Magyar külpolitika, 1929 (10. évfolyam, 1-43. szám)

1929 / 8. szám - Tallózás az idegenforgalom mezején

• 19 • Április ifi kot vehetett fel és ezt is öt évre elosztva a gyarmatokban eszközlendö beruházásokra, holott köztudomású, hogy Algir kivételével, milyen elhanyagolt állapotban vannak a francia gyarmatok. Brémond elpanaszolja, hogy nem került sor a szénbányák modernizálására, a vasutak villamosítására, kikötőépítésekre és a folyók hajózhatóvátátelére sem. Nincs sem az államnak, sem a magángazdaságnak pénze, hogy a német jóvátételi szállításokat kellőleg kihasználhassa. Ezért került válságba a Dawes-terv, mert a francia adófizetőre nem lehet kiróni azokat az újabb nagy terheket, melyek nélkül a közmunkák komolyan meg nem indulhatnak, nagyarányú közmunkák nélkül pedig a német jóvátételi természetbeni szállításokat Franciaország saját ipara veszélyeztetése nélkül nem tudja felvenni. B'rémond a következő javaslatot teszi: a nagy közmunkálatok, mint a csatorna- és útépítés, melyek közvetlenül nem jövedelmeznek, az államtól vagy községektől létesítendő bankkölcsönből. A többi munkákat, amelyek hamar és közvetlenül jövedelmeznek, vállalja a francia magántőke, különösen, ha idejében segítséget kap Amerikából. Ez az egyetlen út, amellyel a német jóvátételi szállítások ügyét Franciaországra nézve gyümölcsözőleg lehet megoldani. RÖVID KÖZLEMÉNYEK Holland tanárok Magyarországon A húsvéti iskolaszünet ideje alatt, 28 holland tanár és tanárnő, akiket a Magyar Külügyi Társaság és az Országos Középiskolai Tanáregyesület meghívására Széli Sándor, a rotterdami magyar főkonzulátus titkára toborozott lelkes agitációval össze, tanulmányutat tettek Magyarországon. Itteni programmjuk összeállításáról Eöttevényi Olivér a Külügyi Társaság ügyvezető alelnöke vezetésével az érdekeltségekből összeállított fogadóbizottság gondoskodott, melyben a tanári kart Édes Jenő főtitkár képviselte, a szervezés hetekre terjedő munkáját pedig Heylmann Ottmár, a Magyar Külügyi Társaság titkára végezte. A holland csoport márc. 30-án érkezett Budapestre, ahol megtekintette a város nevezetességeit. A holland tanárok budapesti tartózkodásuk alatt állandó érintkezést tartottak fenn szakkollegáikkal s így remélhető, hogy a hazánkról, sajnos, még az ottani tankönyvekben is észlelhető téves adatok az ö befolyásuk révén helyesbülni fog. A Magyar Külügyi Társaság április 4-én, csütörtökön délután öt órakor a Royal-szálló fehértermében teát adott a hollandi vendégek tiszteletére, melyen a külföldi vendégeken kívül a magyar társadalom igen sok kiválósága is részt vett. Megjelentek a többi között Apponyi Albert gróf, a Magyar Külügyi Társaság elnöke, Berzeviczy Albert, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és a Külügyi Társaság alelnöke, Lukács György ny. miniszter, Béniinek gróf budapesti holland követ, Clinye Fledderus budapesti holland főkonzul, Jan Vrede alkonzul, Antal Géza református püspök, Gerevich Zoltán miniszteri tanácsos, Vajdinger Gyula miniszteri tanácsos, Eöttevényi Olivér a Külügyi Társaság ügyvezető alelnöke, Radisics Elemér a Társaság igazgatója, Kőrössy László miniszteri osztálytanácsos, Maday Gyula országgyűlési képviselő, Schaek Béla főigazgató, Éden Jenő a Tanáregyesület titkára, Jablonkay Endre kereskedelmi iskolai igazgató, Hadin Endre székesfővárosi tanácsjegyző, Horváth Jenő egyetemi tanár, Tábori Kornél szerkesztő, Heylmann Ottmár és Techert Gyula a Külügyi Társaság titkárai és még sokan mások. A vendégek tea után Antal Géza református püspök hollandnyelvü előadását hallgatták meg a magyarholland történelmi kapcsolatokról, amelyet lapunk más helyén egész terjedelmében közöltünk. Ezután Holtappel Henrik hollandiai tanár, aki a vendégeket Magyarországba kalauzolta és aki lelkes magyarbarát, amit azzal is bizonyít, hogy szorgalmasan tanul magyarul — kedves, meleghangú beszédet mondott. Megköszönte azt a meleg fogadtatást, amelyben a Külügyi Társaság, a Magyarországi Tanáregyesület és az Ibusz részesítette őket, majd nagy tisztelettel üdvözölte Apponyi Albert grófot. A hollandok képviselőjének felszólalása után szólásra emelkedett Apponyi Albert gróf s általános, feszült érdeklődés közepette mintegy félórás németnyelvű beszédben válaszolt. Apponyi Albart gróf először Holtappel tanárnak meleg üdvözlő szavaiért fejezte ki köszönetét, majd megemlékezett a holland és magyar nép között már oly régóta fennálló baráti kapcsolatról. Egy évezreddel azelőtt — mondta beszéde további folyamán gróf Apponyi — a magyar nép nehéz helyzetbe került, midőn a két keresztény egyház között kellett választania. Szent István népe a római egyházaknak lett tagja s mint ilyen a nyugati kultúra védőbástyája. A századok folyamán e nép nehéz megpróbáltatásokon ment keresztül. Először a tatárjárás pusztított Magyarországon, majd másfél századig török uralom alatt nyögött. Amíg Magyarország állandóan harcban állt ellenségeivel, a nyugati népek békésen fejlődhettek. Mikor végre hazánk fölszabadult a török járom alól, arra törekedett, hogy kultúrális téren bepótolja azt, amit a hosszú háborúk miatt elmulaszBudapesti Nemzetközi Vásár 1929 május hó 4 —13-ig A magyar ipar bemutatója 200 szakma Vixiforgalmi Dunakikötö Elektromossági Moíorfárm ü Textil- és Rádió-csoportok 50%-os utazási kedvezmény! Részletes felvilágosítás és vásárigazoivány kapható Budapesten: a Vásárirodánál, V., Alkotmány-utca 8.