sablonos új ház emelése került volna. De nem luxus azért sem, mert a többi külföldi nemzeteik római kultúrpalotái, Akadémiái is hasonló történelmi palotákban foglalnak helyet. Ez a stílusuk, s ebbe kellett az új Magyar Akadémiának is beleilleszkednie, minden más gyakorlati és gazdasági okot nem tekintve. A magyar kultúra, tudomány, irodalom és művészet örökké hálás lehet jelenlegi kultuszminiszterünknek a Római Magyar Akadémia alapításának gondolatáért és a Palazzo Falconieri megvételének szerencsés tényéért. Valóban széles horizontra emelkedő kultúrpolitikai tett volt. Az új Akadémia négy osztályból áll. Az Egyházi Tudományos Osztályon tíz katolikus pap műveli az Egyház Székhelyén, az e nemben legkiválóbb pápai intézetekben az egyházi tudományokat: a bibliai, egyháztörténelmi, keresztény régészeti és művészeti, liturgikus és liturgiái zenei tanulmányokat. A történelmi alosztály tagjai fiatal történettudósok és műtörténészek, akik a gazdag római levéltárakban, múzeumokban és műemlékeken búvárkodnak és építik fel annak a szoros és termékeny történeti és kultúrális kapcsolatnak az emlékezetét, amelyben Magyarország történetének legboldogabb korszakaiban a nyugati kultúra bölcsőjével, Itáliával állott. Az új Római Magyar Intézet ezen szakosztálya, Fraknói VáLmos nagy nevét viseli s voltaiképpen folytatása a tudós és mecénás főpap által alapított s a háború után megnyílt Római Magyar Történeti Intézetnek. Ez a beolvadó intézet a háború óta Berzeviczy Albert akadémiai elnök tudásának, presztízsének és bölcseségének irányításával, szinte Inspirációjával működött igen szép eredménnyel, s egyik megindítója és nem csekély mértékben részese volt a most nemes gyümölcsöket érlelő olasz-magyar barátságnak. Számra legnépesebb, jelentőségre is egyik legfontosabb osztálya, az építészek, szobrászok és festőik, iparművészek és zenészek részére alakított művészeti osztály, a voltaképpeni Akadémia. A magyar művészi kultúra sokat vár tőle. Eleven pezsgéséből hiányzott ez a tényező, amely fokozza a művészi ízlés kialakulását és- kiegyensúlyozza túlzó modern törekvések és kísérletek veszedelmeit. Az új magyar művészet egyik korszakában sem volt erre annyi szükség, mint ma, a magyar ízlés válságának idejében. Az Akadémia most lenn dolgozó első művészösztöndíjasait szerencsésen válogatták meg. A legizmosabb fiatal magyar tehetségek kerültek az Örök Városiba s működésük már eddig is azt a reményt kelti, hogy a római Magyar Akadémia új fejezetet nyit a magyar művészet történetében, s hogy Rómának München, Páris és Nagybánya mellett emlékezetes vezető szerepe jut majd az új magyar művészetben. A művészek részére tizennyolc műterem áll rendelkezésre, amelyek A Palazzo Falconieri, a római Magyar Akadémia székháza.