Magyar külpolitika, 1929 (10. évfolyam, 1-43. szám)

1929 / 8. szám - Tallózás az idegenforgalom mezején

1929 21 Április 16 ható áttekintést adott a francia-magyar összeköttetésekről. Előadásának francia visszhangjáról külön cikkben emlékezünk meg. Az előadás után szokatlan esemény történt. Felállott De Vienne budapesti francia követ, szót kért és őszinte elismeréssel és meleg szimpátiával gratulált az előadónak. Eöttevényi Olivér előadása a Szepesi Szövetségben A Szepesi Hiradó március 30-iki számában hoszszabb cikkben emlékezik meg Társaságunk ügyvezető alelnökének, Eöttevényi Olivér dr. udvari tanácsos, főispánnak Budapesten március 17-én a Szepesi Szövetség kultúrdélután.ián tartott előadásáról. A lap szerint előadásának különösen az a része, melyben az előadó Massaryk cseh köztársasági elnök és Benes külügyminiszter naplói alapján a háború alatt és utána kifejtett propagandát ismertette és mely a mai Szlovenszkónak és Ruszinszkónak, a Cseh-Szlovák köztársasághoz való csatolását eredményezte, keltett egyenesen megdöbbentő hatást. Eckhardt Tibor előadása a revízióról Eckhardt Tibor a Magyar Revíziós Liga ügyvezető alelnöke, angliai útjából hazatérése után, előadást tartott a békerevizió külföldi kilátásairól. Az érdeklődő közönség ez alkalomra színültig megtöltötte a régi képviselőház üléstermét és nagy figyelemmel hallgatta az előadó tartalmas fejtegetéseit. A revíziós kérdésnek — úgymond Eckhardt Tibor — két arculata van: a belföldi és külpolitikai szempont. Belföldi szempontból az utóbbi időben két kérdés körül merültek fel különböző felfogások. Az egyik igen fontos kérdés, vájjon a magyar nemzet beérheti-e az úgynevezett Rothermere-vonalakkal, vagy az a kötelessége, hogy teljes integritás álláspontján tartson ki. Rothermere lord, aki a propagandának nagymestere, azért helyez súlyt a Rothermere-vonalakra, mert itt van a trianoni béke-ügy Achilles sarka. A Rotherniere-vonal az a kiindulási pont, amelynek segítségével legkönnyebben megmagyarázható a külföldnek, hogy lehetetlen szembenállnia nemzeti követeléseinkkel. Ha ki akarjuk egészíteni a Rothermere határokon túl a magyar álláspontot, kifelé mást nem hangsúlyozhatunk, minthogy a magyar területeken feltétlenül visszaköveteljük, a magyar többségű területeken pedig a népszavazás elyének alkalmazását követeljük. Ami a királykérdést illeti, egy kérdésben teljesen egyetért a magyar nemzet: a királykérdést a nemzet érdeke szerint kell megoldani s a nemzet érdeke azt parancsolja, hogy a revízió kérdése legyen az az álláspont, amelyen keresztül a királykérdést megítéljük. De szerves, átfogó külpolitikai koncepcióra is szükség van. Nem osztja azt a felfogást, hogy Magyarország olyan kicsi állam, amely semmiféle külpolitikai orientációt nem követhet. Az olasz-magyar barátság kimélyítése mindannyiunk szívén fekszik, de mindaddig egyoldalú, amíg Lengyelországgal való kooperációval ki nem egészül. A magyar nemzetre most úgyszólván ismét az a világtörténelmi hivatás vár, amelyet Szent István olyan dicsőségesen oldott meg. A magyar nemzet öncélú és semmiféle nemzet politikájának alárendeltje nem lehet, nem lehet egyszerű függvénye a német politikának sem. Csehország négyszáz éven át német fennhatóság alatt volt kénytelen élni s predesztinálva van arra, hogy Németország vazallusa legyen. A magyar társadalomnak kötelessége megtalálni azokat az utakat, amelyek az európai kontinensen még sokáig túlsúlyban levő francia nemzettel a kibékülés útjait eredményezhetik. Nekünk a bennünket fojtogató gyűrűt vagy át kell törnünk vagy el kell pusztulnunk. Itt az ideje, hogy a magyar nemzet öncélúsága jegyében határozott és bátor külpolitikát folytasson. Horváth Jenő előadása