Magyar külpolitika, 1929 (10. évfolyam, 1-43. szám)

1929 / 8. szám - Tallózás az idegenforgalom mezején

Április 16 KÖNYVESHÁZ Ciorogariu R. Román: Zile Traite (Átélt Napok) A román uralom, mihelyt berendezkedni kezdett Erdélyben, rögtön felállított két új görög keleti püspökséget: a nagyváradit és a kolozsvárit. A nagyváradi élére megválasztották Ciorogariu Román archimendritát, a magyarországi román nemzetiségi törekvések egyik legismertebb harcosát, aki a magyar uralom utolsó negyedszázada alatt három ízben volt püspökjelölt. Ciorogariu most 528 lapos vaskos kötetben adta ki naplójegyzetei alapján ezt a könyvet, melynek első részében a világháború kitörésétől a Nagyvárad megszállásáig (1919 éprilis 20.) terjedő időket ismerteti, a második részben a román uralom első nyolc évéről számol be rövid áttekintésben, a további 2:50 lapon pedig szemelvényeket közöl különböző román lapokban megjelent háborúalatti és azóta írt cikkeiből. Mint előszavában írja, eredetileg közölni akart minden írásos dokumentumot a magyar uralom alatt kifejtett évtizedes küzdelméről, melyet különösen a Tribuna napilapban vívott harminc éven keresztül. Tervét azonban nem valósíthatta meg, mert a román szenátusban történt ismeretes pokolgépes merénylet alkalmával jobbkeze összeroncsolódott. A nagyterjedelmű könyv tele van értékes kortörténeti, részben eddig nem publikált adatokkal. Ismerteti a magyarországi román nemzeti komité tizes bizottságának Tiszával való tárgyalásait, a nagyszebeni konzisztóriumnak az Apponyi-féle kultúrzóna felállítása ellen kifejtett küzdelmét és elég objektíven tárgyalja régi barátjának, majd politikai halálos ellenfelének, Mangra Vazul érseknek szerepét. Tisza István és Apponyi egyéniségéről elismeréssel ír, bár nemzetiségi politikájukat a régi elfogultsággal ostorozza ; annál megbízhatatlanabb azonban mindaz, amit a világháború végén bekövetkezett forradalmi eseményekről nem saját tapasztalatai alapján közöl. Sem felfogása nem tárgyilagos, sem forrásai nsm megbízhatók. Közvetlen szemléletből csak a nagyváradi és általában biharmegyei eseményekről írhat, s ebben a részben igen érdekes az a kép, amelyet Avramescunak és a többi romániai kommunista néptribunnak működéséről fest, akik a budapesti szovjet engedélyével egy ideig Nagyváradon külön román szovjetet alakítottak és halálos ellenségeskedésben éltek az erdélyi román nacionalistákkal. Erről a társaságról magyar nyelven soha senki nem emlékezett meg. A román uralom idejét tárgyaló részben különösen becsesek azok a sorok, amelyekben az ősz soviniszta főpap elítéli a nemzeti kisebbségek üldözését, helyteleníti az erőszakos elrománosításra irányuló román akciót és támadja Anghelescu iskolapolitikáját, amely korbáccsal akarja a magyar tanulókat román szóra fogni. Hivatkozik ezzel szemben Jancsó Benedekre, aki annakidején a soviniszta magyar tanfelügyelőnek nem engedte meg, hogy a magyarul nem tudó román iskolásgyermekeket elbuktassa, mert amint mondta: „Nem szabad a magyar nyelvet a román tanulóifjúsággal meggyűlöltetni". Különös figyelmet érdemel Ciorogariu könyvének az a része, melyben a görög kath. egyház ügyeivel foglalkozik. Nyiltan tiltakozik a konkordátum ellen, mert az megerősítené a görög katholikus főpapság helyzetét, s így még jobban elidegenednének ezek a püspökök a görög keletiektől. Ciorogariunak megvan a saját tétele ebben az egyházi kérdésben: Legkeményebben elítéli a görög katholikus lelkészi kart, hogy a romániai uralom alá jutáskor nem szakította szét az unió okmányát, melyet kétszáz évvel ezelőtt Rómával kötött és nem tért vissza az egész görög katholikus egyház a pravoszlávba, hogy meglegyen a nemzeti egység után az egyházi egység is. Szerinte a görög katholikus világi hívek vissza akarnak térni a régi egyházba, mert