Magyar külpolitika, 1929 (10. évfolyam, 1-43. szám)

1929 / 9. szám - A kisebbségi probléma angol demokrata megvilágításban

Magyar Külpolitika 169. szám A nagyszámú előkelő közönség soraiban — mely mindvégig rendkívül figyelemmel hallgatta az illusztris előadó mélyenszántó, új adatokat feltáró tanulmányát — megjelentek a többi között: Berzeviczy Albert, Lukács György, Csekonics Iván gróf, Samarjay Lajos, Karafiáth Jenő, Eöttevényi Olivér és a Külügyi Társaság igazgatóságának több tagja, Suhay Imre, vitéz Raics Károly, Kratochwill Károly, Soós Károly, Szahlender Béla, Rapaich Rikárd, Jármay Elemér, Márffy Mantuano Rezső, Ambrózy Gyula, Schmertzing Egon báró, Balogh Elemér, Niamessny Mihály, Gündisch Guidó, Moritz Péter, vitéz Zsákó Gyula, Csóka Lajos, Sömjén László, Páris László, Prokopy Imre, Bárczy Emil, Koháry Endre és még többen mások. Eöttevényi Olivér az Athéni Kereskedelmi Kamara levelező tag ja Görögország egyik legelső közigazgatási intézménye, az Athéni Kereskedelmi Kamara Eöttevényi Olivér dr.-t levelező tagjává választotta s erről Anastassiades volt miniszter, a Kamara elnöke, Eöttevényit rendkívül meleghangú levélben értesítette. Lukács György előadása a békerevizióról Lukács György ny. miniszter szombaton délután a Revíziós Liga kérésére előadott a revízióról és a kisebbségi kérdésről a régi képviselőházban. A kisebbségi szerződésekben az a lényeges, — mondotta, — hogy a kisebbségi kérdés a nemzetközi jog alkotórészévé vált. A kisebbségi jogok nagyon kis tartalmúak. Akármilyen hiányosak is a szerződések, kisebbségünk mégis boldog lenne, ha legalább ezeket tartanák be az utódállamok. A szövetségnek kettős a hivatása a kisebbségek jogainak oltalmazásában. Egyfelől ellenőrizni az utódallamokat, megtartják-e az elvállalt kötelezettségeket, másfelől, hogy az egyes kisebbségi panaszokat az igazság jegyében bírálja el. Szükséges, hogy létesítsenek szakértőkből állandó kisebbségi bizottságot a nemzetek szövetségének keretében, amelynek állandó feladata a kisebbségi kérdésekkel foglalkozni. Másik követelésünk, hogy a nemzetek szövetségének tanácsa módot nyújtson arra nézve, hogy az állandó nemzetközi bíróság is foglalkozhasson a kisebbségek ügyeivel. KÖZGAZDASÁG írta: KUN PÁL Anglia 1928. évi külkereskedelmi mérlege jelentékeny aktív szaldóval zárult. A kereskedelmi minisztérium kimutatásából a következő érdekes számadatokat említjük meg: az Angliába bevitt árúk összértéke 1254.9 millió font sterling az Angliából kivitt áruk összértéke 895.4 millió font sterling. A külkereskedelmi mérleg tehát látszólag 359.5 millió font sterlinggel passzív. Anglia külkereskedelmének megítélésénél számításba kell azonban venni a láthatatlan kivitelt is, mint amilyen a hajózási viteldíj, külföldi piacokon placiro'zott angol tőkék kamatai, jutalékok stb., melyeket hivatalosan körülbelül 508 millió font sterlingre becsülnek. Az angol külkereskedelmi mérleg tehát végeredményben 148.5 millió font sterlinggel volt az elmúlt évben aktív. A Nemzeti Bank április 23-iki kimutatása szerint a bankjegyforgalom 12 millió pengővel növekedett, ami nézetünk szerint azzal magyarázható, hogy a bankok az április 24-én életbelépett kamatlábemelés előtt igyekeztek olcsó pénzt szerezni, csak ezzel tudjuk elfogadható magyarázatát adni a különben semmivel sem indokolt emelkedésnek. A váltóbenyujtások összege 11.6 millió pengővel haladta meg az esedékes váltók összegét. Az állami zsirószámlákra 8.2 ijúllió pengő befizetés történt, az egyéb zsirószámlák egyenlege azonban 1.6 millió pengővel csökkent. Az „Egyéb követelések" 8.2 millió pengővel csökkentek, az „Egyéb tartozások" 1.2 millió pengővel emelkedtek. A kamatlábemelés következményei teljes egészükben még nem tekinthetők át, de kétségtelen, hogy az amúgyis drága Hitel még további drágulása súlyosan fogja érinteni gazdasági életünk minden tényezőjét. Magyarországon jelenleg fél százalékkal magasabb a hivatalos bankkamatláb, mint Németországban és Ausztriában és egy megjelent félhivatalos magyarázat szerint a Magyar Nemzeti Bank 8%-os kamatlábának éppen az a rendeltetése, hogy a külföldi tőke szemében az elhelyezkedést illetően helyzeti előnyt szerezzen. Kérdés azonban, hogy ez a nemzetközi pénzpiacon szerzett előny felér-e a kamatlábemelés által itthon előidézett belső gazdasági nehézségekkel? Erre a kérdésre feleletet majd az élet ad. Románia adósága 1928 végén 739 millió dollárra rúgott, amelyből 625 millió, tehát az összadósságnak körülbelül 85%-a külföldi tartozás. Ha a 739 milliót elosztjuk az ország lakosságának számával, kiderül, hogy minden lélekre 42 dollár adósság jut. Egy úgynevezett „győzőállamnál". LAPTULAJDONOS : MAGYAR KÜLÜGYI TÁRSASÁG FeUlőa kiadó : EÖTTEVÉNYI OLIVÉR Budapesti Vásár 1929. május 4—13-ig A magyar ipar bemutatója 200 szakma, Vizifo rgalmiDu nakikötöElektromosságiMotorjármii- • Textil- és Rádió-csoportok 50 -os utazási kedvezmény! Részletes felvilágosítás és vásárigazolvány kapható BUDAPESTEK: a VÁSÁUMRODÁ\AC. V., Alkotmány-utca 8 szám. (A vásárigazolvány ára 3 pengő 20 fin.) Az ország első faiskolája INCH?ARI Ifffii ffOÍI) fik T Budapesti irodája 111 $4* St< Szállít mindenféle gyümölcsfát, rózsát, díszfát, díszcserjét, évelővirágot, szőlővesszőt stb., stb. (2010) Nagy, képes, oktató árjegyzéket ingyen küld Szervezési igazgatók: Ilenczfalvi SZÁSZ ÖDÖN és Ne mesrétyi dr. SZÉKELY MIKLÓS Hellas Irodalmi, Nyomdai és Irodaszerkereskedelmi R.-T. Budapest, V., Sziget-u. 25. (Felelős: Kovács Mátyás igazgató.)