Gyulán Folyó évi március 24-én lélekemelő ünnepély keretében hódolt Gyula város közönsége nagynevű szülöttének, Karácsonyi János c. püspök váradi nagyprépost emlékének. Az ünnepély keretében három nagyértékű előadást tartottak, melyek közül különösen figyelemreméltó Horváth Jenő dr. egyetemi tanár, a Magyar Külügyi Társaság igazgatóiának Karácsonyi Jánosról, a történetíróról szóló felolvasása volt. — Itt említjük meg, hogy a Magyar-Adria Efiyesület ugyancsak március 24-én tartott rendes évi közgyűlésén Horváth Jenő doktort, Társaságunk igazgatóját a földrajz, történelmi és közgazdasági szakosztály társelnökévé választották. Külföldiek házassági pereiről Magyarországon Dr. Hajnal Henrik előadása a Külügyi Társaságban A Magvar Külügvi Társaság nemzetközi jogi szakosztálya ápr. 5-én délután Gratz Gusztáv nv. külügyminiszter v. b. t. t. elnöklésével ülést tartott, melyen dr. Hajnal Henrik budapesti üerved fenti címmel tartott előadást a párisi jogi fakultáson folytatott nemzetközi magánjogi tanulmányai alapián. Az előadó, csatlakozva a nemrégen elhalt világhírű Pillét tanár elméletéhez, főleg a magvar házassági jogi törvénynek nemzetközi jogi rendelkezéseit ismertette és a nálunk elteriedt ú. n. olasz házassági perekkel foglalkozott. Ezeket a pereket tudniillik olyan olasz állampolgárok folytatiák le nálunk, akik az olasz polgári törvénykönyv rendelkezései folvtán nem tudnak otthon elválni, sem új házasságot kötni. Ez a visszaélésszerű eljárás nemrégen a felsőházban is szóbakerült interpelláció formáiában, melynek folvtán Pesthv Pál, az akkori igazságnigyminiszter megígérte, hogy igyekezni fog' azt a gyakorlatot lehetőleg megszüntetni. Az előadó szerint azonban ennek útjában áll a hágai eevezménv. melynek mi is tagjai vagyunk, ellenben csökkenteni lehetne a szóbanlevő válópereket, ha az Egyezményt, mely a világháború óta Olaszországgal való viszonyunkban nincs alkalmazásban, újból életbeléptetnőik. A Magyar Külügyi Társaság rádióelőadásai A Magvar Külügyi Társaság rádióelőadásai során március 27-én este Radisics Elemér dr., a társaság igazgatója tartott francianyelvű előadást „A magyar könyv múltjából nemzetközi vonatkozásban" (Quelques chapitres sur le passé du kivre hongrois) címmel. Nagy változások a szerb diplomáciában A szerb király rendeletileg nagy tisztviselőredukciót hajtott végre a külügyminisztériumban. A központból 28 tisztviselőt bocsátott el, a külszolgálatból nyugdíjazta vagy rendelkezési állományba helyezte a •következőket: Simics Jasa vatikáni követ, Bojevics Milán milánói főkonzult, Zsivkovics Traján konstantinápolyi főkonzult, Pavics Jasa angorai követ, Ifkovics Milos római főkonzult, Gavrilovics Sztoján berni követségi titkárt. A 28 kisebb tisztviselőn kívül a központból nvugdíjba vagy rendelkezési állományba került még Tucovics Demeter és Todorovics Milán osztályfőnök, Sztojánovics Dusán, Risztics Tódor és Gyorgyevics Dusán miniszteri titkár. A Külügyi Társaság Szekszárdon A Magyar Külügyi Társaság vidéki felolvasó üléseinek során április havában Szekszárdon fog megjelenni az ottani Kaszinó meghívására, amely szíves volt az ülés rendezését vállalni. Tolnamegye székvárosa — élén Jankó Ágost dr. m. kir. udvari tanácsos, főispán — nagy érdeklődéssel várja a Külügyi Társaság szereplését, amely mind szélesebben hálózza be az egész országot. Az előző esztendők során máialkalma nyilt a Társaságnak arra, hogy az ország legnagyobb vidéki városaiban tartson felolvasó üléseket. Szeged, Debrecen, Pécs, Szombathely. Sopron, Nyíregyháza, Veszprém, Székesfehérvár, Győr, voltakezeknek az előző évekbeli szerepléseknek egyes állo[ :g t, ra VL ör, reca sik fiája áaJ ;n t3S a Pte •>1t'.mt npfffánu ara 4 QS