kizárólag anyagi okokból fogadták el annakidején az uniót s minthogy ma már ez nem jelent rájuk nézve előnyt, mint idejétmúlt dolgot el is akarják vetni. Csak a papság ellenállása tartja még fenn a görög katholikus egyházat. Ezen úgy kell segíteni, hogy oktrojáljon rá a kormány egyházi autonómiát a görög katholikus érsekségre, s ebben az autonómiában kapjanak vezetöszerepet a világi elemek, akkor Maniu miniszterelnök, Vajda belügyminiszter és Pop-Csicsó, a bukaresti képviselőház elnöke, mint a görög katholikusok világi vezetői, májd visszavezetik az elszakadt tábort újra a régi anyaegyházba. Mindenesetre olyan terv ez, amelyet jó lesz Rómának idejében figyelembe venni. „II y a dix ans" Tíz évvel ezelőtt Ezzel a címmel jelent meg a „L'Avenir" március 25-iki számában, Horn Emilnek, a magyarok Párisban élő kiváló barátjának tollából, egy visszaemlékezés a magyarországi proletárdiktatúrára. Evvel a cikkével Horn, aki nem szűnik meg soha Magyarország igazáért harcolni, felidézi a tíz év előtti rémuralmat, felidézi pedig annyi realitással, hogy mi, akik azt átéltük, szinte újra érezzük azoknak az időknek a reménytelenségét és borzalmát. Egyben rámutat a „Haute Conférence de la Paix" mulasztására és lelkiismeretlenségére, mellyel megakadályozta, hogy a nemzet maga rázhassa le testéről ezt a nemzetközi pribékuralmat és kiszolgáltatta az országot oly ellenségének, kitől a legnaivabb álmodozó sem várhatta az irgalmas szamaritánus szerepét. Ilyeneket olvasva, talán mégis csak felnyílik végre Franciaország szeme! Nekünk, magyaroknak pedig, akik olyan gyorsan felejtünk, ez a cikk. egyike azoknak a mementóknak, melyek nélkül már-már fátyolt borítanánk a tíz év előtti eseményekre. A Külügyi Szemle húsvéti száma A Magyar Külügyi Társaság kiadásában megjelenő negyedéves tudományos külpolitikai, nemzetközi jogi és világgazdasági folyóirat, a Külügyi Szemle, melynek élén Gratz Gusztáv ny. külügyminiszter és Eöttevényi Olivér ny. főispán állnak, ftjtsvéti száma most hagyta el változatos és értékes tartalommal a sajtót. Az első tanulmány Apponyi Albert gróf „A magyar nemzet világpolitikai helyzeté"röl szóló nagyértékű előadása, melyben az illusztris szerző nagy alaposságával és mély látásával a revízió reálitásúra is kitér. A horvát kérdésről Jugoszláviában Sarkotics István báró vezérezredes, Bosznia-Hercegovina volt tartományfőnöke értekezik, aki a helyzet alapos ismeretével a mai állapot közeli bukását jósolja. Hantos Elemér ny. államtitkár a világgazdaság racionálizálásáról írt tanulmánya nagy gazdasági felkészültségének újabb bizonyítéka, míg Szász Zsombor volt országgyűlési képviselőnek a kisebbségi kérdésről szóló értékes cikke fejezi be a Szemle tanulmányi részét. A Külügyi Szemle második fele ezúttal is a teljes rovatanyagot hozza. A külpolitikai rész az utolsó évnegyed jelentős világpolitikai eseményeit ismerteti megfelelő perspektívában, a nemzetközi jogi szemle a nemzetközi jog további kodifikációs munkálatairól, valamint a vonatkozó jogi irodalom legújabb kül- és belföldi termékeiről számol be, míg a további rovatok a Népszövetség, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetek, az Érteimi Együttműködés (Cooperation Intellectuelle), a nemzetközi bíráskodás és különféle nemzetközi uniók legújabb működését ismertetik. A Kisebbség kérdéseiről külön rovatban számol be, épúgy a legújabb világgazdasági eseményekről. Nagyértékű összeállítás Magyarország Nemzetközi Szerződései 1920-tól, mely Danilovics Pál külügyminiszteri tanácsos szakavatott munkája. A Külügyi Szemle főszerkesztője Horváth Jenő egyetemi tanár, míg a szerkesztésért Drucker György, a Külügyi Társaság titkára felel. Szerkesztőség és kiadóhivatal Budapest, Parlament Xl.-es kapu. Évi előfizetési díj 20 P, egyes bzám ára 6 P.